Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja koszorút helyez el Szent László szobránál
Fotó: MTI
A Szent László Napoknak nincs párja a Partiumban: az idén hatodik alkalommal megszervezett fesztivál nemcsak a váradiakat, hanem a környező településekről és messze földről is vonzotta a vendégeket. Kézművesekkel, politikusokkal és sok érdekes előadóval találkozhatott a nagyérdemű.
2018. június 29., 07:002018. június 29., 07:00
2018. június 29., 07:092018. június 29., 07:09
A 2013-ban útjára indított nagyváradi Szent László Napok fesztivál az elmúlt öt esztendő alatt Bihar megye legnépszerűbb rendezvényévé nőtte ki magát, alternatívát képezve az évek óta kicsit „megszürkült” Varadinummal szemben. A rendezvénysorozatot már hatodik alkalommal szervezik meg a lovagkirály által alapított városban, illetve negyedik alkalommal a váradi várban, ahol 2015-ben a fesztivál főszervezője, Zatykó Gyula „várkapitányokhoz” illő módon jelentette ki: „meghódítottuk a várat. Veszteségeink nincsenek, sőt úgy tűnik, egyre többen vagyunk. Az új helyszín szimbolikus jelentőséggel bír, és azt sugallja: Nagyvárad magyarsága újra birtokába veszi azt, ami régen is az övé volt.” Ennek a státusznak próbálnak eleget tenni minden évben az egyre színvonalasabb műsorokkal, jeles meghívottakkal és színes hagyományőrző programokkal.
Szent László király és gróf Rhédey Lajos volt az idén, a június 18–24. között zajló nagyváradi Szent László Napok ünnepélyes megnyitójának vezérmotívuma. A lovagkirályról elnevezett fesztivál első napján ugyanis félévtizedes álom valósult meg: hazatért egykori kertjébe gróf Rhédey Lajos. Vagyis lehullt a lepel az egykori mecénás tiszteletére állított szoborról abban a kertben, amelyet az állatkertnek otthont adó területtel együtt ő maga adományozott a városnak.
Várad a várad! – kezdte ünnepi felszólalását Zatykó Gyula főszervező, utalva a 6. Szent László Napok mottójára. „Ha ízlelgetjük ezt a mondatot, érezzük, benne
A Győri Ördöglovasok fergeteges lovaskaszkadőr-műsora
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Ugyanakkor benne van valami, ami véd, óv, éltet, bástyaként vesz körül”. Az eseményen jelen volt és szólt a váradiakhoz Mile Lajos kolozsvári főkonzul, valamint Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere is.
Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a két testvérváros közötti jó együttműködést emelte ki hangsúlyozva, a Szent László Napok tovább erősítik ezt a kapcsolatot. Megköszönte ugyanakkor, hogy Várad elkötelezett partnere a cívisvárosnak az Európa kulturális fővárosi rangjáért folyó küzdelemben.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese egy történelmi együttléthez hasonlította a kulturális fesztivált, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felszólalásában abbéli örömének adott hangot, hogy a Szent László Napok „a spontán indulásból”Nagyvárad „állandó intézményévé vált”, és fél évtized alatt bebizonyosodott: a régió igényt tart arra, hogy a lovagkirály városában ünnepelhessen.
Az ünnepi beszédeket követően fellépett a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei: Kátai Zoltán énekmondó, a Cickom Énekegyüttes, Busai Bori és Makula Zoli, a Magyar Állami Népi Együttes, valamit a Bartina Néptáncegyüttes.
így kicsit szétszórtabbá váltak a helyszínek – mondta Zatykó Gyula. Ezért valamivel nehezebben lehet megsaccolni, mennyien látogattak ki idén a várba. Viszont azt pontosan tudni, hogy több mint negyven, a Partiumból, Székelyföldről és Magyarországról érkező kézműves mutatta be portékáit a várudvarban. Igényes, egyedi munkákat, igazi kincseket találhattunk itt, ugyanakkor betekintést nyerhettünk a mesterek műhelytitkaiba is. Ugyanis a kézművesek mindig szívesen mesélnek mesterségük fogásairól, kulisszatitkairól, a felhasznált motívumokról, technikákról. Olyan hely volt ez, ahol igazából nem is árus és vásárló, inkább hasonló érdeklődési körű, egyedi dolgokat kedvelő emberek találkoztak és cseréltek tapasztalatot. A kézműves vásár lényege is erre utal: továbbadni, átadni, kézbe adni azt, amit mindannyian értéknek tekintünk, hogy eme hagyományosan készült portékák, mesterművek titkai el ne vesszenek az idő multával. Valahogy így fogalmazták meg azok a résztvevők is, akik szívesen beszéltek a sajátkészítésű portékáikról.
A vásárfia mellett – volt minden, ami szemnek, szájnak ingere – a vársáncban örömfőzéstől volt hangos, olykor füstös, de annál „zamatosabb” a levegő. S bár néha az időjárás nem kedvezett az üstök alatt parázsló tüzeknek, „a tábori konyhák” mégis kifőzték a pacallevest és egyéb magyar gyomorba való ételeket, sőt kisütötték az „egyszeri-kétszeri fánkot” is, főleg a kisebbek örömére.
Igényes, egyedi munkákat találtunk, ugyanakkor betekintettünk a mesterek műhelytitkaiba is
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Egész héten gyermekprogramok és minden korosztálynak megfelelő látványosságok tarkították a rendezvényt. Az esti koncerteket leszámítva, amelyek más kategóriába sorolandók, tán a Mátyás-kori lovagi udvar, illetve a honfoglalástól Mátyás király koráig (középkori táborok, műhelyek, íjászoktatás) rendezvénysorozat volt a leglátványosabb, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület, illetve a Deus Vult Egyesület szervezett.
A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek köszönhetően
annál is inkább, mivel a tavalyi Szent László-év után a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából.
A Mátyás korabeli udvar lovagjai és sátrai vonzották leginkább a gyermekeket, felnőtteket, helybélieket, vendégeket egyaránt. A rögtönzött harcmezőn és „lovagképzéseken” egymásnak veselkedett dárda, lándzsa, pajzs és kard, atlétatermetű lovagok bizonygatták harcra termettségüket, ugyanakkor kisebb-nagyobb sikerrel bárki kipróbálhatta az ellesett harci technikákat is.
A várkertben közben folyamatosan dolgoztak a fémmunkások, kovácsok, csattogtak az üllők a kalapácsok alatt, zörögtek a sisakok, mellvértek, szóltak a dudák, korabeli muzsikások fűszerezték a hangulatot, egyszóval volt mit hallgatni, megbámulni, kipróbálni. Még egy helyen kalodát is láthatott a nép, sőt egy ácsolt hajítógépet is közszemlére tettek, amivel egykoron a várfalakat ostromolták.
Lovagsátrak és igricek a várkertben
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
A hétpróbás lovagokkal, vitézekkel, még Balassi Bálint sem vallott volna szégyent, aki bizton állította volna, „az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak. / Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.”
A kolozsváriak mellett a magyarországiak is kitettek magukért: a Győri Ördöglovasok fergeteges lovas kaszkadőr műsort mutattak be a várkertben.
Mátyás király személyét, tevékenységét és kultuszát állította a középpontba A Hunyadiak kora című kiállítás, amely a fesztivál hetében nyílt meg a nagyváradi várban. Az egybegyűlteket Zatykó Gyula köszöntötte emlékeztetve: ez a harmadik olyan esztendő, amikor a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága nagy történelmi személyiségek előtt emlékévvel tiszteleg. Három éve Márton Áron püspök, tavaly Szent László, idén pedig Mátyás-emlékévet ünnepelhetünk.
Köszöntőjében Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a Váradhoz oly szorosan kötődő Szent László alakját felidézve hangsúlyozta: fontos, hogy büszkék legyünk a régmúlt és a jelenkor történelmére is. Ez utóbbi vonatkozásában köszöntve a tárlatnyitón szintén jelenlévő Tőkés László püspököt. A napokban elhunyt Kányádi Sándorról megemlékezve a néhai költő szavait idézte: „nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide…” Lomnici Zoltán úgy vélte, ez a történelem vonatkozásában is igaz, hiszen „nekünk nem kell mindenféle elméletet gyártanunk, igazolható a történelmünk”. A Mátyás-emlékévre, illetve a romániai centenáriumi évfordulóra is utalva kifejtette: „ez mindenképpen olyan év, amikor fontos, hogy erőt adjunk erdélyi testvéreinknek, megmutassuk, hogy a magyar nemzet egységes. Mi egy nemzetnek a részei vagyunk, egy történelmünk van, amit felmutatni kötelességünk. Ezért örülök annak, hogy az Erdélyben, Kolozsváron tartott nyitórendezvény után Váradon, a Partiumban is beszélhetünk Mátyás királyról, megtekinthetjük a csodálatos kiállítást”.
A hétpróbás lovagokkal még Balassi Bálint sem vallott volna szégyent...
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Lomnici Zoltán köszöntőjét követően a kiállítást Gaal Gergely, a Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének elnöke nyitotta meg, aki többek között elmondta:
Akkor alkalmas erre, hogy ha erős államot alakít ki erős hadsereggel, amelyik képes megvédeni magát, és jó külpolitikával, jó gazdaságpolitikával meg tudja erősíteni országát. Felismerte, hogy az európai civilizációra nézve a legnagyobb veszélyt az oszmán birodalom jelentette, más hitvallású, más kultúrájú, óriási erővel terjeszkedő tömb. De azt is, hogy e veszélynek az elhárításához, Európa és Magyarország megvédéséhez nem elég Magyarország ereje, hanem ehhez Európa erőforrásait is egyesíteni kell.”Gaal Gergely végezetül e szavakkal adta át a kiállítást az érdeklődőknek: „össze kell kötnie minket a jövőbe vetett közös hitünk, és a múltra való emlékezésnek ezt a célt is kell szolgálnia”.
A fesztiválon megfordult olyan vendég is, mint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki a László Gyula-emlékkonferencián tartott történelmi áttekintésében így összegzett: Szent László király nevéhez kötődik az első keresztény aranykor azt követően, hogy Szent István befejezte az ország- és az egyházalapító munkáját.
Az idei Szent László Napok péntek esti sztárzenekara a Magna Cum Laude volt
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Hoppál Péter, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke a csütörtökön megtartott, A vallásszabadság erdélyi hídja az európai szakadék fölött: Torda, 1568című rendezvényen személyes vonatkozásokat is tartalmazó köszöntésében méltatta a Szent László Napok szervezőit, valamint magát a konferenciát, a témaválasztást, az előadókat. Pécsiként kitért előadásában a magyar reformáció egyes baranyai előzményeire és történéseire, korabeli aspektusaira is. Kidomborította az egyéni és közösségi lelkiismereti szabadság meggyökeresedését és hagyománnyá válását, a tordai gyűlés egyetemes elveit. Mint mondta, a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély jó időre a felekezeti béke szigete lett, ennek tiszteletére és emlékezetére nyilvánította idén a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság napjává január 13-át, ugyanis e napon fogadta el az 1568-as erdélyi országgyűlés Tordán a toleranciatörvényt.
A tárlatnyitóval egybekötött konferencián Tőkés László püspök, Hermán M. János nyugalmazott református lelkipásztor, Szabó László előadó-tanácsos tartott expozét a jeles eseményről, illetve a kötetről. A tárlatnyitón Brugós Anikó, Szilágyi Ágnes és Márkus Zoltán alkalmi énekes-hangszeres triója szolgált népdalzsoltárokkal. Érdekességképpen a megújult Echo televízió stábja, valamint Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője is eljött találkozni a váradiakkal.
Természetesen voltak egyéb kulturális rendezvények, tudományos előadások, lovas programok az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében, biciklitúra, bor- és pálinkakóstoló, sok humor, ismert előadók és könnyűzenei együttesek is.
akit már visszajáróként ismer a térség közönsége, és aki már az első Szent László Napokon hatalmas tömeget vonzott a Rhédey-kertbe, népszerűsége azóta – fesztiválhoz hasonlóan – nemhogy töretlen, hanem egyre magasabbra tör. Vasárnap este örökzöld slágerekkel várt mindenkit Fenyő Miklós és csapata. A vár nyári színházában több fellépés is volt: szerdán sanzonest, pénteken a Szigligeti Színészzenekar, majd Andy Roll, illetve Dutka András csapott a húrok közé, szombaton a Corvina Consort régizene koncertje szólt a vártemplomban, utána a 100 Folk Celsius szórakoztatott kicsiket és nagyokat.
Gaal Gergely, Lomnici Zoltán és Zatykó Gyula a Mátyás-emlékév tiszteletére szervezett A Hunyadiak kora című kiállítás megnyitóján
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Idén sem adták alább, mondta Zatykó Gyula főszervező, akinek éppen a vasárnap esti záróbeszédén főtt a feje, amikor megkértük, osszon meg velünk néhány szervezési kulisszatitkot. „Még nem tudom megsaccolni – mondta – mennyien vehettek részt az idei programokon, mert pénteken és szombaton az időjárás is beleszólt a szervezésbe. Tavaly az Omega koncert sokat nyomott a latban. Reményeim szerint az ismert és közkedvelt magyarországi sztárvendégek idén is idevonzották nemcsak a váradiakat, de a térségbelieket is. A fesztiválnak 25 szervezője volt, a programok kivitelezésében pedig mintegy 50 ember segédkezett, zömében önkéntes diákok a Partiumi Keresztény Egyetemről. Pécs városából a Fidelitas csapata is segített a szervezésben, mi több, Kárpátaljáról is voltak önkéntesek” – zárta a fesztiválról szóló beszámolóját Zatykó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!