Referendum: magas határon túli részvétel

Az RMDSZ kivételével a legtöbb Kárpát-medencei magyar közképviseleti szervezet támogatja a magyar kormány által meghirdetett, az október 2-án, vasárnap sorra kerülő kvótanépszavazást. Ez derül ki a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) szeptember 23-án, Budapesten megtartott munkaülésének állásfoglalásából, amelyet aláírt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége.

Az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak a Kárpát-medencei autonómiatanácskozásokon nem képviselteti magát, hanem olyan sorsdöntő kérdésekben is hallgat, mint a kvótanépszavazás. Az RMDSZ országos elnöke, Kelemen Hunor a múlt héten néhány kiválasztott magyar sajtóorgánum képviselőjét egy háttérbeszélgetésre hívta meg Kolozsvárra, és itt információink szerint a szövetség vezetője többek között arról beszélt, hogy az RMDSZ-ben uralkodó különböző vélemények és áramlatok miatt nem születik egységes álláspont a kvótanépszavazás ügyében.

A RMDSZ területi szervezeteinek vezetői közül azonban nincs mindenki tekintettel a szövetségben uralkodó „irányzatokra”, így menteni a menthetőt alapon két székelyföldi megyei önkormányzati vezető, Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke és Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi elnöke ismertette álláspontját a vasárnapi népszavazás ügyében. Tamás Sándor a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnökével, Kulcsár Terza Józseffel közösen aláírt nyilatkozatában többek között így fogalmaz: „Brüsszel nem dönthet a magyar állampolgárok megkérdezése nélkül”. Kulcsár Terza József szerint a migrációs kvóták kérdése túlmutat a napi pártpolitikán, az erdélyi magyaroknak pedig kötelessége Magyarország kormánya mellé állni. „Ha most nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lehetnek” – mutat rá.

Borboly Csaba szintén az október 2-i kvótareferendumról szóló népszavazáson való részvételre buzdítja a csíki térség lakosait. „Nagyon fontos, hogy a magyar állampolgárok itt is kifejtsék véleményüket abban a kérdésben, amely hosszú távon meghatározza a mi sorsunkat is. Ajánljuk a kettős állampolgároknak, hogy vegyenek részt és szavazzanak nemmel az október 2-i népszavazáson”. Mind a háromszéki, mind a csíki elnökség vállalja, hogy a székházaikban összegyűjtött levélszavazatokat az RMDSZ továbbítja Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusára. A két területi szervezet székházában egyébként segítséget és eligazítást is kaphatnak a népszavazás kapcsán a választópolgárok.

Tőkés László magas erdélyi részvételre számít

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács által elfogadott közös állásfoglalás szerint erőszakos támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni az önsorsrontó brüsszeli politikának. „Az illegális bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti, mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti. Az elmúlt egy évben beigazolódott, hogy az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb hajlandóságot sem mutató, saját normáikat a befogadó társadalmakra ráerőltetni igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terrorfenyegetést, az ún. no-go (a hatóságok által is került) zónák megszaporodását hozzák magukkal”. Az állásfoglalás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetőségének politikája semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen bevándorló tömegek eltartására a kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit.

A tanácskozást követő sajtóértekezleten Tőkés László, a KMAT elnöke kifejtette: az EMNT és az EMNP aktívan kampányol. Nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében és a levélszavazatok eljuttatásában az illetékesekhez. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ visszafogottan kampányol. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy Erdélyben a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.

Szavazásra buzdít az EMNP és az MPP

Külön állásfoglalásban buzdított népszavazási részvételre Erdélyben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke a Szilvásváradon található Kárpátok Őre szobornál mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „a rendszerváltás után talán még soha nem volt annyira aktuális a Kárpátok Őre emlékmű jelentése, mint napjainkban, amikor Európa és az egész Kárpát-medence komoly kihívásokkal néz szembe. A Kárpátok Őrének immár nemcsak Kolozsvárra és a kolozsvári magyarokra kell vigyáznia, nemcsak az erdélyi és Kárpát-medencei magyarságot kell óvnia, hanem egész Európát. Amit a törökök, majd később a kommunisták sem voltak képesek elvenni tőlünk, azt úgy tűnik, a liberális demokrácia jegyében, Európa most meg kívánja tenni: nemzeti értékeinktől, jövőbe nyúló akaratunktól akar megfosztani minket”. Szilágyi szerint az európai politikai elitnek el kell fogadnia, hogy a magyar közösségnek 50 év kommunizmus után is van önálló véleménye, akarata és nemzeti tartása. Mint fogalmazott, Erdélyben is arra buzdítják a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt az október 2-i voksoláson. „Ez a népszavazás többről szól, mint bármely más magyar belpolitikai kérdés. Szavazatunkkal üzenhetünk a világnak, s kinyilváníthatjuk, hogy milyen Európában szeretnénk élni. Legyünk mi magunk a Kárpátok őrzői!”

Állásfoglalásában az MPP felhívással fordul minden székelyföldi és erdélyi magyarhoz, hogy éljen szavazati jogával, és adjon egységes, határozott választ azoknak, akik megkérdőjelezik egy nemzet saját döntéseihez való jogát. „Fontos, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a nemzet egységének és biztonságának védelméről. Védjük meg kultúránkat, családjainkat és hagyományainkat! Üzenjünk Erdélyből, hogy Brüsszel is megértse – kiállunk Magyarország mellett –, nem kérünk az erőszakból” – olvasható az MPP vezetői által aláírt közleményben.

