Hagyományos szőttesek: osztatlan sikert aratott a mintegy ezer erdélyi termék
Fotó: Ilyés Szabolcs
Szeptember 8–10. között Budapesten első alkalommal szervezték meg a Transylvanikum Fesztivált a festői környezetet biztosító Nehru partnak nevezett Duna-parton. A nagy népszerűségnek örvendő fesztiválra látogatók Erdély és a Partium kultúráját és gasztronómiáját ismerhették meg számtalan kézműves bemutatóval egybekötve.
2017. szeptember 14., 18:262017. szeptember 14., 18:26
2017. szeptember 14., 18:352017. szeptember 14., 18:35
Miccs és jófajta kürtőskalács – ennek a két terméknek az illata lengte be a Nehru Partot, amikor megérkeztem az erdélyiek legújabb pesti összejövetelére, a külföldi látogatók számára is jól csengő névvel megáldott Transylvanikum Fesztiválra. A kürtöskalácsból sem bármilyen, hanem az egyre komolyabb márkát építő és nemrég a Magyar Termék Nagydíjat kiérdemelt Vitéz Kürtős volt a sztár. A fesztivál díszvendégének tartott Böjte Csaba atyát sürgős teendője az utolsó pillanatban szólította haza Erdélybe, de jó szerencsét és Isten áldását kérte a rendezvényre. A fesztivál fővédnökségét Budapest főpolgármestere, személyesen Tarlós István vállalta el.
Beszélgetés, kikapcsolódás. A budapestiek és az Erdélyből elszármazottak mellett számos külföldi turista is meglátogatta a rendezvényt
Fotó: Ilyés Szabolcs
A Transylvanikum fesztiválnak két főszervezője van, az 1990-ben Szovátáról Budapestre kitelepedett Domokos István, illetve a szatmárnémeti születésű Kiss Tibor, aki Magyarországon a Csíki Sör lelkes képviselője is egyben. Domokos elmondta, rendezvényük egy sorozat része, ugyanis az általuk szervezett májusi Székely Fesztivál folytatása ez. Akkor született az ötlet, hogy legyen lehetőség Erdély nagyobb részét is bemutatni Budapesten, ne csak Székelyföldet.
hogy amit a fesztiválon megkóstoltak és átéltek, azt Erdélyben, eredetiben is megtapasztalhassák. A szervezők szeretnék, ha az erdélyi virtust, illetve a legendás vendégszeretetet testközelből is megismerhetnék a magyarországiak.
Felejthetetlen ízek. A teljes felhozatal igazi gasztrokulturális élményt jelentett a fesztivál látogatóinak
Fotó: Ilyés Szabolcs
A rendezvénysorozat viszont nem csak ebből a két fesztiválból áll: még idén novemberben tervezik egy budapesti székely nagyvásár megszervezését. Elképzelésük szerint e három rendezvénnyel tudnák megfelelően bemutatni Erdélyt a maga sokszínűségében. A főszervező szerint fontos volt a fesztivál helyszínének kiválasztása is, hiszen ez az egyik leglátványosabb, ugyanakkor még kihasználatlan terep. „A IX. kerület csodálatos turisztikai látványosságban gazdag területe ez a Duna-parttal együtt, főleg naplemenetekor: az est beálltával csodálatos varázst és látványt biztosít rendezvényünknek” – fogalmazott Domokos.
A fesztiválozók között barangolva meglepően sok angol, spanyol, francia és olasz szót hallottam. Mint kiderült, az ide látogatók mintegy fele nem volt magyar. A közelben sok a kikötő, így a dunai sétahajókról hamar ide találtak a turisták, a zene és a jó hangulat mágnesként vonzotta a vendégeket. A Transylvanikum Fesztivál pedig ilyen. A külföldi turisták zöme már hallott Erdélyről, amiben sokat segít a Transylvanikum név is. Viszont az is kiderült: Erdélyről, mint régióról a Magyarországra látogató turisták keveset tudnak, viszont amikor látták a népviseletbe öltözött embereket, a fesztiválon kiállító kézműveseket, a több mint ezerféle erdélyi terméket, a legtöbben elismerően nyilatkoztak a régióról.A kilátogatók mintegy fele Budapesten tartózkodó külföldi turista, a többiek pedig magyarországiak, illetve olyan határon túli magyarok, akik Budapesten dolgoznak, vagy régebben kitelepedtek szülőföldjükről.
Prémiumkategóriás alkotások. Idén harminc kiállító mintegy ezerféle termékkel jelentkezett
Fotó: Ilyés Szabolcs
A teljesség igénye nélkül érdemes felsorolni néhány erdélyi különlegességet, amit a látogatók megkóstolhattak: nagy üstben főtt töltött káposzta, székelyudvarhelyi kolbász. Bemutatkozott a csíki sör, jelen volt az eredeti erdélyi pálinka – köztük erdei vadgyümölcsökből párolt különlegességekkel –, a hungarikummá avanzsált kürtőskalács, de az ordás palacsinta sem hiányzott. A teljes felhozatal igazi gasztrokulturális élményt jelentett, amely felejthetetlen pillanatokkal gazdagította az érdeklődőket.
