
Fotó: Haáz Vince
Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.
2022. március 17., 09:272022. március 17., 09:27
2022. március 17., 18:412022. március 17., 18:41
A doksi.net oktatási portál felmérést készített az oktatásban résztvevők körében, hogy feltérképezze, valójában milyen hatásai lehetnek hosszútávon az online oktatásnak a tanulók, tanárok és szülők életére.
Érdekes felismerés a tisztán online képzés hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban, hogy azt az eddig látott módon kevesen tudják elképzelni. A számonkérési nehézségek, az összpontosítás energiaigénye, illetve az ingerszegény helyzetek miatt születhettek az alábbi válaszok a „Mit preferálnál?” kérdésre:
Forrás: https://doksi.net/_shared/content/articles/2021/12/02_online_oktatas__tanu/03_mit_preferalnal.jpg
A felmérés során egy szülő a következőképpen fogalmazott:
„A tanulóknak/hallgatóknak – különösen a középiskolai korosztályig – „buli” volt az egész: nem kellett bejárni, otthon vakaródzhattak, dúlták az internetet, a leckét és egyéb feladatokat pedig kalákában oldották meg a családtagjaikkal. A gyermekének segítő szülők pedig szembesülhetettek saját és gyermekeik szerény szellemi képességeivel, bármennyire is turbózták az oktatási intézmények az érdemjegyeket.”
Egy tanár válaszadó pedig az alábbiak szerint foglalta össze tapasztalatait:
„…az online oktatást kifejezetten gyűlölöm. Egy nagy előadásnál, de még csak a kiscsoportos szemináriumnál is lehetetlen az interaktivitás. Nem látom az arcokat, nincs visszajelzés, elveszik az oktató szuggesztivitása (már, akinek van ilyen), nem "érzem" a hallgatókat. Az online otthoni vizsga, de különösen az írásbeli pedig közröhej.”
A kutatási eredményeket bemutató, A COVID tanulók életére gyakorolt hosszútávú hatásai című tanulmány kiterjed továbbá:
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!