Ditró, ahol a plébános üldözi a fatolvajokat

A rendszerváltás óta gondot jelent a javak megvédése az illetéktelenektől, az egyházi tulajdon sincs biztonságban, az élet sem szent a tolvajok előtt, mondja a plébános. Március elsején telefonon értesítették, igyekezzen az egyházi birtokra, lopják a fát. Autóba ült a gondnokkal, keze ügyében tartva fényképezőgépét.

A történet további része akciófilmbe illő: jött a megrakott szekér, az egyik személy leugrott róla, és menekült a láncfűrésszel a kezében. A másik maradt, és próbált egérutat nyerni, olyan utcákon hajtva át a szekeret, ahol tengelyig ért a sár, a pap autója pedig megfeneklett. De érkezett a rendőrség is, bekerítették a tolvajokat. A fogatos ellen eljárás indult, de legfeljebb 2000 lejre bírságolják, s mivel a lovak, szekér nem az ő tulajdona, nem lehet elkobozni. A pénzbírságot pedig aligha lesz miből kifizetnie. Egy falustársa szerint „egyebe nincs, csak a gumicsizmája a lábán, s ráadásul még sánta is”.

Épp erre hívja fel a figyelmet Baróti László Sándor, amikor bűnszervezetet gyanít a fatolvajlás mögött. A községben egyre gyakrabban hallani, hogy tulajdonképpen egy részvénytársaságról van szó. „A legrászorultabbak lopják az erdőt, bizonyos gáteresektől kapnak rá megbízást. Egy köbméter fáért egy-két liter pálinka árát, legfeljebb 100 lejt kapnak, a feldolgozó pedig 400-500 lejért adja tovább. Jó jövedelem még akkor is, ha részesedést is kell adni” – taglalja a lelkipásztor. Könnyen megtörténhet, hogy a ditrói ember a saját erdejéből ellopott fát vásárolja meg. „Egy felszegi néni mondta el, legényeket kért meg, vigyenek neki két szekér tűzifát. Utólag tudta meg, az ő erdejéből vágták ki a fát s fizettették ki vele. Huszonöt év alatt jól bejáratott rendszer ez.”

Gyilkosok szabadlábon

Gyergyóditróban emberéletet is követelt a falopás, a lelkipásztor tavaly augusztusban temette el az áldozatot. „Ezek a fatolvajok azzal fenyegetik az embereket, hogy ha a helyszínen megközelítik őket, lefejezik, fenyőfabojt alá teszik, meggyújtják, és csak egy zsírpecsét marad belőlük. Ha fel merik jelenteni őket, vagy a házukat gyújtják fel, vagy az életüket oltják ki. Tavaly augusztusban váltottak valóra egy fenyegetőzést. A hatvannégy éves férfit, aki elcsípte őket falopás közben, miután a rendőrség igazoltatta őket, a falu végén vitába keveredve agyonütötték. A tettesek azt mondták, önvédelem volt. Rá néhány hónapra a feleségét is temetni kellett, öngyilkos lett” – mondja, és a falubeliekkel együtt hihetetlennek tartja, hogy a tettesek ma is szabadlábon vannak.

„Bizonyos embereknek nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is lenne megállítani ezt a törvénytelenséget. Papként úgy látom, kötelességem figyelmeztetni az embereket: ne hagyják magukat, minden falopást jelentsenek a rendőrségen is, a polgármesteri hivatalban is. Úgy gondolom, szemet hunyni olyan törvénytelenségek fölött, amelyek gyilkossággal keverednek és fenyegetnek, hatalmas bűn. Engem még nem fenyegettek meg, de ha megtennék, vagy bántalmaznának, büszke lennék rá, és elviselném, mert úgy érzem, a törvénytelenség szóvátételével népemnek teszek nagy szolgálatot. Nem azért születtünk, hogy egy egész életen át gyanakodjunk egymásra. Járhassunk nyugodtan, felemelt fejjel az úton, mosolyogva nézhessünk szembe egymással!” – összegez Baróti László Sándor.

