Semmit sem tudtak, mindent visszaszívtak

December 15-én, vasárnap este a fővárosi csendőrség többször is könnygázt vetett be az Egyetem téren tüntető körülbelül kétezres tömeg ellen, amely a kormányzó Szociálliberális Unió-ellenes jelszavakat kiabált, a kormányfő és a kormány lemondását követelte, azt skandálta, hogy „Valamennyi párt ugyanaz a szemét!”, „Le Pontával, hazug vagy”, „Egyesülve menthetjük meg Romániát.” A sajtó által megkérdezett tüntetők ellentmondó válaszokat is adtak, egyesek a teljes politikai osztályt vádolták, mások csak a kormányzó USL-t hibáztatták, többen azzal vádolták a kormánytöbbséget, hogy a büntető-törvénykönyv (btk.) módosításaival megszegte a törvényt. A csendőrség szóvivője szerint a tüntető tömegbe futballdrukkerekből álló provokátorok furakodtak be, akik megdobálták a rendfenntartókat.

 Amnesztiatörvény újratöltve

Ugyancsak vasárnap délután Eugen Nicolicea UNPR-képviselő az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, az amnesztiatörvényt megvitatják a képviselőházban, de kevés a valószínűsége, hogy február elsejétől életbe léphessen – ha egyáltalán életbe lép valaha. „Hogy miért kerül napirendre? Akkor is, ha le akarsz mondani róla, hogy visszaküldd a szakbizottságokhoz, ha jóváhagyod vagy visszadobod, kötelező módon napirendre kell tűzni. Természetesen megvitatjuk, de február elseje előtt semmiképpen sem léphet életbe, azt követően meg nehezen lehetne alkalmazni egy amnesztiatörvényt, mert a 12-15 évre elítéltek összekeverednének a két és félévesekkel” – mondta a képviselő.

Nicolicea magyarázata szerint az is galibát okozott, hogy a Cătălin Predoiu igazságügy-minisztersége idején javasolt, a megvesztegetésekre, a befolyással való visszaélésre előírt büntetések kisebbek voltak, mint a régi btk.-ban, sőt, egyes esetekben kisebbek, mint az újban. „Ha felemeljük a küszöböt, az új elkövetők mind megússzák, ha meg egy régebbi küszöböt veszünk alapul, azt nem lehet igazságosan alkalmazni a régi meg az új elkövetők esetében. Tehát egy amnesztiatörvény az új btk. életbe lépése előtt igazságos hatással járt volna, míg február elseje után már sokkal bonyolultabb lesz megcsinálni.” Mivel az új btk. 2014. február elsejétől lép életbe, a sietős amnesztiatörvénnyel csak a bonyodalmakat akarták elkerülni, hogy igazságosan lehessen kegyelmet gyakorolni – ha jól értettük a képviselő magyarázatát. Az egy héttel korábban a napirendről levett amnesztiatörvény december 17-én újra a képviselőház elé került, amelynek döntő szava van a kérdésben.

 Módosított szupermentesség

December 13-án egy tévéinterjúban Traian Băsescu államfő azt állította: az USL politikusai közösen tervezték azokat a törvénymódosításokat, amelyek a szupermentesség módosításaiként híresültek el, és amelyek kivonnák a törvényhozókat a büntetőjogi felelősség alól. Az államfő szerint mindezekért le kellene mondania a miniszterelnöknek, illetve a két parlamenti elnöknek is.

Hazudtak ugyanis a választóiknak, mert tudtak a büntető törvénykönyv módosítási tervéről – állította az államfő. Szerinte december 9-én délelőtt az USL vezetői megállapodtak abban, hogy amíg Ponta kormányfő Johannesburgban lesz Nelson Mandela búcsúztatásán, Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke megszavaztatja mind a btk. módosítását, mind pedig az amnesztiatörvényt. Băsescu szerint újabb, összehangolt támadás történt a jogállamiság ellen. Az ennek következtében megingott nemzetközi bizalmat csak a parlament feloszlatásával lehetne helyrehozni – ehhez Crin Antonescunak, Victor Pontának és Valeriu Zgoneának le kellene mondania a tisztségéről. Tudniillik a parlamentet az államfő csak abban az esetben oszlathatja fel, ha az kétszer is visszautasítja az általa jelölt kormányfőt, de még a miniszterelnököt sem menesztheti az elnök, csak a parlament.

A kormányfő utólag beismerte, hogy tudott az amnesztiatervezetről – amit támogat is, ha nem erőszakos vagy korrupciós bűncselekményekre vonatkozik –, de a btk.-módosításról szóló kérdést megkerülte. Mert kormányfőként nem bírálhatja a törvényhozást. Ezt a panelt már használta korábban, amikor azt mondta, a btk. módosításáról a bírák szakmai testületével és az Európai Bizottsággal is konzultálni fognak.

A módosításokat fogadó széles körű felhördülés hatására a Szenátus elnöke, Crin Antonescu már egy nappal korábban, csütörtökön kihátrált a btk. módosítása mögül, mondván, nem engedhető meg, hogy a törvényhozókat a törvény fölé emeljék. A nemzetközi és hazai felhördülés hallatán Crin Antonescu elmondta: ő maga „részleges tájékozatlansága miatt” védte jóhiszeműen a törvényt. Hozzátette: a PNL támogatja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, de nem azon az áron, hogy ez a törvény fölé emelje őket. Pártja a szociáldemokrata koalíciós partnerei által támogatott amnesztiatervezettel sem ért egyet, és a továbbiakban sem járul hozzá olyan jogszabályok elfogadásához, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy a törvényhozók saját maguknak akarnak valamilyen „szupermentességet” biztosítani.

 Össztűz a parlamentre

A látványos visszakozások eredőjénél az áll, hogy december 11-én össztűz zúdult a parlamentre és a kormánykoalícióra, de a koalíción belül is előkerültek a csatabárdok, miután kiderült, hogy a képviselőházban vita nélkül módosították a btk.-t – ami több, a korrupcióellenes harccal foglalkozó intézménynél is kiütötte a biztosítékot. A Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) is kiteregetett néhány beszédes adatot. A DNA emlékeztetett, hogy jelenleg legalább 28 honatya érintett, akiket felmenthetnek a döntés nyomán, az ANI pedig 62 helyi elöljáró esetében állapított meg összeférhetetlenséget, a döntés őket is azonnal „tisztázná”.

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményben figyelmeztette a román hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára”, ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A külképviselet szerint a btk. ilyen értelmű módosítása „elbátortalanítaná” a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője rámutatott: minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak. Aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is, a német nagykövetség pedig fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessen.

A romániai magyar pártokat is megosztotta a büntető törvénykönyv módosítása: míg az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy a törvényhozók ne minősüljenek többé köztisztviselőknek, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában felháborítónak nevezte, hogy a parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások. „A módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható” – áll a levélben.

Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint viszont a döntés mindössze annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselőkre érvényes jogszabály alapján vizsgálják, hanem a honatyák jogállását rögzítő, sajátos törvény alapján, amely leszögezi, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek.

Mi indította el a lavinát?

Sűrű napjuk volt december 10-én a honatyáknak: a parlament elé került a bányatörvény, a már előkészített amnesztiatörvényt végül nem tűzték napirendre, de átment a btk.-t módosító tervezet. És mindezt megkoronázandó, alig egy nappal később kiderült: egy szélsőséges párt volt alelnökét, a nagyromániás, de utóbb a szociáldemokratákhoz átigazolt Lucian Bolcaº ügyvédet jelölte alkotmánybírónak a román szenátus szerdán a testületből kilépett Iulia Motoc helyére, akit az Emberi Jogok Európai Bíróságába delegált Románia.

Az amnesztiatörvénynek már az előkészítése is sötétben zajlott, a Mădălin Voicu szociáldemokrata és Nicoale Păun, a roma kisebbség képviselője által előterjesztett törvénytervezetet a képviselőház jogi bizottságának egy része hétfőn éjszaka vitatta meg, s valószínűleg felháborodástól tartva vették le kedden napirendről, minden különösebb magyarázat nélkül. A törvénytervezet értelmében amnesztiában részesülnének Romániában azok az elítéltek, akiket legfeljebb hatéves, illetve kegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. Az amnesztia azt jelenti, hogy nem csupán a büntetést törlik el, de a korábbi eléítélt büntetett előéletűnek sem számít, míg a kegyelem révén csak a büntetés törlődik, a priusz marad.

A btk. módosításával törölték a törvényhozókat a köztisztviselők sorából, így nem indítható eljárás ellenük korrupciós bűncselekményekért. A módosítás még nem lépett hatályba, az államfő megfontolásra visszaküldi a tervezetet a parlamentnek. Előtte azonban az alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia az ügyben, ugyanis mind a jobbközép ellenzék, mind a bírák szakmai testülete normakontrollt kért.