A kézdivásárhelyi „terroristákért” több alkalommal is tüntetést szerveztek
Fotó: Mihály Csaba
Az elmúlt másfél évben nagy vihar kavart a kézdivásárhelyi „terroristaügy”. A Bukaresti Táblabíróság végül elvetette az ügyészség vádjait, és a két „elkövetőt”, Szőcs Zoltánt és Beke István Attilát április 7-én „pirotechnikai eszközök jogtalan használata” miatt annyi időre ítélte el, amennyit a vádlottak már előzetesben letöltöttek. A bűnvádi eljárás törvénytelenségeit foglaljuk össze.
2017. június 23., 22:082017. június 23., 22:08
2017. június 23., 22:112017. június 23., 22:11
Nyugat-Európában a terrorizmus problémája különösen érzékeny téma. Mint tudjuk, a volt szocialista országokban hasonló, halálos áldozatokkal járó bűncselekmények nem fordulnak elő. Vajon a 2015. december 1-jei, Kézdivásárhelyen, a román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádét megelőző napon a román hatóságok által meghiúsított (?) terrorista merénylet azon kivételek egyike volna-e, amely erősíti a szabályt? A két vádlottat, Szőcs Zoltánt és Beke István Attilát, eredetileg hathónapos előzetes letartóztatásba helyezték. E kényszerintézkedést később házi őrizetre, majd hatósági felügyeletre enyhítették.
Szőcs Zoltánt a terrorizmus megelőzéséről és leküzdéséről, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértéséről szóló 2004. évi 535. törvény alapján közösség elleni merényletre való felbujtás bűncselekményének vádjával, Beke István Attilát pedig közösség elleni terrorista merénylet kísérletének és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének vádjával állították bíróság elé.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) által 2015. október 23-án kiadott közlemény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) feljelentést tett arra vonatkozóan, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szélsőséges nacionalista csoport, és Kovászna megyei tagjai nemzetbiztonságot fenyegető, az alkotmányos rend elleni szervezkedést folytatnak. Ezért elrendelték az alkotmányos rend elleni bűncselekmények gyanúja miatti büntetőeljárás lefolytatását. Kitértek arra is, hogy a gyanúsított Beke egy időzített, távirányítású, házi készítésű bomba felrobbantását készítette elő. A gyanú szerint Beke a bombát Kézdivásárhelyen, a központi piactéren, az úttest menti járdán lévő szemeteskukába szándékozott elhelyezni.
A Bukaresti Táblabíróság intézkedését – amellyel a 2015. december 1-jei ünnepi felvonulás előtt alig néhány órával őrizetbe vett Beke István Attila előzetes letartoztatását elrendelték – a román közszolgálati televízió 1-es csatornája ismertette. A táblabíróság indoklása alapján, amelyet a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék is helybenhagyott, Beke bűnösségét a tőle elkobzott tárgyi bizonyítékokkal – a második és harmadik robbanóanyag kategóriába besorolt petárdák, a szintén elkobozott mobiltelefon, valamint egy szemüveg, amellyel éjszaka (sötétben) is lehet látni – akarták alátámasztani.
Légből kapott „bizonyítékok”
E silány tárgyi bizonyítékok láttán két nehezen megválaszolható kérdést lehet megfogalmazni:
1. Ha a vizsgálatok 2015. október 23-án elkezdődtek, miért kellett a „merénylet” meghiúsításával 2015. december 1-jéig, Románia nemzeti ünnepéig várni? Lehetséges, hogy Beke István Attila letartóztatási időpontjának kiválasztásával azt a történelmi gyanút szándékoztak megerősíteni, miszerint „a magyarok el akarják venni tőlünk Erdélyt?”
Másrészt egy ilyen típusú szemüveg beszerzése és birtoklása eleve nem tiltott. Joggal tehető fel az a kérdés is: vajon Beke nem gondolt-e arra, hogy ha a járdára helyezett bombát felrobbantja, a magyar nemzetiségű városbeli honfitársait ölte volna meg, nem pedig az úttesten felvonuló katonákat?
