
A nagyváradiak bevették az elmúlt hétvégén a városalapító lovagkirály egykori sírhelyéül szolgáló, újjáépítés alatt álló vár külső udvarát. Több ezer váradit és környékbelit szólítottak meg a Szent László Napok programjai.
2015. július 05., 11:462015. július 05., 11:46
A Fonó Zenekar és a Musica Profana zenekar koncertje, valamint Zorán fellépése foglalta rangos keretbe az idei, immár harmadik nagyváradi városünnepet. A megnyitóra zsúfolásig megtelt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület díszterme a Szent László Napok estére meghirdetett megnyitójára. Zatykó Gyula, a programsorozat főszervezője várkapitányhoz illő bejelentéssel adta meg az alaphangot: „Jelentem, a várat meghódítottuk! Veszteségeink nincsenek, sőt, úgy tűnik, egyre többen vagyunk – fogalmazott beszédében. – Az új helyszín szimbolikus jelentőségű, és azt sugallja: Nagyvárad magyarsága újra birtokba veszi azt, ami régen is az övé volt. Nem maradt más hátra: idővel vissza kell foglalnunk a Szent László teret és a Kálvária-dombot is!”
Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos Magyarország kormányának nevében üdvözölte a megjelenteket, és kijelentette: „A Szent László Napok a nagyváradi magyarság élni akarásának ünnepe. A magyar kormány üdvözli a helyi civilek kezdeményezését, s szándékukat, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Ezt a határozott akaratot mutatja a fesztivál új és szimbolikus helyszíne is.” Grezsa megerősítette: a magyar kormány továbbra is támogatni kívánja a Partiumi Keresztény Egyetemet, s a legitim keretek között megvalósítható partiumi autonómia ügyét. „Minden nagyváradinak és partiuminak erősítenie kell Szent László kultuszát, hogy a lovagkirályhoz hasonlóan mi is vizet fakasztó közösség lehessünk” – zárta beszédét a miniszteri biztos.
Tőkés László, európai parlamenti képviselő, a Szent László Napok házigazdája is kitért az új helyszín szimbolikus jellegére. „A vár visszafoglalása jelképes értékű, és nekünk – nagyváradi és erdélyi magyaroknak – szükségünk van a jelképes helyszínekre” – fogalmazott Tőkés. Szent László szelleme annak ellenére is jelen van Nagyváradon, hogy megpróbálják a külvárosba száműzni azt, utalt az EP-képviselő arra a méltánytalan helyzetre, amelynek következményeként a magyar király nevét csak egy félreeső utca örökíti meg a nagyváradi tér- és utcaelnevezések sorában. „Nagyváradon ma nem állíthatunk szobrot városalapító királyunknak a főtéren. Ne áltassuk magunkat: folytatódik a többségi nemzet térhódítása, most épp a jelképek szintjén folyik a küzdelem. El kell érnünk, hogy visszaszerezzük, ami minket megillet, s ehhez jó alkalom a Szent László Napok várbeli jelenléte is” – mondta Tőkés László.
A Szent László Napok hivatalos megnyitója előtt és a Szent László-szobor megkoszorúzása után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának előcsarnokában megnyitották Gazdáné Olosz Ella magyar textilművész, néprajzkutató emlékkiállítását is, amely július 12-ig látogatható.
A reneszánsz miliőben zajló háromnapos rendezvény során a történelmi színhely – ahol a szervezők a magyar kultúra keresztmetszetét kívánták bemutatni – megtelt élettel: honfoglalás kori jurtát is felállítottak a gyerekek örömére, népszerű volt a viselet- és fegyverbemutató, és a Szent László Napokon hagyományosnak számító kézműves vásárban is jelentős forgalom volt. A vár látványosságait bemutató, magyar és román nyelvű vezetéssel zajló körsétákon több százan vettek részt. Női divatbemutató szemtanúi is lehettek a „várlakók” Hampel Katalin jóvoltából: a budapesti Hampel-ruhaszalon Magyarországon és Nagyváradon közismert személyek közreműködésével, kecses koreográfiában mutatta be népi, polgári és úri viseleteit. A bemutatón elhangzott felvezető szerint az idők változása előnyösen befolyásolta a magyar nemzeti viseletet – régen egyenesen tiltott volt a viselésük, napjainkban azonban újból visszaszivárognak a divatba.
A szombati programot a főzni vágyók nyüzsgése indította a várudvaron. Sátorállítás, hozzávalók előkészítése, az Érmellék különböző tájairól érkező főzőcsapatok felvonulása után, néhány óra múlva már ínycsiklandó illatok töltötték be a teret. A jó ebédhez szóló nótát Kátai Zoltán Tinódi-díjas népzenész biztosította. A délutáni órákban a rendezvény fő helyszínének számító várszínpadon a kolozsvári Operettissimo társulat tolmácsolásában csendültek fel – többek között – a Csárdáskirálynő dallamai, míg a Hooligans esti koncertje telt ház előtt zajlott, több ezer fős tömeg énekelte együtt a budapestiek legnagyobb slágerét, a Királylányt. „Boldogságos huligános jó éjszakát kívánok mindenkinek” – búcsúzott Csipa, az együttes frontembere.
A várban berendezett gyerekkuckók is megteltek: a foglalkozások keretében a legkisebb várhódítók fára, kőre, gipszöntvényre festhettek, fonhattak és gyöngyöt is fűzhettek. Őket szólította meg gyerekkoncertjével a délutáni órákban színpadra lépő Ghymes zenekar is, akik a Bennünk van a kutyavér című programjukat mutatták be a nézők kórusának közreműködésével. A rendezvénysorozatot sokakat dalra fakasztó Zorán-koncert zárta.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!