Tantárgyversenyek vonzásában

Helyi, megyei, országos, nemzetközi szakasz. Minisztérium vagy valamely szervezet, intézmény által rendezett. Hazai vagy import. Vallástól az anyanyelvápolásig versenyek, tantárgyolimpiászok névadóval és a nélkül. Szónokverseny, helyesírási verseny, balladamondó verseny. Egyéni és csapatos, általános és középiskolásoknak. Kenguru, IKV (Irodalmi Kreativitás Verseny), Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny, Erdélyi Magyar Matematikaverseny. Első, sokadik, nagyon sokadik. Igencsak sokszínű a versenykínálat az erdélyi magyar diákok számára. Mit várnak a diákoktól a szervezők és mit kapnak cserébe a fiatalok? Kiemeltünk néhány példát és iskolapszichológust is megkérdeztünk.

Elemiben nem ajánlott

Dáné Gabriella iskolapszichológus szerint ötödik osztályig nem kellene erőltetni a versenyzést, előbb a kisdiák gyakorolja be az alapkészségeket, ismerje fel a maga erősségeit. „Amikor iskolába kerül, a legfontosabb megtapasztalnia, hogy ő képes és tud. Ha ebben a helyzetben bedobjuk egy versenyhelyzetbe, vagy sikeres lesz, vagy nem. Abban az esetben, ha nem – mert egy versenyen csak egy első van! –, az hátrányosan hathat a további teljesítménye szempontjából, meghatározhatja nemcsak a versenyekkel szembeni hozzáállás, hanem az iskolához való viszonyulását is. Kialakíthat egy olyan érzést, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak. Ezért elemi iskolás korban egyáltalán nem kellene versenyeztetni a gyerekeket. Ötödik osztálytól, akkor amikor az alapkészségek már begyakorlódtak, megszilárdultak, a gyerek is érzi, hogy mi az, amiben jó, mi a kedvenc érdeklődési területe és ha úgy érzi, hogy szeretné magát kipróbálni, akkor talán már el lehet kezdeni.” Dáné Gabriella szerint az eleve versengő típusúakat kellene ilyenkor olimpiákra küldeni, míg a visszahúzódóbbakat nem kellene erőltetnie a rámenős tanárnak vagy akaratos szülőnek. „Ha a gyerek nem versengő típus, még akkor is, ha tud, úrrá lehet rajta a szorongás, mert nem érzi magát kényelmesen abban a helyzetben. Ez a szorongás oda vezethet, hogy lerontja a teljesítményét, mert elsősorban a helyzettől való félelem fogja őt lefoglalni.” A pszichológus szerint a versenyeknek igazán kedvező időszak a középiskolás kor, amikor az egyéni érdeklődés vezérelheti az egyes megmérettetésekre való jelentkezést. Dáné Gabriella azt mondja, hogy nyolcadik és tizenkettedik osztály végén jelentkező stresszhelyzetekre nem készítenek fel az olimpiák, hisz az iskolák több próbavizsgát is tartanak, begyakorolják a megfelelő kitöltési módokat, valamint a félévik rendszere is hasonlít a vizsgákéhoz.

Természetesen nem mindegy, hogy egy-egy iskola vagy tanár hány versenyen eredményes diákkal büszkélkedhet. Voltak és lesznek „versenylovak”, olyan gyerekek, akiket minden tanár a maga szakágán belül „hajtana”, de az osztályközösségek szempontjából a pszichológus szerint a versenyzők–nem versenyzők ellentétének nincs különösebb jelentősége. Már csak azért sem, mert egy osztályközösség eloszlása egyébként is Gauss-görbére kell emlékeztessen, szűkebb elitréteggel, középhaddal és kevesebb lemaradóval.

A sikeres diákok listája az iskolák internetes felületein is szerepet kap, emeli az intézmény presztízsét. A felkészítő tanárok pedig pontokat gyűjthetnek a kiváló tanári minősítés érdekében, amennyiben díjazott diákokkal tudnak elszámolni. Az összesen száz pontból maximálisan 25-öt lehet elismert tantárgyversenyek helyezettjeivel szerezni az oktatóknak, a pedagógusi pályázatokat értékelik, a legjobbak pedig 25 százalékos fizetésemelésre számíthatnak.

