Vádirat vagy politikai pamflet?

Másrészt egy ilyen típusú szemüveg beszerzése és birtoklása eleve nem tiltott. Joggal tehető fel az a kérdés is: vajon Beke nem gondolt-e arra, hogy ha a járdára helyezett bombát felrobbantja, a magyar nemzetiségű városbeli honfitársait ölte volna meg, nem pedig az úttesten felvonuló katonákat?

Tekintettel arra, hogy a súlyos vádakat igazoló tárgyi bizonyítékok nem meggyőzőek, a DIICOT által kibocsátott vádiratot kibővítették számos olyan állítással, amelyek súlyosan sértik a Büntetőeljárási Törvénykönyvet.

Csak távirati stílusban sorolom fel azon személyek nevét, akikre hivatkozva a vádlottak bűnösségét bizonyítják, noha semmi közük sincs a vádlottak terhére rótt cselekményekhez: Csibi Barna a vádirat szerint 2007-től „száműzetésben él”, ám a Székely Köztársaság „önjelölt külügyminisztere”, Csibi 2007-ben nem volt száműzött, hanem Csíkszeredában élt, a város pedig nem tartozik a Székely Köztársasághoz, hiszen Hargita megye székhelye.

Szász Endre István a Maros megyei Székelyhodos községből származik. Az ügyészség szerint 2009-ben Budapesten vették őrizetbe terrorcselekmények elkövetésének vádjával. A vádirat nem nyújt magyarázatot arra, hogyan lehetséges Budapesten elkövetni terrorcselekményeket Románia ellen, és milyen összefüggés lehet Szász cselekményének a gyanúsított Beke és Szőcs terhére rótt cselekményekhez.

A bolíviai Las Americas Santa Cruz szállodájában 2009. április 16-án a bolíviai bűnüldöző (?) hatóságok fegyveres rajtaütése során a bolíviai különleges osztag kommandósai „a törvényt erőteljesen alkalmazva” meggyilkolták a marosvásárhelyi születésű Magyarosi Árpádot, Eduardo Rozsa Florest, és egy ír állampolgárt, Michael Dwyert. Tehát a terrorcselekmények elkövetésével gyanúsított, szállodai szobájukban alvó emberek ítélet nélküli lemészárlása a törvényesség betartatásának dicsérendő módja!?

Folytathatnám más hasonló esetek felsorolását, amelyek a jelen bűnvádi eljárásban semmit sem bizonyítanak.

Hozzáteszik, hogy a magyar etnikumú elkövető Magyarországra menekült, ahonnan nem adták ki, mivel a megszerzett kettős állampolgárság intézménye védelmet biztosított számára. Ennek a merényletnek az elkövetésekor az 1986-ban született Szőcs Zoltán vádlott még nem élt, Beke István pedig 9 éves volt. Tudott dolog, hogy a merényletért senkit nem ítéltek el, de sokak véleménye szerint tulajdonképpen „a magyar veszély” bizonyítása céljából a merényletet tudatosan megszervezték.

Hiányzó műszaki szakvélemény

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség és a DIICOT vádirata nemcsak az elmúlt évezredben történtekről, hanem a sokkal frissebb eseményekről sem az igazat tárja fel. A vádlottak bűnösségének alátámasztására felhozott legfőbb bizonyítékot illetően a 2015. október 10-i erdélyi HVIM-gyűlésen lezajlott beszélgetések beltéri körülmények között rögzített, románra fordított magyar nyelvű hanganyagára vonatkozóan a következő, teljesen megalapozott bírálatokat lehet felhozni.

Az iratcsomó nem tartalmazza az eredeti beszélgetések magyar nyelvű szövegét, csak a románra fordított változatot csatolták írásban. Csupán a 2017. január 27-i kitűzött tárgyaláson derült ki, hogy a beszélgetés szövege nem is létezik leírt (átírt) formában! A tárgyaló ügyész azt állította, nincs is szükség átírásra, és ezt a fura véleményt a bírói tanács jóváhagyta. A közvádló álláspontját és bírói helybenhagyását nem fogadta el a tolmács, aki az átírt szöveg hiányában megtagadta, hogy a magyar nyelven zajló beszélgetés román fordításának a hitelességét igazolja! Szőcs Zoltán ügyvédje hiába hangoztatta, hogy a magyar nyelven zajló beszélgetések (szöveges) átírása nemhogy törvényes, hanem egyenesen kötelező, a bíróság továbbra is fenntartotta téves döntését.

