
2014. augusztus 08., 19:082014. augusztus 08., 19:08
Az előzetes kormánykoalíciós egyezség ellenére múlt pénteken nem Maros megyei magyar prefektust nevezett ki Victor Ponta kormányfő, hanem Petres Sándor eddigi alprefektusra (képünkön) bízta Hargita megye prefektusi hivatalát. A székely megye új RMDSZ-es prefektusa a 2012 szeptembere óta Hargita megyei prefektusi tisztségét betöltő Petreş Adrian Jean Andrei szociáldemokrata politikust váltotta.
A kormányba lépés idején a szociáldemokraták által az RMDSZ-nek ígért Maros megyei prefektusi tisztség lehetséges kudarcáról az RMDSZ már hónapokkal ezelőtt tudott, de csak most került nyilvánosságra a kulisszák mögött folytatott tárgyalások eredménytelensége. A Krónika összeállításából kiderül: miközben az RMDSZ a kormánytárgyalások során Szászrégen volt polgármesterét, Nagy Andrást nevesítette a prefektusi tisztségre, két és fél hónappal ezelőtt megkereste Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt is, akinek az esetleges alprefektusi tisztséget ajánlotta fel. Nagy András egyértelműen elutasította az alprefektusi állást, amit az ígéretekkel szemben visszalépésnek, pótcselekvésnek tart. „A jelenlegi nacionalista hangulatban másodhegedűsként nem tudnám segíteni a magyarság ügyét” – fogalmazott a volt polgármester, aki szerint még márciusban lépnie kellett volna az RMDSZ-nek, nem lett volna szabad csűrnie-csavarnia az egyezkedést a Maros megyei román politikusok kénye-kedve szerint. Nagy András elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben Vasile Gliga, a szociáldemokraták Maros megyei elnöke már hónapokkal ezelőtt kijelentette, hogy Maros megyének nem lehet magyar prefektusa, az RMDSZ nem tett semmit, nem fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz például. A politikus szerint a szövetségnek nehéz lesz elmagyaráznia kudarcát a megye magyarságának.
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor úgy véli, kompromisszumos megoldás született. A marosvásárhelyi politikus azt várja a kormánykoalíciós Szociáldemokrata Párttól, hogy cserében oktatási kérdésekben támogassa az RMDSZ törekvéseit Maros megyében. „Ne akadályozzák a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat” – nyilatkozta az MTI-nek.
Kiderült: Vasile Gliga megyei PSD-elnök és Mircea Duşa védelmi miniszter ellenezte a legvehemensebben magyar kormánymegbízott kinevezését Maros megyébe, és ezzel az állásponttal nem akart szembemenni a Victor Ponta vezette bukaresti szociáldemokrata csúcsvezetőség. Brassai Zsombor szerint „a helyi PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc”.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán azt nyilatkozta, az új Hargita megyei prefektustól, Petres Sándortól azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Borboly sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!