Tekintettel arra, hogy a súlyos vádakat igazoló tárgyi bizonyítékok nem meggyőzőek, a DIICOT által kibocsátott vádiratot kibővítették számos olyan állítással, amelyek súlyosan sértik a Büntetőeljárási Törvénykönyvet.
Csak távirati stílusban sorolom fel azon személyek nevét, akikre hivatkozva a vádlottak bűnösségét bizonyítják, noha semmi közük sincs a vádlottak terhére rótt cselekményekhez: Csibi Barna a vádirat szerint 2007-től „száműzetésben él”, ám a Székely Köztársaság „önjelölt külügyminisztere”, Csibi 2007-ben nem volt száműzött, hanem Csíkszeredában élt, a város pedig nem tartozik a Székely Köztársasághoz, hiszen Hargita megye székhelye.
Szász Endre István a Maros megyei Székelyhodos községből származik. Az ügyészség szerint 2009-ben Budapesten vették őrizetbe terrorcselekmények elkövetésének vádjával. A vádirat nem nyújt magyarázatot arra, hogyan lehetséges Budapesten elkövetni terrorcselekményeket Románia ellen, és milyen összefüggés lehet Szász cselekményének a gyanúsított Beke és Szőcs terhére rótt cselekményekhez.
A bolíviai Las Americas Santa Cruz szállodájában 2009. április 16-án a bolíviai bűnüldöző (?) hatóságok fegyveres rajtaütése során a bolíviai különleges osztag kommandósai „a törvényt erőteljesen alkalmazva” meggyilkolták a marosvásárhelyi születésű Magyarosi Árpádot, Eduardo Rozsa Florest, és egy ír állampolgárt, Michael Dwyert. Tehát a terrorcselekmények elkövetésével gyanúsított, szállodai szobájukban alvó emberek ítélet nélküli lemészárlása a törvényesség betartatásának dicsérendő módja!?
Folytathatnám más hasonló esetek felsorolását, amelyek a jelen bűnvádi eljárásban semmit sem bizonyítanak.
Hozzáteszik, hogy a magyar etnikumú elkövető Magyarországra menekült, ahonnan nem adták ki, mivel a megszerzett kettős állampolgárság intézménye védelmet biztosított számára. Ennek a merényletnek az elkövetésekor az 1986-ban született Szőcs Zoltán vádlott még nem élt, Beke István pedig 9 éves volt. Tudott dolog, hogy a merényletért senkit nem ítéltek el, de sokak véleménye szerint tulajdonképpen „a magyar veszély” bizonyítása céljából a merényletet tudatosan megszervezték.
A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség és a DIICOT vádirata nemcsak az elmúlt évezredben történtekről, hanem a sokkal frissebb eseményekről sem az igazat tárja fel. A vádlottak bűnösségének alátámasztására felhozott legfőbb bizonyítékot illetően a 2015. október 10-i erdélyi HVIM-gyűlésen lezajlott beszélgetések beltéri körülmények között rögzített, románra fordított magyar nyelvű hanganyagára vonatkozóan a következő, teljesen megalapozott bírálatokat lehet felhozni.
Az iratcsomó nem tartalmazza az eredeti beszélgetések magyar nyelvű szövegét, csak a románra fordított változatot csatolták írásban. Csupán a 2017. január 27-i kitűzött tárgyaláson derült ki, hogy a beszélgetés szövege nem is létezik leírt (átírt) formában! A tárgyaló ügyész azt állította, nincs is szükség átírásra, és ezt a fura véleményt a bírói tanács jóváhagyta. A közvádló álláspontját és bírói helybenhagyását nem fogadta el a tolmács, aki az átírt szöveg hiányában megtagadta, hogy a magyar nyelven zajló beszélgetés román fordításának a hitelességét igazolja! Szőcs Zoltán ügyvédje hiába hangoztatta, hogy a magyar nyelven zajló beszélgetések (szöveges) átírása nemhogy törvényes, hanem egyenesen kötelező, a bíróság továbbra is fenntartotta téves döntését.
