Hirdetés

Új kormányt ígér a Fidesz

A parlamenti sajtótájékoztatón Orbán Viktor új kormányt ígért •  Fotó: MTI

A parlamenti sajtótájékoztatón Orbán Viktor új kormányt ígért

Fotó: MTI

A Fidesz–KDNP kétharmados többségben kormányozhat – derült ki az összes szavazat megszámlálása után. A határon túliak körében még nagyobb arányban győzött a kormányoldal.

2018. április 21., 08:472018. április 21., 08:47

2018. április 21., 08:502018. április 21., 08:50

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben. A szavazatszámlálás értelmében a 109 egyéni választókerületből 91-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltje nyert, 8-ban az MSZP–Párbeszéd szövetség, 3-ban a DK, 1–1-ben a Jobbik, az LMP, illetve az Együtt jelöltje szerzett mandátumot. Országos listáról a Fidesz–KDNP 42, a Jobbik 25, az MSZP–Párbeszéd 12, az LMP 7, a DK 6  képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 1 kedvezményes mandátumhoz jutott.

Az új Országgyűlésben így a Fidesz–KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP–Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1–1 képviselője lesz, és 1 független jelölt is bejutott.

Hirdetés

 Befejezte a levélszavazatok összeszámolását is a Nemzeti Választási Iroda (NVI), az érvényes szavazatok túlnyomó többségét a Fidesz–KDNP pártszövetség kapta. A határon túli magyarok csak az országos pártlistákra szavazhattak. A névjegyzékben 378 449 külhoni magyar állampolgár szerepelt, akik közül érvényesen 224 564-en szavaztak, 471 szavazólap volt érvénytelen. Az NVI adatai szerint 96,24 százalékuk a Fidesz–KDNP pártszövetségre szavazott. Az LMP a voksok 0,93, a Jobbik 0,91, az MSZP–Párbeszéd 0,55 százalékát kapta, a többi párt ennél kevesebbet.

Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5 731 821, ebből a Fidesz a rendszerváltás óta a legtöbbet, 2 824 206 szavazatot kapott. A levélszavazás idei érdekessége, hogy a magas magyarországi részvétel miatt a határon túlról érkezett szavazatok összességében nem hoztak külön mandátumot a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, tehát a kormányzó párt kétharmados többségét nem a határon túli magyar szavazók biztosítják.

Alaptalan vádak

Kiszelly Zoltán politológus szerint alaptalanok a választási rendszerrel szembeni kifogások, mert az ellenzék két országos választáson is elfogadta ezt a szisztémát, továbbá nincs olyan választási rendszer, amelyben ne nyert volna a jelenlegi pártszövetség. Kiszelly szerint az ellenzékiek ugyan gondolkodtak a választás bojkottján, de végül elvetették. Megpróbáltak alkalmazkodni a választási rendszer logikájához, ez a taktikai visszalépésekben, átszavazásokban nyilvánult meg, de nem sikerült nekik. A  Fidesz egységes tömböt tudott alkotni 2,8 millió szavazóval, az ellenzék felaprózódott. A politológus szerint az ellenzéki politikusok is azt mondják, hogy „rendszerszintű csalás” nem történt, bármennyire is voltak anomáliák, mint a számítógépes rendszer leállása a túlzott igény miatt.

A legnagyobb vesztesek a szocialisták

Farkas Örs politikai elemző szerint a szocialisták a parlamenti választások legnagyobb vesztesei. Az M1 aktuális csatornának nyilatkozó szakember azt mondta: a baloldalnak nincs olyan karizmatikus vezetője, aki össze tudná fogni. A baloldali szavazók talán még mindig Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét tudják vezetőként elképzelni annak ellenére, hogy ő a legelutasítottabb pártvezető. Az elemző szerint a választási eredmények megtámadása csak politikai akció és a végeredmény elutasításának kifejezése, de várhatóan nem lesz majd konkrét következménye. Úgy fogalmazott, a Jobbik nem szerepelt rosszabbul, mint négy éve. Viszont a párt nem tudott előnyt szerezni a migráció témájából, amely egy klasszikus szélsőjobboldali téma, és egész Európában a szélsőjobboldali pártok megerősödéséhez vezetett.