Kiállítók a történelmi Erdély minden területéről érkeztek Székelyföldön át Széktől Torockóig, sőt még partiumi és bánsági területekről is. Az idei első Transylvanikum Fesztiválon mindössze harminc kiállító volt, mintegy ezerféle termékkel. A szervezők állítása szerint többen is jelentkeztek, de a válogatásnál azt tartották fontosnak, hogy minden fő termékcsaládból csak egy kiállítót hívjanak meg. Arra ügyeltek, hogy a termék prémiumkategóriás legyen, és Erdélyt jellemezze. A benevezés elfogadásakor kizáró szempont volt az is, hogy a terméket kínáló termelő álljon a stand pultjánál, hogy a vásárlónak első kézből adhasson információt.
A színes programokat felsorakoztató rendezvény pénteken indult Erdély és népe – bemutatjuk Erdélyországot című műsorral. A Duna Tévé 198 adást megélt Hazajárók című műsorának csapata lépett fel, amely az elmúlt években Erdély legcsodálatosabb tájait bejárva hitelesen tudott beszélni a régióról. Azoknak szerették volna leginkább bemutatni a táj szépségeit és jellegzetességeit, akik nem voltak még Erdélyben. Az előadók szerint legalább egyszer az életben érdemes eljutni ide, és utána mindig visszavágyik az ember.
Bálint Izolda székelyudvarhelyi énekesnő is fellépett
Fotó: Ilyés Szabolcs
A Hazajárók után következett a hivatalos megnyitó magyar és székely himnuszénekléssel, illetve torockói, mezőségi és bukovinai táncokkal. A táncok után fellépett a gyergyószentmiklósi No Sugar zenekar. Minden tisztelet az övék: az egyórás koncertre 1500 km-t utaztak, fellépésük után pedig siettek vissza Erdélybe egy újabb fellépésre. Az est fénypontjaként a marosvásárhelyi származású Keresztes Ildikó, a „tűzről pattant erdélyi menyecske” lépett színpadra – ahogyan a rendezvény Facebook-oldala nevezi. „Keresztes Ildikót nem kell senkinek bemutatni. Olyan marosvásárhelyi művészi, előadói képviselője Erdélynek, akinek fellépése osztatlan sikert aratott. Több rendezvényünk vendége, aki szívvel-lélekkel székelyföldi, marosvásárhelyi. Mondhatnánk, hogy nem is kellett szólnunk és már közöttünk volt, fergeteges koncertet adott. Egy tűt nem lehetett leejteni, annyian voltak a koncertjén” – magyarázta Domokos.
A szombati nap nevezetességének számított a Vitéz Kürtős által szervezett kürtőskalács készítés és kóstolás, amely szintén nagy népszerűségnek örvendett. „Az elmúlt 15-16 évben ők tekinthetők az erdélyi kürtőskalács-kultúra megteremtőinek, rájuk nagyon büszkék vagyunk. Mindhárom nap jelen voltak és felállítottak külön egy olyan helyet, ahol bárki, aki jelentkezett, elkészíthette saját kürtőskalácsát – természetesen megfelelő szakmai segítségnyújtással. Miután megsült, el is fogyaszthatta vagy hazavihette” – fűzte hozzá a főszervező. Külön kuriózuma volt a Vitéz Kürtősnek, hogy a látogatók olyan termékeket kóstolhattak, amelyek nem túl gyakoriak, hiszen vadgyümölcsökbe forgatták a kalácsot: vadszeder, áfonya és vadmálna illat- és íz-világ fogadta a kóstolókat.
Készül a kürtőskalács a Vitéz Kürtősnél
Fotó: Ilyés Szabolcs
A kézművesmesterségek bemutatóján a legnagyobb sikert a torockói és a havasi sajtok aratták, standjuknál folyamatosan sor állt. A szervezők elmondása szerint, bár nem nevezhető olcsó terméknek – és Budapesten olcsóbbat is be lehetne szerezni –, de a minőséget egy bizonyos réteg megfizeti, ezért is játszott domináns szerepet a kiállítók körében. A sajtok után a gyergyószentmiklósi Székelyfalat termékei tettek szert nagy érdeklődésre, de népszerűek voltak a havasi mézek és a parajdi étkezési só is. A 250 éves parajdi sóbánya étkezési sóját például számos érdeklődő kilóra vásárolta. Ez az a termék, amihez nem tesznek hozzá semmit, és nem vesznek el belőle semmit: a tiszta kősót leőrlik, és eladják a fogyasztónak. De jelen voltak az erdélyi házicsokoládék, Gyergyó vidékének szörpjei, lekvárjai, a szentábrahámi gyógyteák. A széki varrottasoktól a székely kalendáriumig, a kőrispataki szalmakalaptól a korondi kerámiáig sok mindent megtalálhat a kíváncsiskodó vásárló.
A kézműveseket a tavaly Star Academy tehetségkutató show-t nyert csíkszeredai születésű Szőcs Renáta koncertje követte, meglehetősen nagy sikerrel. „Azok az otthoni előadók, akik a média segítségével be tudtak törni a magyarországiak körébe, sok látogatót vonzanak. Reni a koncert végén meghatódva, könnyezve mondta el nekünk, milyen nagy élmény volt számára Budapesten az otthoniak előtt énekelni. Fogadalmat tett, hogy minden hasonló eseményen jelen lesz a jövőben is” – avatott be a kulisszák mögötti beszélgetésbe a főszervező.
Székely és magyar zászlók minden mennyiségben
Fotó: Ilyés Szabolcs
Jókedvre nedű, mert ezután következett a Tiltott Csíki Sör bemutatója, amely mint reklámozzák: üdít, táplál és felvidít. Számtalan érdeklődő vonzott. A szombat esti koncertet pedig a borzonti, Gyergyó-vidéki, az X-Faktor tehetségkutató verseny második szériájának harmadik helyezettje, Baricz Gergő és Elektronic Sheeps nevű bandája adta. Bár a koncert este tízkor véget ért, az utolsó fesztiválozók hajnali 5 órakor hagyták el a mulatságot.
A vasárnapi és egyben utolsó fesztiváli nap már reggel 9 órakor kezdetét vette zenei előadásokkal. Az Aprók táncháza sok gyereket vonzott. Sóos Emőke székely meséket mondott, ezt követően ismét a hagyományőrző kézművesmesterségek bemutatója került előtérbe. Délután került terítékre az erdélyi pálinka, majd Erdély természeti csodáiról hallhattunk előadást. Az esti zenés repertoárt Éliás Gyula Jr. koncertje vezette fel, de előtte még egy sorsolást is megejtettek.
A kisorsolt Csíki sörös raklap: a nyertes 480 üveg sört vihetett haza
Fotó: Ilyés Szabolcs
A háromnapos rendezvény főattrakciójának a fesztivált záró gálaműsor és az azt követő retro party számított. A gálaműsoron a magyarországi Lakatos Miklós által vezetett cigányzenekar húzta a talpalávalót, és erdélyi énekesek adtak elő népdalokat, nótákat. A székelyudvarhelyi Bálint Izolda énekelte el – több résztvevő szeméből is könnyeket kicsalva – az Elindultam szép hazámból kezdetű örökzöldet. További előadóktól felcsendült az Ó, te szépséges Hargita vagy az Ott, ahol zúg az a négy folyó is, illetve sok más gyönyörű népdal és nóta.
„A gálaműsor elsősorban azokról az erdélyiekről szól, akik az elmúlt évtizedekben Magyarországra áttelepültek – ideiglenesen vagy véglegesen. Úgy gondolom, akik Magyarországra költöztek, bár jól érzik magukat itt, de Erdély az igazi hazájuk. Itt laknak, itt élnek, itt dolgoznak, de lélekben, Erdélyben van az otthonuk. A cél az volt, hogy a nézők egy közös nemzet gyermekének érezzék magukat, és a végén együtt énekelve, együtt táncolva érjen véget a fesztivál” – mondta lapunknak a főszervező.
Bár az utolsó nap estéjén már kevesebb volt a kilátogató – valószínűleg a másnapi munkakezdésnek is betudhatóan, mint az azt megelőző napokban –, a résztvevők nem panaszkodhattak, hiszen színvonalas zenei estnek lehettek szemtanúi, amelyet egy slágerénekes retro partyja követett.
A jövőt illető kérdésünkre a főszervező remek kezdeményezésnek tartotta a rendezvényt, és elmondása szerint igyekeznek évről évre megtartani, hagyományt teremteni a Transylvanikum Fesztiválból.
Véleménye szerint a csíki sörös sátrak, a székelyruhás lányok, illetve az egész rendezvény miliője már önmagában vendégcsalogató lehet a fesztiválozni vágyók számára, de a jövőben még nagyobb nyilvánosságot akarnak adni a rendezvénynek.
Összegezve kijelenthető: a Transylvanikum gasztrokulturális összművészeti fesztivál elérte célját. Tartalmas és színvonalas műsorprogramot kínált: a sok magyarországi és kivándorolt határon túli részvevő mellett számos külföldi turista is belekóstolhatott a „transzilvanizmusba”. Három napig szólt a zene és zajlottak a különböző foglalkozások, amely során az emberekhez közelebb kerülhetett Erdély csodálatos világa és annak jellegzetességei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!