Hirdetés

Szent László Napok: visszahódították a váradi várat

A nagyváradiak bevették az elmúlt hétvégén a városalapító lovagkirály egykori sírhelyéül szolgáló, újjáépítés alatt álló vár külső udvarát. Több ezer váradit és környékbelit szólítottak meg a Szent László Napok programjai.

EN-összeállítás

2015. július 05., 11:462015. július 05., 11:46

A Fonó Zenekar és a Musica Profana zenekar koncertje, valamint Zorán fellépése foglalta rangos keretbe az idei, immár harmadik nagyváradi városünnepet. A megnyitóra zsúfolásig megtelt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület díszterme a Szent László Napok estére meghirdetett megnyitójára. Zatykó Gyula, a programsorozat főszervezője várkapitányhoz illő bejelentéssel adta meg az alaphangot: „Jelentem, a várat meghódítottuk! Veszteségeink nincsenek, sőt, úgy tűnik, egyre többen vagyunk – fogalmazott beszédében. – Az új helyszín szimbolikus jelentőségű, és azt sugallja: Nagyvárad magyarsága újra birtokba veszi azt, ami régen is az övé volt. Nem maradt más hátra: idővel vissza kell foglalnunk a Szent László teret és a Kálvária-dombot is!”

Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos Magyarország kormányának nevében üdvözölte a megjelenteket, és kijelentette: „A Szent László Napok a nagyváradi magyarság élni akarásának ünnepe. A magyar kormány üdvözli a helyi civilek kezdeményezését, s szándékukat, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Ezt a határozott akaratot mutatja a fesztivál új és szimbolikus helyszíne is.” Grezsa megerősítette: a magyar kormány továbbra is támogatni kívánja a Partiumi Keresztény Egyetemet, s a legitim keretek között megvalósítható partiumi autonómia ügyét. „Minden nagyváradinak és partiuminak erősítenie kell Szent László kultuszát, hogy a lovagkirályhoz hasonlóan mi is vizet fakasztó közösség lehessünk” – zárta beszédét a miniszteri biztos.

Tőkés László, európai parlamenti képviselő, a Szent László Napok házigazdája is kitért az új helyszín szimbolikus jellegére. „A vár visszafoglalása jelképes értékű, és nekünk – nagyváradi és erdélyi magyaroknak – szükségünk van a jelképes helyszínekre” – fogalmazott Tőkés. Szent László szelleme annak ellenére is jelen van Nagyváradon, hogy megpróbálják a külvárosba száműzni azt, utalt az EP-képviselő arra a méltánytalan helyzetre, amelynek következményeként a magyar király nevét csak egy félreeső utca örökíti meg a nagyváradi tér- és utcaelnevezések sorában. „Nagyváradon ma nem állíthatunk szobrot városalapító királyunknak a főtéren. Ne áltassuk magunkat: folytatódik a többségi nemzet térhódítása, most épp a jelképek szintjén folyik a küzdelem. El kell érnünk, hogy visszaszerezzük, ami minket megillet, s ehhez jó alkalom a Szent László Napok várbeli jelenléte is” – mondta Tőkés László.

A Szent László Napok hivatalos megnyitója előtt és a Szent László-szobor megkoszorúzása után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának előcsarnokában megnyitották Gazdáné Olosz Ella magyar textilművész, néprajzkutató emlékkiállítását is, amely július 12-ig látogatható.

A reneszánsz miliőben zajló háromnapos rendezvény során a történelmi színhely – ahol a szervezők a magyar kultúra keresztmetszetét kívánták bemutatni – megtelt élettel: honfoglalás kori jurtát is felállítottak a gyerekek örömére, népszerű volt a viselet- és fegyverbemutató, és a Szent László Napokon hagyományosnak számító kézműves vásárban is jelentős forgalom volt. A vár látványosságait bemutató, magyar és román nyelvű vezetéssel zajló körsétákon több százan vettek részt. Női divatbemutató szemtanúi is lehettek a „várlakók” Hampel Katalin jóvoltából: a budapesti Hampel-ruhaszalon Magyarországon és Nagyváradon közismert személyek közreműködésével, kecses koreográfiában mutatta be népi, polgári és úri viseleteit. A bemutatón elhangzott felvezető szerint az idők változása előnyösen befolyásolta a magyar nemzeti viseletet – régen egyenesen tiltott volt a viselésük, napjainkban azonban újból visszaszivárognak a divatba.

A szombati programot a főzni vágyók nyüzsgése indította a várudvaron. Sátorállítás, hozzávalók előkészítése, az Érmellék különböző tájairól érkező főzőcsapatok felvonulása után, néhány óra múlva már ínycsiklandó illatok töltötték be a teret. A jó ebédhez szóló nótát Kátai Zoltán Tinódi-díjas népzenész biztosította. A délutáni órákban a rendezvény fő helyszínének számító várszínpadon a kolozsvári Operettissimo társulat tolmácsolásában csendültek fel – többek között – a Csárdáskirálynő dallamai, míg a Hooligans esti koncertje telt ház előtt zajlott, több ezer fős tömeg énekelte együtt a budapestiek legnagyobb slágerét, a Királylányt. „Boldogságos huligános jó éjszakát kívánok mindenkinek” – búcsúzott Csipa, az együttes frontembere.

A várban berendezett gyerekkuckók is megteltek: a foglalkozások keretében a legkisebb várhódítók fára, kőre, gipszöntvényre festhettek, fonhattak és gyöngyöt is fűzhettek. Őket szólította meg gyerekkoncertjével a délutáni órákban színpadra lépő Ghymes zenekar is, akik a Bennünk van a kutyavér című programjukat mutatták be a nézők kórusának közreműködésével. A rendezvénysorozatot sokakat dalra fakasztó Zorán-koncert zárta.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés