Tiltott hálapénz, tiltakozó orvosok

A legfelsőbb bíróság döntése szerint az állami kórházak orvosai nem fogadhatnak el hálapénzt. A jelenleg érvényben levő betegjogi törvény lehetővé teszi, hogy a páciens önszántából hálapénzt vagy különböző adományokat kínáljon fel kezelőorvosának. A legfelsőbb bírói testület a törvényt azonban úgy értelmezte, hogy a beteg által felkínált anyagi javakat az orvosnak nem kell, sőt nem szabad elfogadnia. A bírák arra emlékeztetnek, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak – nővérek, orvosok és egyéb kisegítő személyzet – közalkalmazottak, akikre egységesen érvényes a büntetőtörvénykönyv azon előírása, amely bünteti a megvesztegetést.

A legfelsőbb bíróság döntését elsőként a Román Orvosi Kamara bírálta. A kamara elnökének nyilatkozata szerint már eleve hibás a közalkalmazotti besorolás. Az orvosok érdekvédelmi szervezetének vezetője szerint az egészségügyi személyzet bírósági meghurcolásával a román hatóságok csak azt fogják elérni, hogy a pályakezdő, fiatal orvosok körében eddig is nagyméretű elvándorlás tovább növekszik.

Az orvos ne legyen közalkalmazott

A legfelsőbb bíróság döntése első látásra logikusnak tűnik, hiszen miért tenne az állam kivételt a közalkalmazottak között? Ha a rendőrt, a vámost vagy a pénzügyi igazgatóság alkalmazottját hosszú évekre lecsukják kenőpénz vádjával, miért esik más besorolás alá az, ha ugyanezt az orvos követi el? Erről az egészségügyi szakmának azonban más a véleménye. A Krónika című napilap összeállításában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) több elismert tanárát, jeles egészségügyi szakembereket kérdezett meg, akiknek az álláspontja egyértelmű: Romániában az orvosokat a kettős mérce áldozatává kívánják tenni. Amikor megszorításokról, felelősségre vonásról van szó, az orvost köztisztviselőnek tekintik, de munkajogi vonatkozásban már nem minősül annak, így nem élvezi a státus előnyeit – foglalja össze legfontosabb ellenérvét Szabó Béla, a MOGYE magyar tagozatának vezetője. A marosvásárhelyi szakember szerint az egészségügyben dolgozó személyzet munkajogi megítélésében sok visszásság tapasztalható. Egyrészt nem a közszférára jellemző leosztás alapján finanszírozza a rendszert az egészségbiztosító, másrészt az alkalmazásoknál már a közszféra számára előírt megszorítások lépnek érvénybe az alkalmazásoknál. Szabó úgy látja, az alacsony bérek, a kórházak rossz felszerelése, valamint az orvosokon büntetőjogilag számon kért műhibák miatt eddig sem volt vonzó a hazai egészségügy a fiatal orvosok számára, az újabb tiltás viszont egyértelműen a kivándorlás növekedésével fog járni.

Gábor Grecu József pszichiáter, etikaprofesszor, a MOGYE etikai bizottságának elnöke szerint eleve különbséget kell tenni orvos és orvos között, amikor hálapénzről van szó. A professzor szerint a hálapénz akkor válik rendkívül visszássá, amikor egy orvos megköveteli és meg is határozza, hogy mekkora összegért hajlandó kezelni a beteget, ennek hiányában pedig egyszerűen visszautasítja a munkát. „Erre a problémára egyszerű a megoldás: nem lenne szabad engedni, hogy az ilyen emberek állami kórházakban dolgozzanak. Nekik kizárólag magánintézményekben kellene tevékenykedniük, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek”. Gábos Grecu József a Krónikának leszögezte: a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A szakember szerint az intézkedés azért is hátrányos, mert például lehetővé válik a valamilyen okból antipatikus orvosok „bemártása”, ugyanakkor ő is egyetért azzal, hogy ennek nyomán még többen fognak külföldön munkát vállalni.

A páciensek képviselői is ellenzik

Vasile Barbu, a páciensek érdekeit védő egyesület (ANP) elnöke szerint nagy különbség van a között, hogy valaki kifejezi a háláját, illetve, hogy megadott feltételek között ad pénzt.

„Az állampolgár a szomszédnak, a fodrásznak és a rendőrnek is hálás, ha azok segítenek neki. Hogy várható el, hogy ne adjon egy kevés pénzt vagy kisebb ajándékot annak, aki őt meggyógyította?” – tette fel a kérdést Barbu. A betegek jogait védő egyesület elnöke attól tart, hogy egy ilyen szabályozásnak csak egy következménye lehet: azok az orvosok, akik a rendszerben maradnak, nem fognak túlórázni, többet tenni, mint amennyit a tevékenységük minimálisan megkövetel.