Egyes szakemberek szerint az üvegházhatású gázok jelentős visszaszorításával sem javulna a klíma
Fotó: Pixabay.com
Romániában öten haltak meg a nemrég elvonult Lucifer-hőhullám miatt. Budapesten és Amerikában is megdőlt a melegrekord, a svájci gleccserek pedig hamarosan teljesen elolvadnak. A meteorológiai tanulmányok nem sok jóval biztatnak: unokáinknak már az ivóvíz beszerzése is gondot jelenthet a jövőben.
2017. augusztus 22., 23:122017. augusztus 22., 23:12
2017. augusztus 22., 23:172017. augusztus 22., 23:17
Nemrég vonult el a szó szerint gyilkos, 39–40 Celsius fokos hőmérséklettel járó Lucifer-hőhullám, amely miatt Romániában öten haltak meg hőguta következtében. Miközben az egyik legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ország, az Amerikai Egyesült Államok elnöke szerint nincs negatív klímaváltozás, és Romániában is eltörölték a gépjárművekre vonatkozó környezetszennyezési adót, a globális felmelegedésnek bizony sok köze van az életveszélyes hőséghez. A hőmérsékleti rekordok értékei évről évre emelkednek: Budapesten az elmúlt napokban megdőlt a hajnali melegrekord, a magyar fővárosban 1948 óta nem volt ilyen hőség, a hónap elején ugyanis egyik éjszaka mindössze 24,3 fokig hűlt le a levegő.
Ugyancsak idén nyáron a föld legforróbb pontján, a kaliforniai Halál-völgyben is újabb hőmérsékleti csúcs született: itt 1917 óta nem volt ilyen meleg, az átlaghőmérséklet eddig 41,9 Celsius fok volt, napközben átlagosan 48 és 52 fok között ingadozott a hőmérséklet, éjszakánként is csak 35 fokig hűlt le a levegő. A hőmérsékleti világrekordot, azaz 56,7 Celsius-fokot 1913-ban mérték ugyancsak a Halál-völgyben, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói szerint azonban egyre közelítünk a múlt századi csúcshoz.
A WMO szerint a gyilkos hőhullámok gyakorisága is növekedni fog: a NatureClimateChange tudományos folyóiratban közölt adataik alapján – ha tovább növekszik a károsanyag-kibocsátás – a század végére természetes jelenséggé válhat, hogy a kánikula miatt több százan veszítsék életüket, ugyanis a világ négy emberéből háromnak pusztító hőséggel kell majd szembenéznie. A trópusi területeken már most a küszöbérték felé közelít a hőmérséklet, amely fölött az emberi szervezet már nem képes lehűteni magát, a hőség pedig a nyári hónapokon is túlterjed. A szakemberek szerint évről évre nő az olyan térségek száma, ahol küszöbérték feletti szintet mérnek húsz vagy annál több napon át egy évben, ugyanakkor a WMO több tudósa úgy véli, a környezet- és légszennyezés olyan káros szintre került, hogy a jövő helyzetén már az üvegházhatású gázok jelentős visszaszorításával sem lehet változtatni.
Mindezen az sem segít, hogy Donald Trumpnak köszönhetően az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből annak ellenére, hogy a világon kibocsátott üvegházhatású gázok 15 százaléka Amerika számlájára írható. Mika János éghajlatkutató ugyanakkor még korábban, a téma kapcsán kijelentette: az amerikai cégek továbbra is igyekeznek nem fosszilis energiákkal dolgozni. A párizsi megállapodáshoz csatlakozott országoknak vállalniuk kell, hogy iparukat csak annyiban bővítik, amellyel a légkör átlaghőmérsékletének növekedését 2 Celsius-fok alatt lehet tartani. Mint ismert, Donald Trump nem hisz a globális felmelegedést hangsúlyozó szakértők kutatásainak, a környezetvédelem helyett pedig új, az üvegházhatást csak tovább növelő szénbányák megnyitásában gondolkodik munkahely-teremtési céllal.
A globális felmelegedés nemcsak kiszáradással és vízhiánnyal, de árvizekkel is fenyeget: idén júliusban szakadt le a világ egyik legnagyobb, hatezer négyzetkilométer kiterjedésű, A68 nevű jégtömbje az Antarktiszról, és mára már öt kilométerre távolodott a félszigettől. Az Antarktisz és az úszó jégmező közötti öt kilométeres nyílt vízen egyre több kisebb jéghegy jelenik meg, amelyek az úszó A68-asról és a kontinensről szakadtak le. Az antarktiszi kutatók szerint a leválás nem feltétlenül a környezeti tényezők miatt következett be, hanem a selfjegek gyarapodásának és fogyatkozásának természetes folyamata miatt. Ám ha a selfjegek feltöredezése nyomán az általuk feltartóztatott gleccserek szabad utat kapnak az óceánba, az befolyásolja a tengerszint növekedését. A 350 méter vastagságú tábla, bár egyelőre még nem okoz mérhető globális tengerszint-emelkedést, a hajózást már jelentősen veszélyezteti. Az úszó jégmező feldarabolódása ugyanis számos veszélyes jéghegyet hagy maga után, amelyeket az áramlatok a hajózási útvonalakra sodorhatnak. További jégmezők leszakadása azonban látványosabban kihatna a tengerszintre, az egyre emelkedő átlaghőmérséklet miatt a déd- és ükunokáinkat már árvízveszély fenyegetné.
Ezúttal azonban nem kérdéses, hogy a jelenség hátterében a negatív klímaváltozás áll: mindössze 166 év alatt a felére csökkent az említett gleccserek mérete, a jégmennyiségük pedig már hatvan százalékkal kevesebb. A gleccserek olvadása érezhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, a század végére akár 100 centiméterrel is megnőhet a vízszint, s bár a gleccserek évmilliók során olvadnak el, az elmúlt 150 évben felgyorsult a folyamat.
India, Pakisztán és Banglades egyes részeit rendszeresen halálos hőhullámok sújthatják, a térség ellátásának szempontjából kulcsfontosságú Indus és a Gangesz völgyének mezőgazdasági területei is kiszáradnának éhezéssel fenyegetve a lakosságot. A dél-ázsiai hőhullámok már napjainkban több mint 3000 ember halálát okozzák évente. Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, Dél-Ázsia lakóinak milliói kényszerülnek arra, hogy a perzselő hőség és az élelemhiány miatt elhagyják otthonukat – olvasható az MTI által idézett tanulmányban.
Ennek már látható jeleit figyelhetjük meg: az Egyesült Királyságban például nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj. Az egyre fokozódó általános felmelegedés miatt eltolódnak az éghajlati övezetek határai zöld utat nyitva számos idegen növény- és állatfaj elszaporodásának, amely jelentős károkat okozhat a helyi flórát, faunát, mezőgazdaságot tekintve. Bár az argentin hangya néhány populációja eddig is élt Londonban, az utóbbi években a faj úgynevezett házi példányai egyre sűrűbben előfordulnak a szabadban. A betolakodó hangyák az őshonos fajtársaikat másfajta mozgásra kényszerítik, ez pedig könnyen felboríthatja a növények és rovarok már kialakult, finoman rendszerezett ökoszisztémáját. Az argentin hangya ugyanakkor nagyon agresszív állatfaj: ahogy számuk növekedik, szuperkolóniákat alakítanak ki, és mindent elpusztítanak maguk körül.
Új-Zélandra és Japánra számos új faj érkezik, főleg, hogy e szigeteken kevesebb az őshonos faj az egyébként is magas átlaghőmérséklet miatt. Ezért az ökológiai hiányt az új fajok könnyedén betöltik. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az elmúlt években megjelent és egyre szaporodik a japán kagyló, az óriás medvetalp és a nyérc, amely évente több milliárd gazdasági kárt okoz. A harlekin katicabogár is ismert, invazív kórokozónak számít, amely ugyanakkor számos európai országban elterjedt, például Magyarországon is. S bár ez a fajta katica aktívan pusztítja a levéltetveket, azonban felborította a már korábban itt tartózkodó fajtársai természetes szerepét.
Magyarországon a Balatonban agresszíven terjedő kvagga kagyló is komoly veszélyt jelent, 2014 óra már a briteknél is megállíthatatlanul szaporodik. A kagyló megváltoztatja mind a sós, mind az édesvíz kémiai összetételét veszélyeztetve az őshonos fajok élőhelyét. S bár az Egyesült Királyságban az ázsiai lódarazsat sikeresen visszaszorították, az intenzíven szaporodó szürke mókus mára szinte teljesen kiűzte Angliából az őshonos vörös fajtársait nem beszélve a rágcsálók egyéb káros tevékenységeiről.
Az Origo tudományos rovatában megjelent cikk szerint a térségben fészkelő vízi- és parti madarak hamar elhagyták a területet, nagy részüknél sikertelen lett a költés, csupán néhány korán költő faj tudta utódokkal gazdagítani a parkot, a vízimadarak és a parti madarak pedig már el is hagyták a térséget. Emellett a hirtelen érkező erős viharokban sok gólyatojás is elpusztul, de a helyzetet csak súlyosbítja a klímaváltozás miatti, kiszámíthatatlan időjárás a hirtelen, késő tavasszal érkező hidegfrontokkal.
S bár a fejetlenül szétdobált szemét rengeteg szabadon mozgó állatot sodor életveszélybe, valamivel vidámabb zárszóként meg kell említenünk, hogy a foltos kézhalaknak még jót is tesz, ha a vízbe dobálják az üvegpalackokat. Ausztrál kutatók szerint a tasmaniai Derwent folyó medrében a foltos kézhal a szaporodáshoz megfelelő menedékre lelhet a vízbe dobott, lesüllyedt üvegekben, miután természetes élőhelyét az ember és néhány más kártékony faj, mint a tengeri csillag, elpusztította. Miután a tengeri csillagok nem tudják megenni az üvegből készült sörös palackokat, a halak búvóhelynek használják. A foltos kézhal volt az első súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított tengeri élőlény a világon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!