Törvényen kívül a székely zászló?

A települések és a megyék zászlaját szabályozó törvényt szavazott meg a múlt héten a román képviselőház, miután tavaly nyáron a szenátus már jóváhagyta azt. A Szociáldemokrata Párt 42 képviselője által beterjesztett jogszabályt 275 igen vokssal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással fogadták el a képviselők. Az új törvény előírásai szerint a helyi önkormányzatok saját zászlót fogadhatnak el, de ezt jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteniük. A helyi jelképként használt lobogón szerepelhet a település címere és megnevezése. Ahol a kisebbségek részaránya eléri az összlakosság húsz százalékát, a település neve a kisebbség nyelvén is feltüntethető, azzal a kikötéssel, hogy ugyanazzal a betűtípussal és méretben jelenjen meg a falu vagy a város román és magyar neve is. A helyi önkormányzati képviselőtestület szavaz a lobogó elfogadásáról, miután közvitára bocsátotta a tervezetet, és megszerezte a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium beleegyezését. A szakminisztérium az akadémiai heraldikai bizottság véleményezése alapján dönt: a közigazgatási tárca előterjesztésére kormányhatározat születik a helyi önkormányzatok által felterjesztett, és elfogadott zászlók használatáról. Az így elfogadott és hivatalossá vált települészászlót az önkormányzat székhelyére, valamint az önkormányzati intézményekre lehet kitűzni, de csakis Románia és az Európai Unió zászlajával együtt. A lobogó minden ünnepségen és helyi rendezvényen használható. A hivatalos engedélyeztetésen át nem esett zászló kitűzése kihágásnak minősül, és használója 5000–10 000 lej közötti bírsággal sújtható.

Az RMDSZ támogatja

Márton Árpád háromszéki képviselő sommásan így foglalta össze a Krónikának a törvénnyel kapcsolatos magyar észrevételeket: „Ilyen a törvény. Csak ebben a formában voltak hajlandók elfogadni”. A politikus optimista a székelyföldi zászlók jóváhagyásának tekintetében. Az elmúlt hetekben is több település címerének elfogadásáról jelent meg kormányhatározat, nem akadályozták a folyamatot. Márton szerint sok településnek van címere, bár az országos arányhoz viszonyítva a Székelyföldön kevés önkormányzat kérte a saját címer jóváhagyását.

Pozitív fordulatnak tartja a zászlótörvényt Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke is. „A Székelyföldön a helyi zászlók elfogadásáról meghozott helyi határozatokat megtámadta a prefektúra, és a bíróság minden esetben a javukra döntött. Ebből a szempontból jól jött ez a törvény” – érvelt az RMDSZ-es politikus.

Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke szerint is pozitív fejlemény a törvény megjelenése, amely a székely zászló ügyében is megnyugvást hozhat.

SZNT-s ellenvélemény

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke számára elfogadhatatlan az új jogszabály: „A törvény lényege: megtiltja, hogy egy önkormányzat homlokzatára az állam és az Unió zászlaja és a központilag jóváhagyott helyi zászlón kívül mást is ki lehessen tűzni. Az elmúlt évek során a prefektusok támadásai a székely zászló ellen azért voltak eredménytelenek, mert nem volt tiltó törvény, amely ezeket a támadásokat eredményessé tette volna. A román hatóságok ezen akarnak változtatni”. Izsák szerint a székely falvaknak és városoknak nem kellene megengedniük, hogy a román hatalom községi vagy megyei zászlóvá minősítse át a székely zászlót. „Ne fogadják el a megaláztatást, hogy a közösségi szimbólumokat Bukarest hagyja jóvá. A helyi zászlók elfogadásával várjanak addig, amíg azok használatát az autonóm székely hatóságok szabályozzák”. Izsák szerint „átverés, hogy az RMDSZ diadallal adja elő a törvény elfogadását”, arra hivatkozva, hogy majd „ilyen-olyan módon” mégis szabadon használható lesz a székely zászló. Az SZNT Klaus Johannis államfőhöz fordult, hogy küldje vissza a parlamentbe az elfogadott zászlótörvényt, a nép ügyvédjétől pedig a jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte.