Nyeregbe pattant székelyek

A rendezvényt számos kísérőprogram színesítette, ezeken többségében a térség lovas egyesületei vettek részt, volt lovas színház, tüzes show, operett est, visszatért a díjugratás, de lovasíjász bemutatók, és fogathajtás is szerepelt a programban.

A nemzeti identitás része

Demeter János, az egyik szervező, a Vadon Egyesület igazgatója lapunknak elmondta: nyolc év alatt a legpozitívabb változás az a mód, ahogy a lovasok viszonyulnak a versenyhez, amilyen minőségű lovakkal jelennek meg. „A nyolcadik rendezvényen eljutottunk oda, hogy a vágtán megjelenő lovak közül egyet sem kellett kizárni. Ez hatalmas előrelépés a nyolc évvel ezelőtti cowboy-szerű állapotból” – szögezte le Demeter János. Hozzátette, ma már odafigyelnek a versenyzők, hogyan készítik elő a lovat, nem edzik túl, nem érkeznek túlhajszolt állatokkal, és már az állatorvosi ellenőrzésnek is megadják a módját, egyre kevesebben vannak, akik rövidnadrágban vezetik fel a lovat. „A lovas sportoknak megvan a kultúrája, a futamokon is látható volt, hogy figyelnek egymásra a versenyzők, nem vágnak egymás elé, nem csak az adrenalin fontos. A Nemzeti Vágtának nagyon szigorú elvárásai vannak, aki a szabályokat nem tartja be, kizárják a versenyből, így mindenki tanul, a lovasok, és a társadalom is”– mondta a Vadon Egyesület igazgatója. Ezt erősítette meg Nagy József, a kaposvári Somogyi huszárok huszárkapitánya, a Székely Vágta főkapitánya, aki hangsúlyozta, a Székely Vágta fennállásának nyolcadik évében is bizonyítja a mondást, miszerint a székely nép is lóra termett. „Egyre több lovas van, aki megmérettetné magát és lovát a Székely Vágtán, idén pedig már a kishuszárok is felveszik a kesztyűt.

akik évek múltán is futhatják a köröket a Nemzeti, illetve Székely Vágtán” – fogalmazott. Lapunknak elmondta, évről évre jobb a rendezvény, minden résztvevő, a lovasok, a felvezetők, de mindenki tudja már a feladatát, zsinórban követik a forgatókönyvet.

„Ha a lovas hagyományainkat megőrizzük, megtartjuk, azzal ragaszkodunk a nemzeti identitásunkhoz. Ehhez lelkesedés, tenni akarás és pénz kell. Az első kettőből Székelyföldön nincs hiány”– mondta Nagy József, aki hangsúlyozta, hogy fontosak a lótenyészetek is, de nincs feltétlenül szükség törzskönyvezett lovakra. A lényeg, hogy a „székely gyerek felüljön a lóra, megtanuljon lovagolni, felvegye a huszárruhát, és ezzel megőrzi a magyarságát, számára már a magyar történelem nem egy kötelező iskolai tantárgy, hanem olyan közös múlt, amire büszke lehet”.

 Nyolcéves történet

Ezelőtt nyolc évvel nem tudtuk, mibe vágjuk a fejszénket, akkor kezdetleges körülmények között szerveztünk vágtát, azóta minden évben fejlődtünk – mondta el lapunknak a szervező sepsiszentgyörgyi önkormányzatot képviselő Sztakics Éva alpolgármester. Hangsúlyozta, hatalmas segítséget kaptak a Nemzeti Vágta stábjától, az ő szakértelmükre volt szükség, hogy minden évben nagyobb baleset nélkül zajlott le a székelyföldi előfutam is, bár a lóverseny nem veszélytelen sport. A Székely Vágta egyik legszebb pillanata a székely zászló felvonása, és amikor a díjátadáson felcsendül a székely himnusz – árulta el az alpolgármester. „A rendezvény egy másik nagy hozadéka, hogy a helyi lovardák, hagyományőrző egyesületek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Látszik, hogy ezek is minden évben fejlődnek. A Székely Vágta igazi össznépi rendezvény lett, bízom benne, még sokáig meg tudjuk szervezni” – bizakodott Sztakics Éva.

Bíró Blanka