Bűnrészesség

A fatolvajok nyomába szegődő plébános híre hamar bejárta a térséget, paptestvérei különbözőképpen reagáltak ténykedésére. Tamás József segédpüspök is egyetért a vagyon védelmének fontosságával, viszont kevésbé az őrzés módjával. „A falopás a múlt rendszer maradványa, így kárpótolják magukat, akiket az állam megkárosított: szabad prédának tekintik a javakat. Ha az embernek valamijét ellopják, fáj, keresi az igazságot, ezt tette a plébános is, hiszen a papnak nem csak a lelkek, az egyházközség javai fölött is kell őrködnie. De megvallom, én nem eredtem volna a tolvajok nyomába, valaki civilt bíztam volna meg. Egyetértek viszont azzal, amit a plébános híveitől kér, hogy ne hallgassák el, ha kár éri. Az egész országban megy a korrupció, kicsi a nagytól tanul. Sokat nem tehetünk ellene, de amit megtehetünk, azt meg kell tegyük, szó nélkül nem hagyhatjuk” – nyilatkozta a római katolikus elöljáró.

A kár jelentésének azonban csak rendőrségnél van hatékonysága. A polgármesteri hivatal nem rendelkezik a fatolvajlást megállító eszközökkel – jelenti ki Puskás Elemér, Gyergyóditró polgármestere. Szerinte a lopások mértéke Ditróban sem magasabb, mint a többi településen, ám a tavalyi gyilkossággal nagy „hírnevet” szerzett a község. A tolvajlás megállítását vagy legalább csökkentését abban látná, ha a gazdák szerződést kötnének birtokuk őrzésére. Tény, hogy nem akármilyen fajta és méretű föld őrzésére lehet szerződni, mégis lennie kell megoldásnak . „Évekkel ezelőtt tettem egy javaslatot, akkor nem lelkesedtek érte, de most újra megismétlem: a fatolvajlás visszaszorításának a területőrzés a záloga. Ha társulnának a kisbirtokosok, az erdészet vállalja, hogy alkalmaz egy új erdészt, aki felel a rá bízott területekért, lopás esetén számon kérhető” – mondja a községvezető. Az őrzés biztosítását azonban 600-700 hektárnál kisebb területen nem vállalják, ezért kellene összefogniuk a gazdáknak. A lehetőséget a parcellázás előrehaladásával közhírré teszik, fórumon tárgyalnak róla. A polgármester szerint azonban nemcsak a birtokosoknak van feladatuk javaik épségének megtartásáért, a fatolvajlást az élteti, hogy vannak, akik felvásárolják a lopott fát.

Valami elindult?
Időközben kommandósok jártak Ditróban, felkeresték a fafeldolgozó cégek tulajdonosait, házkutatásokat végeztek. A faluban az a hír járta, hogy többeket le is tartóztattak, de később kiderült, csak magukkal vitték őket a kommandósok – vélhetően kihallgatásra –, aztán haza is engedték. Az adóhatóság csalás elleni főosztálya, a DGA Hargita megyei kirendeltségének munkatársa, Corina Trandafir úgy tájékoztatott: több ditrói személy ellen bűnvádi eljárás indult korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. A listán két rendőr is szerepel.

„A baj onnan indul, hogy van, akinek eladni a lopott fát – ismétli meg szinte szó szerint a községvezető kijelentését Bajkó Tibor, az Arbor Famegmunkálók Szövetségének egyik vezetője. – Ki kell mondani: kétfajta fás vállalkozó van: a tolvaj, és az, aki a piaci körülmények között tisztességesen akar megélni, munkahelyeket biztosítva, a multicégekkel versengve. Nekünk rengeteget árt a fások megbélyegzése, de azon túl, hogy elítéljük a lopott fa felvásárlóit, sokat nem tehetünk ellenük, nem vehetjük át a hatóságok szerepét.” A szövetség szeretné, ha az új erdészeti törvény módszertanának kidolgozásába bevonnák a szervezetet is, hogy tapasztalatával segítse a legjobb verzió megszületését. Van arra vonatkozó javaslat is, hogyan lehet a lakosságot ösztönözni, hogy ne lopott faanyagot vásároljon házépítéskor: a fűrészáru áfájának csökkentésével magánszemélyek számára is. Javaslatukban az áll, hogy első építkezés esetén 5 százalékos áfával váljon megvásárolhatóvá a fűrészanyag.

Ha az emberek aprópénzen őrizhetik erdeiket, a vásárlónak nem kell horribilis árat fizetnie a „fehér” fűrészáruért, az új törvény végrehajtási utasításait pedig a gyakorlatban is alkalmazzák, van esély a helyzet javítására. Úgy néz ki, arra is van kilátás, hogy a ditrói lelkipásztor vasárnaponként ne a fatolvajok után járjon.

Búcsúztató-ébresztő mondatok
Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre ezt mondta: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind. Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.” Lk 13,1-5. Ezek az evangélium igéi.
Kedves gyászoló család, szeretett, jó, temetésre összegyűlt testvéreim! A temetés és a gyász normális esetben is fájdalmat okoz az embernek. Ez a fájdalom és ez a szomorúság különösen fokozódik akkor, amikor egy meggyilkolt embert temetünk. Sajnos a 64 éves Balázs József testvérünk, amint tudjuk, gyilkosság áldozata lett. Meggyilkolták brutális módon a fatolvajok, akik évtizedek óta garázdálkodnak a határban, s bár név szerint ismerjük őket, senki nem tett mostanig komoly lépéseket annak érdekében, hogy a sorozatos rablásokat leállítsa. Balázs József emiatt halt meg, és mi ezért jöttünk ma temetésre. Drága halottunkat sajnos ma azért temetjük, mert azok, akiknek hivatali kötelességük lett volna kibogozni az első falopást, és meg kellett volna állítaniuk a törvény erejével a garázdálkodást, nem tették a kötelességüket. Sajnos holnap, holnapután engem is, téged is így üthetnek le, ha ezt tovább nézzük, tűrjük, s a rablókat garázdálkodni hagyjuk.
Nagyon benne vagyok a témában én is, mivel az elmúlt öt esztendő alatt, amióta Ditróban szolgálok, az egyház erdejéből is sokat loptak. Az elmúlt télen több, mint hatvan lopott fa csutakját találtuk a Paplaposán. Kezdetben nem tudtam, hogyan reagáljak, majd úgy döntöttem, jelentést teszek a rendőrségen. A tettesek soha nem kerültek elő. Pedig a községben mindenki tudja, kik garázdálkodnak. Az emberek azt is pontosan tudják, a lopott fát kik vásárolják fel a rablóktól. Ma már rablógyilkosoknak is nevezhetjük őket. Rajta kell őket kapni, mondotta a rendőr. Balázs József rajtafogta őket, meg is fizetett érte.
… A falu szája azt beszéli, hatalmas részvénytársaság ez. Sajnos, azt kell mondanom, hogy ebbe a részvénytársaságba mi is beletartozunk, ha hallgatunk, ha félünk, ha a fejünket a homokba dugjuk. Elősegítettük a falopást, amikor láttuk éjszaka hazarobogni a rablók fogatját a megrakott szekérrel, a lopott fával, és másnap vagy aznap nem jelentettük a rendőrségen. Szinte minden éjjel meg lehetett volna fogni két-három olyan járművet, amellyel a mi, a saját fánkat lopták. Nincsenek Ditróban felelős vezetők? Kell választani! Vannak-e felelős polgárok? Lehet ezt tűrni 24 éven át? Valljuk be őszintén, itt mindannyian hibáztunk!
… Jézus azt mondja: „ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.” Vagyis azt, hogy meg kell változtatnunk magatartásunkat, mert ha nem – könnyű belátni – egy legközelebbi rablás alkalmával minket is agyonvernek…, mert a rabló-gyilkosok ma is szabadon járnak. Hogyan történjen ez? Rövidtávon: összefogással. Ne hagyjuk, hogy meglopjanak. Jelentsünk minden falopást a rendőrségen és a polgármesterségen is, e két hivatalnak kötelessége a rendfenntartás. (Baróti László-Sándor plébános – részlet Balázs József búcsúztatójából)