Atlantisz és Hermész

Az Atlantisz harangoz szavalóverseny országos szintű, idén a tizenötödik kiadást szervezték meg Kolozsváron, ahol a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix könyvesbolt a kezdeményezők, rendezők. Solymosi Zsolt szervező, a kollégium aligazgatója mutatta be lapunknak a tanügyminisztérium által is elismert versenyt, melyet 9–10 és 11–12-es diákoknak hirdetnek meg. A kötelező versen kívül szabadon választhatnak a fiatalok még egyet az éppen adott témához illeszkedően. Külön kihívás tehát megfelelő verssel a zsűri elé állni, amely nagyjából száz verset hallgat meg az érdeklődő közönséggel és a versenytársakkal együtt. A díjkiosztót követően pedig valamilyen különlegességgel kedveskednek a szervezők a diákoknak. Meghívott volt már például Hobo, Szabó Balázs bandája és a Kővirág zenekar. A díjazottak serleget nyernek, a résztvevő diákközösség pedig valódi versvarázslatot, ami a záróakkordot jelentő, megadott koreográfiát követő közös versmondásban csúcsosodik ki. „Nem száraz írásbeli verseny ez, verset kell mondani és jól illeszteni a témához. Közösségformáló. Diákok, versenytársak, akik nem ismerik egymást, itt barátokká válnak, egymást segítik azért, hogy jól sikerüljön a közös versmondás” – mondja Solymosi Zsolt.

A Hermészkedő elnevezésű verseny sem egyeduralkodó a magyar nyelv és irodalom tantárgy megmérettetéseinek palettáján, de azok közt sajátos helye van. Kékesi Keresztes Lujza, a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont magyartanára, a verseny szervezője mesélt a kezdetekről és a jellegzetességekről.

A verseny egy 1994-ben indult tankönyvkísérlet kapcsán született: dr. Orbán Gyöngyi, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára új szemléletű munkája mentén hívták életre. A hermeneutika módszereire alapozó tankönyv új értékelési módozatokat kívánt, ugyanis a kötet és a vetélkedő is a szövegértelmezést, az olvasót állítja középpontba. A minisztériumi szervezésű tantárgyversenyek viszont a tananyagközpontú, előíró rendszert követték, ezért szervezték meg a diákokban készségeket és képességeket, kreativitást mozgósító első Hermészkedőt, majd a többit. Május 8-án a tizenötödik kiadást nyitják meg Baróton.

A hermeneutika szövegvizsgálati módszer, eredetileg a bibliai szövegek értelmezését célozta. Elnevezése Hermész isten nevéből ered. A Hermészkedőn minden évben más a tematika, az értékelést viszont mindig dr. Fóris-Ferenczi Rita, a BBTE pszichológia és neveléstudományok karának docense koordinálja, doktroranduszok, egyetemi hallgatók javítják a beérkezett pályamunkákat. „Nem vetélkedő csupán, hanem folyamatosan ható munka. Most már tantervi és érettségi követelmények szintjén is érezhető a törekvés a készségek, képességek számonkérésére és fejlesztésére” – mondja Kékesi Keresztes Lujza, aki 1995 óta részese a folyamatnak.

„A Hermészkedő a kiváló diákoknak való, vagyis a tehetséggondozást is elősegíti. A pályamunka alapján pontszámokat kapnak, az alapján dől el, hogy kik jelentkezhetnek az írásbelire” – vázolja a szervező. A versenyen évente negyven–ötven diák vesz részt nyolc–kilenc megyéből. A legjobbak a BBTE magyar irodalom szakára nyernek automatikus felvételt.

„Állítólag a legjobb hangulatú vetélkedő az országban. Van a versenynek egy szóbeli szakasza is: míg a tanárok értékelnek, együtt készülnek a másnapi kreatív csoportmunkára a különböző iskolából érkező diákok. Szívesen visszajárnak” – mondja a magyartanár, aki szerint az utóbbi években már az országos tantárgyverseny is közelített a Hermészkedő koncepciójához. A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny mellett a diákok több szavaló-, balladamondó-, helyesírási- és anyanyelvi vetélkedőre jelentkezhetnek, ezek révén Kárpát-medencei eredményeket is szerezhetnek.

