Mentőöv Székelyföldről

A 19. században szentesi református családok betelepítésével alapított Újszentes iskolája 1892-ben nyílt meg. A 2000-es években egyre több temesvári menekült ide a város forgatagából, vállalkozások létesültek, a dinamikus fejlődésnek azonban ára van. A magyarság kisebbségbe szorult a városias képet mutató nagyközségben, az egykor önálló magyar iskolában – amely az elmúlt másfél évtizedben új épületszárnnyal, tornateremmel és étkezdével bővült – egyre sorvadt a magyar tagozat. Ma már csak az elemi osztályban folyik tanítás magyar nyelven.

Akut mínuszok

„Amióta én Újszentesen tanítok, mindig összevont osztályok működtek – mondja Dénes Ildikó tanítónő, az iskola aligazgatója (portrénkon). – Ennek már húsz éve. Volt olyan, hogy két összevont osztály, máskor egy, elsőstől negyedikesig egy osztályban tanultak a gyerekek.” Az általános iskolai magyar tagozat, az 5–8. osztály néhány éve megszűnt, a felsős gyerek vagy román tagozaton folytatják, ha pedig anyanyelven akarnak tanulni, Temesvárra ingáznak.

Három éve azonban, mióta az előkészítő csoport iskolai keretek között működik, gyarapodott a létszám az elemiben, így aztán új tanítói állásokat hirdethettek meg. Az előkészítősökkel külön foglalkoznak – tanterem híján az étkezde egyik elkülönített sarkában –, az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel tanulnak közösen. Az óvodában három magyar csoport is van, tehát az utánpótlás – és így a pedagógusállás is – biztosítottnak tűnik. Hiányzik viszont a szakképzett munkaerő: az elmúlt két évben egy szatmárnémeti származású tanítónő dolgozott itt, aki családi okok miatt időközben visszaköltözött.

„Temes megyében nem volt magyar tanítónő, aki erre az állásra jött volna – ismerteti a tényállást Dénes Ildikó. – A három éve állandósult pedagógushiány miatt már a közvélemény segítségét is kértük, idén nyáron a sajtóban országszerte meghirdettük a szabad állást. – Nem volt tanítónk, az egyik osztály pedagógus nélkül maradt volna. Az egyik gyerek szülei segítettek, akik székelyföldi rokonokhoz telefonáltak, onnan érkezett a mostani tanító néni, aki néhány nap alatt döntött, és hál’ Istennek most közöttünk van.”

Az újszentesi iskola román vezetősége türelmes és segítőkész volt a magyar tagozattal. „Nekünk, igazgatóknak kötelességünk fejleszteni, bővíteni az iskolát. Megtettünk mindent annak érdekében, hogy létrehozhassunk még egy magyar tanítói állást, köszönet érte a tanfelügyelőségnek is. A jövőben szeretnénk, ha nem összevont osztályokban folyna a tanítás, ez azonban nagyban függ a gyereklétszámtól, illetve a szülők döntésétől, hogy hová íratják a gyereket” – fogalmaz Adrian Nicola igazgató. Dénes Ildikó halkan teszi hozzá: a jól felszerelt iskolában volna jövője a magyar tagozatnak, már csak „magyar akarat kellene, hogy minden magyar szülő magyar osztályba adja a gyerekét.”

Pedagógusélet: a nagy kaland

A 13 éves szakmai gyakorlattal rendelkező új pedagógus első tanítási hetében jártunk ott, a tanítónő még csak ismerkedett a környezettel. „A kollégák segítőkészek, a gyerekek nagyon aranyosak, a szülőkre sem lehet egyetlen rossz szavam sem, türelmesek, támogatnak, amiben lehet” – osztja meg első benyomásait Sármási Judit. A szimpátia kölcsönös, az egyik, uzsonnáját majszoló harmadikos, Antal Kevin is kedveli a tanítónénit: „Tetszik, mert nem ad olyan sok házit.”

Az elsősökkel és a harmadikosokkal foglalkozó Jutka tanítónéni nagy kalandba vágott: otthonától, a Maros megyei Havadtőtől mintegy 400 kilométerre kezdett új életet, biztos állást hagyott maga mögött. „Új lehetőség ez, magamat is kihívás elé állítom, próbára teszem, hogy mennyire tudok talpon maradni egyedül, teljesen idegen környezetben, valóban magamra utalva” – magyarázza a hirtelen hozott döntés hátterét. A szakmai előmenetel, a nagyváros vonzása, a kellemes környezet mellett döntésében minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy az újszentesi iskola szolgálati lakást is biztosít – ami ritka luxus manapság.

„Országos szinten sem állunk a legjobban, bár, ugye, tanítóképzők, óvónőképzők indulnak, most már egyetemi szinten is, a pálya azonban nem annyira vonzó, hogy a végzősök meg is maradjanak a pályán – mondja Kiss Ferenc Temes megyei magyar-földrajz szakos tanfelügyelő. – Másik szempont, hogy Temesváron elég drága az élet, és ha nem temesvári a végzős, nem könnyű megélni egy tanítónői vagy óvónői pályakezdő fizetésből.”

Hullámhegyek, hullámvölgyek

Az idei tanévben Temes megyében 23 óvodában és 13 iskolában zajlik magyar nyelvű oktatás, 19 további helységben van fakultatív magyar óra, ahol a gyerekek heti 3 órában tanulnak magyar nyelvet és irodalmat. A fakultatív oktatást igyekeznek bővíteni, remélve, hogy egy-egy önálló magyar osztály vagy tagozat születik belőle ott, ahol évekkel ezelőtt megszűnt a magyar iskola. Az előkészítőtől elsősökig számítva körülbelül 350 diák tanul magyarul a Bánságban, az általánosban és a líceumban 250-250 körül mozog a diákok létszáma. Ez a létszám körülbelül tíz éve változatlan.

A régió magyar oktatási központja a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum: a Temes megyei diákok közül sokan már ötödiktől, mások kilencediktől folytatják itt tanulmányaikat. Itt gyakorlatilag az óvodától az érettségiig magyarul lehet tanulni, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban csak középiskolai szinten folyik oktatás, román és magyar osztályokban párhuzamosan. „Az elmúlt tizenöt évben szinte folyamatosan követjük az adatokat 1997 óta működő Élő kapcsolat-programunkkal a hat évesnél fiatalabb gyerekek adatait gyűjtjük, próbálunk minél hamarabb kapcsolatot teremteni a családokkal. Mivel általában nem az iskolakezdés évében döntik el, hogy milyen osztályba adják a gyereket, igyekszünk minél korábban a magyar iskola felé irányítani őket” – mondja Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.

Nehéz általános képet festeni a Temes megyei magyar oktatási helyzetről. Egyes településeken erősödés érzékelhető, hanyatlás, hullámvölgyek és hullámhegyek követik egymást, összességében mindenütt az alacsony gyereklétszám, a vegyes házasságok, az asszimiláció és az elvándorlás jelenti a legnagyobb gondot. A szórványsors minden jegyét magán viseli a bánsági magyar oktatás. A legutóbbi felmérésekben az újszentesi általános iskola az élen áll a gyereklétszám stabilitása tekintetében. A becsengetés előtt „talált” tanítónő megbízatása egyelőre egy évre szól, de Újszentesen remélik, hogy hosszabb távú lesz az együttműködés, és nem kell aggódniuk amiatt: lesz-e, aki elfoglalja a katedrát.