Egyházi támogatás

Az erdélyi történelmi magyar egyházak közül az Erdélyi Református Egyházkerület és az Evangélikus Lutheránus Egyház fogalmazott meg álláspontot a referendummal kapcsolatban. Adorjáni Dezső Zoltán kolozsvári evangélikus püspök szerint „kisebbségi egyházunk történelmi tapasztalatai, a megmaradásért napjainkban is folytatott küzdelmünk különösen érzékennyé tesznek minket a migránsválság kezelésének olyan témáira, amelyek között az etnikai és a felekezeti viszonyok irányított, sőt erőszakos megváltoztatásának a veszélye is felmerül. Tudjuk, valljuk és gyakoroljuk, persze a bajba jutottakon, a rászorulókon való segítségnyújtás keresztyéni kötelességét, hozzátéve, hogy a bajok megoldását elsősorban ott kell keresni és elkezdeni, ahol ezek jelentkeznek. Nagyobb bajok most ugyan Európán kívül éleződtek ki, de Európa jövőjét, sorsát is veszélyeztetik. Arra kérjük minden kedves honfitársunkat, felelősen érző és gondolkodó magyart, hogy szavazatával álljon ki a magyar érdekek védelme mellett”.

„Nincs család, nincs közösség, nincs gyülekezet és nincs nemzet sem egységes, felelősséggel és szabadon kinyilvánított vélemények és azok összessége nélkül. Ezért fontos, hogy minél többen döntsenek úgy, hogy felelősséget vállalva alkotnak véleményt a nemzet egységének és biztonságának védelméről, a magyar kultúra és magyar hagyományok megóvásának fontosságáról és részt vesznek az október 2-ai szavazáson! Számunkra nem kérdés, hogy az esedékes referendum nemzeti ügy, amelynek célja Magyarország integritásának, a magyar kultúrának, a családoknak és hagyományainknak védelme, illetve a magyar érdekek hatékony képviseletének elengedhetetlen eszköze. A megfogalmazott célok a magyarság össznemzeti érdekét képezik, függetlenül attól, hogy az egyes választópolgárok jelenleg Magyarország területén vagy bárhol máshol élnek a világban” – fogalmaz az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása, amelyet Kató Béla püspökkel közösen aláírtak az erdélyi egyházmegye esperesei is.

Az erdélyi római katolikus egyház nem foglalt állást. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) budapesti ülésén az a döntés született, hogy a püspöki kar nyomon követi az eseményeket, de nem kíván testületileg állást foglalni. Ezt a fajta semlegességet az MKPK titkára, Mohos Gábor úgy értelmezte az MTI kérdésére, hogy „egyrészt nyitott szívvel kell fordulni a rászorulók felé, másrészt azoknak, akik elhagyják az otthonukat, és más országba mennek – vagy mert üldözik őket, vagy mert a jobb megélhetés lehetőségét keresik –, tiszteletben kell tartaniuk a befogadó ország szokásait, jogrendjét, kultúráját”.

Ellenkampány

Erdélyben számottevő ellenkampánnyal nem találkozhattak a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjai a napokban tűntek fel az utcákon. Egyedül a Transindex portálon jelent meg egy magát civil kezdeményezésnek tartó felhívás arról, hogy az évszázadok óta a tolerancia földjeként számon tartott Erdélyben az emberség kellene legyen a tét a migránsok megítélésével kapcsolatban. A Ne népszavazz! kampány kezdeményezői arra biztatják az embereket, hogy ne adják le voksukat október 2-án. Az állásfoglalás megfogalmazói szerint „nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni és hallgatni azt a gyalázatot, ami Magyarországról ömlik felénk. Nem fogjuk tovább tűrni, hogy hónapok óta hamis információk keringenek, és félretájékoztatás történik a menekültekkel kapcsolatban. Meguntuk a tétlenséget, a magunkban való mérgelődést, a csendes búslakodást”.

A mérleg nyelve

A legfrissebb közvélemény-kutatások adatai szerint a szavazásra jogosult magyar állampolgárok 54 százaléka adná le voksát október 2-án. Mivel legnehezebb a szavazásra való hajlandóságot mérni, szakértők úgy vélik, a kvótanépszavazásról szóló referendum érvényessége egyelőre késélen táncol, ezért jelentősen felértékelődhet a határon túli magyar szavazatok aránya. Ezt még nyáron megjósolta kolozsvári sajtótájékoztatóján a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona, aki nagyon fontosnak nevezte a levélszavazatok leadásának pontos menetét, elsősorban a technikai részletek fontosságát. A 2014-es országgyűlési választásokon leadott 158 ezer határon túli levélszavazatból 30 ezer bizonyult érvénytelennek. Ezt megelőzendő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egész Erdélyre kiterjedő irodahálózatában segít az űrlapok pontos kitöltésében, illetve munkatársai hasznos időben eljuttatják a levélszavazatokat a magyar konzulátusokhoz.