Külön célok és a matematika lelke

Bogdán Károly a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum fizikatanára. Az oktatási intézményben két fizikaversenyt is szerveznek Irenaeus és Schwartz Lajos nevek alatt. „Ezzel meg is válaszoltam, hogy van-e értelme megmérettetéseket szervezni” – mondja a pedagógus. Fizikából is több lehetősége van bizonyítani a diákoknak, Öveges József és Vermes Miklós emlékére is szerveznek eseményeket Magyarországon, ezeknek van romániai szakasza is és természetesen ott a tantárgyolimpia, ami Bogdán Károly szerint az utóbbi öt-tíz évben nagyon magasra tette a lécet. Amúgy is érezhető a mérnökszakmák divatjának lecsengésével, hogy egyre kevesebben érdeklődnek a fizika iránt, ám az olimpián a bukaresti nemzetközi informatika líceum szintjéhez mérik a tételeket, ahol sokkal több fizikaórát tartanak, mint egy átlagos középiskolában. „Nincs egy rostaszerű feladat, hanem adnak három nehéz feladványt, amit, ha találkozott már vele diák, meg tud oldani, ha nem, nem. Ezért megyei szinten is nagyon kevés a jó eredmény, de az országoson ez még fokozódik. A szervezők ezt be is ismerik, mert az ő céljuk, hogy azt az öt embert megtalálják, akik Romániát képviselik a nemzetközi olimpián. Őket a többiek nem érdeklik” – vázolja a tanár, aki szerint a váradi Irenaeus sokkal változatosabb és elérhetőbb feladatokat kínál.

„A tantárgyversenyek alapvetően jók, megszakítják kicsit a tanulás monotóniáját, és a diákok érezhetik munkájuk finalitását” – mondja Bogdán Károly, aki szerint a diáktársak felnéznek a valóban eredményes tanulókra, ők is tudják ugyanis, hogy mi számít komoly sikernek, s melyik az a verseny, amely voltaképp csak egy kirándulás.

Bencze Mihály, az Erdélyi Magyar Matematikaverseny alapítója már egyetemistaként megmérettetéseket szervezett, de különböző próbálkozásainak nem kedveztek a diktatúra évei. A rendszerváltás után viszont létrehozta az átfogó erdélyi versenyt, majd annak Kárpát-medencei szakaszát, 2013 óta az 5–8-asoknak is.

Az Erdélyi Magyar Matematikaverseny legjobbjainak nem kell érettségizniük matematikából – automatikusan tízest kapnak – és a BBTE-re is felvételt nyernek. Bencze Mihály szerint a verseny legfőbb hozadéka, hogy Kárpát-medencei szinten közös nyelvet teremtett a matematikában, itthon pedig annak a magyar szemléletnek ad teret, amit annak idején a Bolyai Egyetem tanárai is képviseltek. „A matematikai lelkület ugyanis minden népnél más. Lehet bármennyire univerzális, csak az anyanyelven tudunk igazán jól teljesíteni benne” – mondja a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója. Ráadásul az egyes országos versenyhelyszínek – például Nagyszalonta, Nagybánya, Beszterce – magyar oktatása is érezhetően erősödött a szervezés által. Az importversenyeket viszont Bencze Mihály nem tartja a legjobbnak, mert azok felületesebb tudást kérnek számon.

„Erdős Pálnak és Teller Edének is tetszettek a hazai és nemzetközi feladatok. Az volt a véleményük, hogy ha ápoljuk és megtartjuk a versenyek mélységét, struktúráját, akkor a Kárpát-medence legfontosabb tehetséggondozó intézményei lesznek. Diákjaink világhírű egyetemeken kutatók, tanárok. Mi annak örülnénk, ha hazajönnének, de hál-istennek háromnegyedük Erdélyt választotta. A diákoknak pedig óriási lehetőség a részvétel. Egyrészt elhelyezhetik magukat a sorrendben, de napokig együtt laknak, énekelnek, fejlődnek, alakulnak, tapasztalnak, életre szóló barátságok születnek. Sőt, házasságok is köttettek már” – összegezte tapasztalatait Bencze Mihály.