Székelyföld-szerte kevés a szakmunkásképző iskola, a meglévő szakoktatási intézményeket pedig nem igazán kedvelik a diákok
Fotó: Veres Nándor
A székelyudvarhelyi iskolahálózat fejlesztési lehetőségéről rendelt átfogó tanulmányt a város önkormányzata. Az elkészült szociológiai és oktatási felmérés hosszú távon meghatározza majd a helyi beiskolázási terveket. A kutatás eredményei jelentős eltéréseket mutatnak a diákok és szülők, valamint a munkaadó vállalkozók elvárásai között. A szakemberek végkövetkeztetései ugyanakkor rávilágítanak a székelyföldi iskolahálózat átalakításának szükségességére is.
2017. július 13., 21:322017. július 13., 21:32
2017. július 13., 21:362017. július 13., 21:36
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum jogi státuszának megszüntetése is felmerült lehetőségként tavaly decemberben, amikor Székelyudvarhely oktatási hálózatának átszervezéséről tartottak kerekasztal-beszélgetéseket a város iskolaigazgatói és az önkormányzat képviselői. Ez annyira felborzolta a kedélyeket, hogy a városvezetés végül az iskolarendszerről szóló tanulmány megrendeléséről döntött, amely a tanulók, szülők és vállalkozók igényeit méri fel. Idén január 23. és május 22. között 394 tanuló, 308 szülő és 154 vállalkozó válaszolt a felmérést készítők kérdéseire, válaszaik révén a város jelenlegi oktatási intézményi hálózatának és képzési szerkezetének feltérképezése mellett a tanulók, szülők és helyi vállalkozók elvárásait is felmérték. Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere szerint az elkészült tanulmány időszerű, és megéri az érte kifizetett 48 ezer lejt. Szakmailag jól összeállított, konkrét cselekvési tervvel zárul, még a kényesebb témakörökre is kitér, és az oktatás szempontjából hosszú távon hasznos lehet. „Ha Székelyudvarhelynek nincs jó oktatási rendszere, akkor megfelelő információk nélkül ennek hatékony fejlesztésére sem kerülhetne sor” – magyarázta a tanulmány szükségességét.
A fiatalokat a cégek betanítják, de sok esetben azok mégsem vállalnak munkát hosszú távra
Fotó: Mihály Csaba
A felmérést készítő csapat megállapította, hogy az elkövetkező tizenkét évben a 9. osztályos diákok száma nőni fog Székelyudvarhelyen. A város középiskolásainak hatvan százaléka nem székelyudvarhelyi, ugyanis a nyolcadik osztály elvégzése után a vidéki diákok nagy számban iratkoznak be udvarhelyi tanintézetekbe. Az elméleti oktatásban 60 százalékban udvarhelyi diákok tanulnak, a szakiskolákban és szakközépiskolákban arányuk viszont sokkal kisebb, itt a tanulóknak mintegy 30 százaléka udvarhelyi. A felmérést végző REGA Régiókutató Egyesület részéről Geréb László kifejtette: az adatok tükrében a városnak a környékbeli vidéki településekkel egyeztetve kell kidolgoznia a középiskolai oktatás fejlesztését.
A kutatásban összehasonlították Székelyudvarhely iskolai hálózatát több más székelyföldi városéval is. Az idei tanévben Csíkszeredában 997, Gyergyószentmiklóson 417, Kézdivásárhelyen 441, Sepsiszentgyörgyön 835 kilencedikes diák tanult a tanintézményekben. Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely képzési arányait tekintve, a kutatók nagymértékű eltéréseket tapasztaltak. Sepsiszentgyörgyön több szakiskolai és elméleti szak közül választhatnak a tanulók, míg Székelyudvarhelyen a szakközépiskolai oktatásban és a hivatásfejlesztő képzésben szélesebb a kínálat. Szentgyörgyön arányaiban több tanuló vesz részt elméleti és szakiskolai képzésben. Csíkszeredában mind a szakiskolai, mind a szaklíceumi képzési kínálat szélesebb, mint Székelyudvarhelyen. Gyergyószentmiklóson az elméleti és hivatásfejlesztő képzés arányában találtak eltérést: míg Gyegyóban egy római katolikus teológiaosztály képviseli a hivatásfejlesztő szakot, Székelyudvarhelyen hat középiskolában összesen hét osztály, majdnem kétszáz tanuló vesz részt hivatásfejlesztő oktatásban. Az elméleti oktatást illetően 16 százalékkal több diák tanul elméleti szakon Gyergyóban, mint Udvarhelyen. Kézdivásárhely a kínálat szempontjából tér el Udvarhelytől: változatosabb a képzési profilok és hivatásfejlesztő osztályok esetében is.