Galló Béla politológus szerint az MSZP az idei választáson végleg elvesztette váltópárti státuszát. Kifejtette, a pártnak nincsenek tartalékai sem a szavazóbázist, sem a személyi vagy gondolati innovációt tekintve, ismét kívülről hívták miniszterelnök-jelöltjüket is Karácsony Gergely személyében. A politológus elmondta: a kudarcot szenvedett politikusok közül Vona Gábornak, a Jobbik lemondott elnökének vannak a legjobb esélyei az ellenzéki oldal átalakulása után. Galló Béla úgy véli, az identitással kapcsolatos problémák talán az LMP-ben a legmélyebbek. Elitellenes, a 2010 előtti viszonyokkal élesen szemben álló pártként jött létre, de Schiffer András korábbi társelnök távozása után meggyengült, és azóta is ingadozik a „hogyan tovább” kérdésében. A DK önálló frakciót alakíthat az Országgyűlésben, ezzel Gyurcsány Ferenc ambíciói valószínűleg megnőttek a baloldali vezér szerepének elnyerésére, de a politológus szerint a tényleges lehetőségei nem javultak. Ezt jelzi az is, hogy 500–600 ezer szavazatot várt, de feleannyit kapott, és ezt a plafont nem fogja tudni meghaladni.

Rogán Antal: új kabinet alakul

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az origo.hu-nak adott interjúban megerősítette: új kormányzásra készülnek. Rögzítette, a népesedési problémákra a születések számának a növelése a megoldás, és nem a bevándorlás. A politikus úgy értékelt: „történelmi eredmény háromszor egymás után kétharmaddal megnyerni egy országgyűlési választást. A mostani választás erős felhatalmazást ad a kormánynak”. Rogán Antal elmondta: nem folytatásra, hanem új kormányzásra készülnek. „Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz–KDNP politikai közössége mindenkinek a munkájára számít, de nem ugyanolyan feladatkörben és nem ugyanazon a poszton” – mondta. Majd hozzátette: „a Fideszben régi szokás, hogy nem pozíciót, hanem feladatot osztanak.” Megjegyezte, május elejére sokkal többet lehet majd tudni a várható kormányzati szerkezetről. Rogán elfogadhatatlannak nevezte az új brüsszeli menekültpolitikát, mert az szerinte rosszabb a réginél is. Kifejtette: az új európai menekültpolitika lényege, hogy egy állandó mechanizmus keretében folyamatosan hoznák be és osztanák szét a bevándorlókat.

A miniszter értékelése szerint Magyarország ellen a támadás már múlt csütörtökön elkezdődött: az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) tárgyalt a hazugságoktól és tárgybeli tévedésektől hemzsegő Sargentini-jelentésről. „Ezt Soros szervezetei készítették elő, az ő sok százszor elmondott hazugságaikat tükrözi vissza. A dokumentumnak egy célja van, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kabinetre” – mondta.

Budapesten tüntettek az elégedetlenkedők
A Mi vagyunk a többség! –Tüntetés a demokráciáért címmel hét végén szervezett tüntetésen a felszólalók az Országház előtt a demokraták összefogását és egységet sürgettek a szabadságért, a demokráciáért, a jogállamért, a szabad sajtóért, valamint az ellenzéki pártok közös fellépéséért a kormány leváltása érdekében. Bejelentették, követeléseik érdekében folytatják a tüntetést. Lányi Örs, a tüntetés kezdeményezője egységre hívta fel a kormányt leváltani szándékozókat azt hangsúlyozva: ha nem így tesznek, elbukják a harcot. Lukácsi Katalin, a Viszlát Kétharmad aktivistája szerint a Kossuth téren hazaszerető emberek tüntettek, és azt mondta: legalább annyian vannak, mint akik a hatalomra szavaztak. Orbán Viktor „a mi miniszterelnökünk is, nekünk is felelős, a mi szolgálatunkra is fel fog esküdni” – hangsúlyozta, majd hozzátette: pártállásunktól függetlenül egyenrangúan mindenki a haza polgára. Szendrő-Németh Tamás jogász, blogger arról beszélt, hogy a „fideszes demokrácia igazi természete” sem a gondolat-, sem a szólásszabadságot nem tűri meg. „Nem tudunk és nem is akarunk szabadság nélkül élni” – jelentette ki. Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetés szervezője szerint a Fidesz a hazugság, a gyűlölet, a félelem és a lopott vagyon pártja lett. Kijelentette: a választáskor „brutálisan lejtett a pálya”, és ha a Fidesznek „van becsülete”, feloszlatja a parlamentet és új választást ír ki. A tüntetésen több ellenzéki párt képviseltette magát. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: a tüntetés nem magánkezdeményezésből, hanem a Soros-hálózat szervezésében és Soros György pénzéből jött létre, mert valójában ő az, aki nem tudja elfogadni a választás eredményét.

Pataky István, Rostás Szabolcs

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés