Rálátás a messze földön híres vármezei pisztrángtelepre háttérben a 2009-ben megnyílt halászcsárdával
Fotó: Jakab Mónika
A Maros megyei Vármezőn található Erdély egyik legnagyobb pisztrángtenyészete. A családi vállalkozás évtizedeken keresztül nemzedékről nemzedékre öröklődött. Riportunkban Lokodi Gergely pisztrángtenyésztőt, a cég társtulajdonosát kérdeztük, aki testvérével együtt üzemelteti a családi vállalkozást.
2020. november 16., 08:112020. november 16., 08:11
2020. november 16., 08:322020. november 16., 08:32
Szovátát elhagyva mintegy félórai autóútra fekszik Vármező. Már az odavezető út és a kilátás is lenyűgözi a turistát, csodaszép táj várja a látogatókat. Vármezőre érkezve alig találtam parkolóhelyet, rengeteg autó volt mindenütt. Tudtam, ismert helyről van szó, de arra nem gondoltam, hogy hosszas várakozás és a tavak körüli séta után sem fogok üres asztalhoz ülni a vármezei halászcsárdánál. El kellett fogadnom, hogy a spontán kirándulás nem kedvez, és továbbálltam anélkül, hogy megkóstolhattam volna a híres vármezei sült pisztrángot. Kiderült,
Sporthorgászok. A tavakban mindig bőséggel akad a horogra hal
Fotó: Jakab Mónika
A környék hangos volt a vendégektől, felnőttek és gyerekek egyaránt halásztak, de volt, aki a folyamatosan horogra akadt pisztrángokat csodálta.
Vármező vonzza a turistákat, a lenyűgöző környezet és a gasztronómiai élmény pedig visszacsalogatja a vendégeket. Ráadásul nem csak a halászni vágyók körében ismert település, hiszen olyan családcentrikus helyről van szó, ahol az étterem nyújtotta kilátás és a vendéglátók kedvessége egyedi élményt nyújt.
A vármezei pisztrángtenyészetet Lokodi Gergely dédnagyapja alapította 1932-ben. Az első világháború alatt hadifogságba esett, és Olaszországban látott hasonló pisztrángtelepeket. Úgy gondolta, ez otthon is kivitelezhető, hiszen a helyszín, a víz és a körülmények adottak voltak.
A tórendszer majdnem 90 éve működik. Az idők folyamán sokszor tönkretették, ezért nehezen tudott fennmaradni. A második világháború idején Vármezőn vonult el a front, az oroszok kézi-
gránátokkal teljesen tönkretették, szétrobbantották a tavat. A területet később sikerült helyrehozni, de a történelem átírta a telep és a halászcsárda hovatartozását. A tórendszer a román állam tulajdonába került és 35–40 éven át az állami erdőgazdaságé volt. Lokodi Gergely az Erdélyi Naplónak elmondta,
A halastavak jó kezekben maradtak. Vendéglátóm gyerekként a vakációkat a tavak környékén tölthette, ahol segédkezni ugyan nem lehetett, de szakmai szempontból az édesapja mindenre megtanította, amit a pisztrángtenyésztéshez tudnia kell. Szülei nem nyugodtak bele az államosításba, ezért az akkori körülmények között szokatlan módon beperelték a kommunista államot. A 18 évig tartó jogi szélmalomharcnak végül az 1989. decemberi rendszerváltás vetett véget, amelynek nyomán a Lokodi család visszakapta a tórendszer egy részét.
Lokodi Gergely 25–30 éves kora után kezdett el rendszeresebben foglalkozni a halakkal, de előtte is tudatosan készült a jövőre: erdészeti szaklíceumba járt, ahol haltenyészetet is tanult. Elmondása szerint
A tavak partján is kötelező a maszkviselés
Fotó: Jakab Mónika
Igaz, a hosszas pereskedés során gyakran elveszítették a reményt, hogy az örökség valaha is visszakerülhet családjuk tulajdonába.
A szakember szerint a pisztrángtenyészethez leginkább helyi adottságok kellenek. Vármezőn kellően hideg a víz és elég bő hozamú a két Nyárád: a pisztrángtavakat a Kis- és Nagy-Nyárád látja el friss vízzel. A telepen szivárványos pisztrángra vannak szakosodva. Az elmúlt évek folyamán kitapasztalták, hogy ez a fajta alkalmazkodik leginkább a körülményekhez – magyarázta Lokodi Gergely. A vármezei tenyészetben évente mintegy 50–60 tonna halat termelnek. Ennek egy része, 10–15 tonna, visszakerül a halásztóba, amit a horgászok kifognak és elvihetnek.
Kialakult egy rendszer, amely alapján a halakat különböző tavakban nevelik, így mindig lehet tudni, melyik tóból kell lehalászni eladásra a friss árut. A halak folyamatosan kerülnek egyik tóból a másikba. Mivel tórendszerről van szó, a tavak összekötése lépcsőzetes: a víz szabadeséssel jut be a telepre, és egyik tóból átfolyik a másikba, hogy ne pompák mozgassák a vizet. A pisztráng kannibálfajta – vagyis a nagyobbak felfalják a kisebbeket –, ezért évente méret szerint osztályozzák a teljes állományt. A kisebb tavakba aránylag egyforma méretű halak kerülnek, de már volt arra példa, hogy egy-egy nagyobb egyed bekerült a kisebb halak közé, ahol komoly pusztítást végzett.
Vendéglátóm szerint a haltelep olyan munka, ahol napi szinten jelen kell lenni – éjjel-nappal. Ha megáll a víz mozgása, az óriási veszteséget okoz. Ezt is folyamatosan ellenőrizni kell, a halállományt pedig etetni, gondozni mindennap. E feladatot nyolc alkalmazott látja el. A tórendszer gátjai hozzájárulnak a víz tisztán tartásához: leülepszik az erdőből származó zavaros víz, ugyanakkor évente minden tavat kétszer kitakarítanak és fertőtlenítenek.
A pisztráng mellett pontyra, kárászra, harcsára, amurra és csukára is lehet horgászni
Fotó: Jakab Mónika
Lokodi Gergely édesapja 1995-ben létrehozott egy kisebb éttermet a tó mellett. Ez mindössze három asztalból és konyhából állt, ezzel párhuzamosan pedig beüzemelték az első halásztavat is.
A tulajdonos szerint az ilyen magasan fekvő tavak hideg vize nem alkalmas ponty nevelésére, ezért hozzák a halakat más telephelyről. A sporthorgászatra szánt halak megélnek itt is, de nem fejlődnek.
A pontyra és az egyéb nem ragadozó halakra csak a szállóvendégek horgászhatnak. A halászcsárda 50 személynek tud szállást biztosítani beleértve a tavak körüli kis kempingházakat is, így elkerülhető a zsúfoltság. A vármezei halászcsárda 2009-ben nyílt meg, azóta vált híressé sült pisztrángjuk is.
„Eddig annyi halat tudtunk előállítani, amennyire az étteremnek, a sporthorgászoknak és saját halas üzletünknek szüksége volt. Gyakorlatilag a teljes halmennyiséget értékesíteni tudtuk viszonteladók nélkül. Ezt akasztotta meg a koronavírus-járvány: most is ugyanannyi halunk van, mint tavaly, csak éppen a saját értékesítés esett vissza a felére” – magyarázza a járvány következményeit Lokodi Gergely.
Dísznövénytermelés. A farmon a több lábon állásban hisznek
Fotó: Jakab Mónika
Vármező közel van Szovátához, így nyáron, amikor az üdülőtelep megtelik, sok kiránduló keresi fel a pisztrángtenyészetet is. Idén a külföldi vendégek elmaradtak, viszont a csárda a környező megyékből továbbra is fogadja a vendégeket a körülírásoknak megfelelően.
Feltűnt, hogy a tavak körül díszfák tarkítják a környezetet. Lokodi Gergely szerint egyik mezőgazdasági ágazat kipótolja a másikat. Tíz hektáron foglalkoznak különböző örökzöldek termesztésével, amit az egész országban árusítanak. Vendéglátóm felesége kertészmérnök, és Lokodi Gergely szakmája sem tér el ettől, így adta magát a lehetőség, hogy a haltenyésztés mellett díszfák nevelésével is foglalkozzanak. Szovátán élőhalat árusító üzletet tartanak fenn, ahol a vásárlók vármezei pisztrángot vehetnek, így nem kell érte Vármezőre menniük. „A lényeg az, hogy folyamatosan a vendégek kedvébe járjunk.
Mindehhez akarat, erő és kitartás szükséges. Legalább olyan elkötelezettség, mint ami a családunkra volt jellemző az elmúlt kilenc évtizedben” – fogalmazta meg vállalkozásuk vezérelvét Lokodi Gergely.
Olyan turisztikai helyet akarnak fenntartani Vármezőn, ahová a vendégek kikapcsolódni, pihenni járnak. Ha a látogató kellő figyelmet és kedvességet kap, akkor a következő alkalommal is visszatér. Ezért próbálnak folyamatosan jó szolgáltatásokat nyújtani a halászcsárdában és a halásztavaknál egyaránt.
Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!