Szőcs Levente újságíró – aki részt vett a tárgyalásokon – beszámolójából megtudtuk, hogy a három tárgyaláson határozottan megcáfolódott a fővádpont, miszerint a terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó beszélgetés alkalmával Beke István Attila állítólag azt ígérte, hogy „megcsináljuk” (facem), valójában azt válaszolta, „meglátjuk” (o să vedem). Ezt eleve tévesen fordították!

Az újságíró szerint a 2015. októberi, háromórányi rögzített beszélgetésből a bíróság egy 25 perces részlet meghallgatását hagyta jóvá. Az újságíró megállapította: a rögzített magyar nyelvű hangfelvétel nem érthető, zagyva, párhuzamos beszélgetés-foszlányokat tartalmaz, amelyek nem bizonyítják a vádiratban bemutatott tényállást.

Titkosszolgálati időzítés

Kételyeink tovább erősödnek annak a ténynek az ismeretében, hogy Bekét már 3 hónapja követték, de pont december 1-jén tartoztatták le. Ezzel jelentős médiafigyelmet vívtak ki maguknak, rávilágítva arra, hogy milyen éber és hasznos a Román Hírszerző Szolgálat. Egy újabb kételyeket ébresztő dolog: ha a felbujtó Szőcs Zoltán, „a főnök”, aki elrendelte a feltételezett bűncselekmény előkészítését és végrehajtását, komolyan gondolta volna saját terrorista szerepét, hogyan lehetett annyira ostoba, hogy három héttel a vádlott társa, Beke mediatizált letartóztatása után visszatérjen külföldről?

A bűnvád alátámasztására felhozzák a HVIM által használt irredenta-revizionista jellegű szimbólumokat is. E „bűnösségi” bizonyítékoknak a felhasználásával figyelmen kívül hagyják az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által több ízben hangsúlyozott álláspontot, miszerint a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága egy demokratikus társadalom alapköve. A vádirat által a vádlottak terhére rótt terrorista cselekményekre vonatkozó bűnvádi bizonyítékok elégtelensége abból is kiderül, hogy a 2017. február 24-i tárgyaláson a bírói tanács elnöke felvetette az ügy büntetőjogi minősítésének módosítását terrorvád bűntette helyett alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettére.

Az sem kizárt, hogy van egy hihető magyarázata annak, miért kavartak ekkora port a kézdivásárhelyi „terroristák” elleni harcból, hiszen az előkészületi tevékenységeik stádiumából kiindulva a terrorcselekmény végrehajtására gyakorlatilag nem kerülhetett volna sor. Tudott dolog, hogy országunkban körülbelül hét titkosszolgálat működik, és ezek mind azon ügyködnek, hogy bebizonyítsák létezésük hasznos voltát. E szervezeteknek azonban a szakmai sikert az jelenti, ha a „magyar veszély” benne marad a politikai köztudatban és közbeszédben. Egy nem létező ellenséggel szembeni küzdelemből bármikor győztesként kerülhetsz ki. A hatvannégy vármegye erdélyi szervezete – amelynek tagjai a vádlottak – egy abszolút jelentéktelen, az erdélyi fiatalok körében a Beke–Szőcs botrányig alig ismert alakulat volt. Kizártnak tartom, hogy a vádlottak képesek lettek volna megakadályozni székely területeken a román állami közhatalom gyakorlását. Nyilvánvalóan a DIICOT közleményei és a vádirat szövege a valós társadalmi veszélyt illetően súlyos túlzásokkal vannak tele.

dr. Kincses Előd

 A szerző marosvásárhelyi ügyvéd

 A Noua Revistă de Drepturile Omului 2017/1-es számában megjelent cikk fordításának rövidített változata.