Szőcs Levente újságíró – aki részt vett a tárgyalásokon – beszámolójából megtudtuk, hogy a három tárgyaláson határozottan megcáfolódott a fővádpont, miszerint a terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó beszélgetés alkalmával Beke István Attila állítólag azt ígérte, hogy „megcsináljuk” (facem), valójában azt válaszolta, „meglátjuk” (o să vedem). Ezt eleve tévesen fordították!
Az újságíró szerint a 2015. októberi, háromórányi rögzített beszélgetésből a bíróság egy 25 perces részlet meghallgatását hagyta jóvá. Az újságíró megállapította: a rögzített magyar nyelvű hangfelvétel nem érthető, zagyva, párhuzamos beszélgetés-foszlányokat tartalmaz, amelyek nem bizonyítják a vádiratban bemutatott tényállást.
Kételyeink tovább erősödnek annak a ténynek az ismeretében, hogy Bekét már 3 hónapja követték, de pont december 1-jén tartoztatták le. Ezzel jelentős médiafigyelmet vívtak ki maguknak, rávilágítva arra, hogy milyen éber és hasznos a Román Hírszerző Szolgálat. Egy újabb kételyeket ébresztő dolog: ha a felbujtó Szőcs Zoltán, „a főnök”, aki elrendelte a feltételezett bűncselekmény előkészítését és végrehajtását, komolyan gondolta volna saját terrorista szerepét, hogyan lehetett annyira ostoba, hogy három héttel a vádlott társa, Beke mediatizált letartóztatása után visszatérjen külföldről?
A bűnvád alátámasztására felhozzák a HVIM által használt irredenta-revizionista jellegű szimbólumokat is. E „bűnösségi” bizonyítékoknak a felhasználásával figyelmen kívül hagyják az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által több ízben hangsúlyozott álláspontot, miszerint a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága egy demokratikus társadalom alapköve. A vádirat által a vádlottak terhére rótt terrorista cselekményekre vonatkozó bűnvádi bizonyítékok elégtelensége abból is kiderül, hogy a 2017. február 24-i tárgyaláson a bírói tanács elnöke felvetette az ügy büntetőjogi minősítésének módosítását terrorvád bűntette helyett alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettére.
Az sem kizárt, hogy van egy hihető magyarázata annak, miért kavartak ekkora port a kézdivásárhelyi „terroristák” elleni harcból, hiszen az előkészületi tevékenységeik stádiumából kiindulva a terrorcselekmény végrehajtására gyakorlatilag nem kerülhetett volna sor. Tudott dolog, hogy országunkban körülbelül hét titkosszolgálat működik, és ezek mind azon ügyködnek, hogy bebizonyítsák létezésük hasznos voltát. E szervezeteknek azonban a szakmai sikert az jelenti, ha a „magyar veszély” benne marad a politikai köztudatban és közbeszédben. Egy nem létező ellenséggel szembeni küzdelemből bármikor győztesként kerülhetsz ki. A hatvannégy vármegye erdélyi szervezete – amelynek tagjai a vádlottak – egy abszolút jelentéktelen, az erdélyi fiatalok körében a Beke–Szőcs botrányig alig ismert alakulat volt. Kizártnak tartom, hogy a vádlottak képesek lettek volna megakadályozni székely területeken a román állami közhatalom gyakorlását. Nyilvánvalóan a DIICOT közleményei és a vádirat szövege a valós társadalmi veszélyt illetően súlyos túlzásokkal vannak tele.
dr. Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
A Noua Revistă de Drepturile Omului 2017/1-es számában megjelent cikk fordításának rövidített változata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!