Sztálini oktatási törvény Ukrajnában

„Aztán egyszer csak soviniszta hisztéria kezdődött, és egyes körök soviniszta nyomást gyakoroltak az oktatási minisztériumra. Végül mégis sikerült egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni, ám a szavazás napján ismét hisztérikus vita tört ki, és az oktatás nyelvére vonatkozó részt kivették a tervezetből. Ekkor ott ad hoc módon kezdték megfogalmazni az új változatot, amely három kategóriába sorolja az ország polgárait: az ukránokra, akiknek minden oktatási joguk megvan, a krími tatárokra, akiknek valamivel szűkebb oktatási jogokat biztosítottak, illetve az összes többi nemzetiségre, akik harmadrangú állampolgárnak számítanak” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai politikus, aki „jogi abszurdumnak” nevezte a törvényt.

Segíthet a nemzetközi nyomás

Brenzovics László mérsékelt optimizmussal nyilatkozott arról, mutatkozik-e esély a jogszabály visszavonására vagy enyhítésére. Emlékeztetett, a román és a bolgár közösség parlamenti képviselőjével beadványban fordult Petro Porosenko köztársasági elnökhöz, amelyben a jogszabály megvétózására kéri, mivel az durván sérti a nemzetiségek alkotmányos jogait. „Sajnálatos módon az a helyzet, hogy az ilyen kérdésekről nehéz szóban vitát folytatni. Szakemberek bevonásával, normális vita során kell az új törvényt kidolgozni, mivel Ukrajnában stabilitásra van szükség” – hangoztatta Brenzovics.

Arra a felvetésünkre, segíthet-e a helyzeten az, hogy Magyarország és Románia is hivatalosan tiltakozott, Budapest pedig azt is közölte, hogy az oktatási törvény miatt semmiben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi színtéren, kifejtette: ez a politikai elitektől és a nemzetközi közvéleménytől függ.

„Ha valamely geopolitikai erőnek az érdeke az, hogy tovább súlyosbítsa a helyzetet, akkor tovább szítják az ellentéteket. Ha viszont az, hogy béke legyen és stabilitás, akkor ahhoz szükséges az is, hogy a kisebbségek oktatási jogait is tiszteletben tartsák” – szögezte le Brenzovics László.

A KMKSZ elnöke megjegyezte: bár a hírekből értesül arról, hogy a romániai magyar közösség oktatása sem mentes a problémáktól, még mindig jobb helyzetben van. A kárpátaljai magyarság ugyanis utoljára a sztálini diktatúra éveiben került olyan súlyos, hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe, mint amilyen a most elfogadott törvény alapján vár rá.

Magyar tiltakozás a törvény miatt

Elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta: egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben. Vasárnap egyébként a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelven történő oktatását ellehetetlenítő ukrán oktatási törvény ellen tiltakozott az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a Magyar Liberális Párt, a Momentum Mozgalom és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) Budapesten, a Kossuth téren. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közleményben jelezte: a módosított ukrán oktatási törvény az országban élő kisebbségek jogfosztását jelenti, ezzel Ukrajna megsértette az Európai Unióval kötött, néhány napja hatályba lépett társulási megállapodás alapelveit.