Somogyom, ahol a vakolat alól előkerültek az értékek

Lemeszelték, mégis megmutatta magát

Kiss Lóránd marosvásárhelyi falképrestaurátor érdeklődésünkre elmondta, hogy a falu első okleveles említése 1317-ből származik, evangélikus temploma pedig a XIV. században épült gótikus stílusban. A közelmúltban a templomban értékes XIV.-XV. századi freskókat fedeztek fel. Megtudtuk: a somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting XIX. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a templom déli homlokzatát ábrázolja, ahol a diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még értelmezhető állapotban volt a freskó. Ám 1854-re a templom annyira rossz állapotba került, hogy megtiltották a használatát. Az 1859-ben befejezett felújítás során a belső falképeket bemeszelték. 2002 júniusában Mihály Ferenc falrestaurátor fényképeket készített a templomban, amelyeken már látszottak a hámló mészrétegek alól előtűnő festmények. 2003-ban, a görögkatolikus közösség által végzett felújítás során az északi hajófal középrészén két egymás alatti jelenet tárult fel: Szent Katalin Maxentius császár előtt, valamint Szent Katalin vértanúsága.

Mi látható?

A templomhajó északi fala teljes mértékben ki van festve (140 négyzetméter), négy egymás alatti regiszterben. A legfelső regiszter teljes szélességében a Szent László-legenda látható. Alatta Szent Katalin vértanúságának legendája, az alatt Szent Margité, míg a legalsó regiszterben Szent Péter vértanúságának jelenete és az utolsó ítélet kapott helyet. A nyugati északi hajófalon, illetve a szentély déli falán feliratos felszentelési keresztek is láthatók. A freskók a XIV. század vége és a XV. század eleje közötti időszakra tehetők. Az utolsó ítélet jelenetétől eltekintve a többi falkép festőjeként az egyik almakeréki mestert azonosították. A képek nagyobbrészt jó freskótechnikában készültek, színviláguk az oxid alapú pigmentekre (okker, barna, vörös árnyalatok), valamint cinóbervörösre, rézzöldre és azuritkékre épül.

Sok érdekesség van

Kiss Lóránd sorolta a látnivalókat: a szentélyben végzett kutatás során kiderült, hogy a teljes belsőt egységes gótikus festés borítja (kb. 120 négyzetméter), amelynek feltárt részletei különleges ikonográfiai megoldásokat sejtetnek. A diadalív bélletén a tíz okos és balga szűz példázata látható. A déli szentélyfalon a kutatóablakok alapján egy Cselekvő Krisztus-ábrázolás sejthető. (E ritka ikonográfiai típusnak mindössze két pár darabja ismert a történeti Magyarország területén.)

Mi történt eddig?

„A 2009-ben végzett falkutatás során eltávolítottuk a cementes vakolatok jelentős részét, és sürgősségi konzerválást is végeztünk. A következő években még két alkalommal folytattunk feltárási és konzerválási munkálatokat, részben magántámogatásokból, részben önkéntes alapon. Feltártuk a Szent László-legenda teljes felületét, valamint a Szent Margit- és Szent Katalin-legendák jelentős részét. E munkálatok során került sor a két középkori stallum (ülőpad) restaurálására és Medgyesre szállítására is” – magyarázza a szakember.

A falképek konzerválása és restaurálása évről évre lépésekben történik. A munkálatok finanszírozását cégek, magánszemélyek, valamint a Teleki László Alapítvány (a Szent László-legenda restaurálása) támogatta. Immár három éve a templom freskóit az Arcus Egyesület és a Kulturerbe Kirchenburgen Egyesület által közösen szervezett nyári egyetem keretében restaurálják.

Kiss Lóránd hozzátette: a freskókon és a középkori stallumokon kívül más értékek is találhatók a templomban. A szakértők szerint a nyugati karzat középkori eredetű, akárcsak a két, vasalattal díszített templomajtó. A szentély mérműves ablakaiban középkori festett ólomüvegek maradtak fenn. A templom hajdani gótikus szárnyas oltára a XX. század elején a segesvári múzeumba került, majd az 1950-es években a Bukaresti Szépművészeti Múzeum kölcsönkérte két évre; jelenleg is ott látható.

Miért érdemes meglátogatni?

Kiss Lóránd falképrestaurátort és Hajdú-Nagy István református lelkészt is megkértük, hogy emeljenek ki egy különlegesebb freskót a somogyomi templom faláról. Kiss Lóránd szerint a templom két izgalmas ikonográfiai ábrázolást rejt: az egyik a hajó északi falának legfelső regiszterében látható Szent László-legenda, amely részletgazdagságával kiemelkedik az erdélyi Szent László-ábrázolások közül; a másik a szentély déli oldalán található Cselekvő Krisztus-jelenet. Ilyen típusból a somogyomin kívül mindössze kettő ismert a középkori Magyarország területéről, mindkettő a Felvidéken.