A kutatás kitér a továbbtanulással kapcsolatos preferenciákra mind a diákok, mind a szülők szemszögéből. A jelenlegi nyolcadikosok 81 százalékát, azaz minden iskolából egy osztálynyi diákot kérdeztek meg jövőbeni terveikről. A 394 nyolcadikos és 308 szülő válaszaiból kiderült: a diákok majdnem fele (49 százaléka) elméleti profilú osztályban tanulna tovább, és csak 16 százalékuk, azaz egyötödük folytatná hivatásfejlesztő osztályban tanulmányait, szakközépiskolába a diákok 23 százaléka iratkozna, szakiskolába pedig a megkérdezett fiatalok mindössze 12 százaléka. Egytizedük ugyanakkor még nem tudta, milyen profilú osztályban tanulna tovább.
A szakiskolai képzések körében a faipari szak a legkedveltebb, legtöbben az asztalos szakmát választanák, ezt követi a pincér szak, majd az élelmiszeripar, az autóbádogosság és a mezőgazdaság. Hivatásfejlesztő osztályok esetében a diákok több mint fele a pedagógiát választaná, fele arányban a zenét és teológiát, legkevesebben a sportot és rajzot.
A megkérdezett tanulók 31 százaléka úgy látja, lakókörnyezetében van olyan munkahely, ahol dolgozhatna: a legnépszerűbb az egészségügy, majd a pedagógiai szakma és a szakértelmiségi munkakör. A fiatalok számára a negyedik legvonzóbb terület az autóipar, amit preferenciában a rendőrség, a katonaság és a tűzoltóság követ.
A szülők 54 százaléka azt szeretné, ha gyereke elméleti osztályban végezné el a középiskolát, csak tíz százalékuk szavazott a szakiskolai oktatásra. Amennyiben a gyerek nem jutna be elméleti osztályba, a szülők hetven százalékának első alternatívája egy udvarhelyi szakközépiskola lenne, csupán 11,44 százalékuk íratná szakiskolába, és szintén ennyien iskoláztatnák gyereküket egy másik városban. A szakközépiskolák közül a szülők számára a turisztikai szak a legnépszerűbb, második helyen áll az autószerelői szak. A szakiskolai osztályok közül a legnépszerűbb a pincér szakma, amit az asztalosság és az autóbádogosság követ. Ha a gyerek szakiskolában, duális képzésen tanulna, a szülők kétötöde lenne hajlandó szerződést kötni egy helyi vállalkozással, hogy a gyerek ösztöndíjért ott gyakorlatozzon, majd az iskola elvégzése után ott dolgozzon.
A kutatás részeként 154 vállalkozót is megkérdeztek a közép- és szakiskolai képzésekről: ezek többségében kis- és mikrovállalkozások, egyötödük középvállalkozás és csak két százalékuk nagyvállalkozás. A választ adó cégvezetők zöme kereskedelemmel foglalkozik, amit a turizmus és vendéglátás, illetve építőipar, textil- és nyomdaipar követ a sorban. Az online kérdőíves lekérdezések egyik érdekes következtetése: annak ellenére, hogy a vállalkozók abszolút többsége szerint nehéz munkaerőhöz jutni, mégis úgy értékelték, a következő három évben mintegy hétezer embert szeretnének alkalmazni.
A kutatás kimutatta: elsősorban a nagy- és középvállalkozások alkalmaznának új munkaerőt. A válaszadók főként a jelölt alkalmasságát és kompetenciáit vennék figyelembe, majd a szakmai tapasztalatát és tanult szakmáját. A jelölt magasabb iskolai végzettségét csupán negyven százalékuk veszi figyelembe, egynegyedük szerint ennek különösebb jelentősége sincs, és az, hogy hol szerzett képesítést, még ennyire sem számít. Mivel a cégek számára a kompetencia és tapasztalat a legfontosabb, a kutatók szerint a tanintézményeknek arra kell törekedniük, hogy a szakmák elméleti és gyakorlati ismereteit is átadják a tanulóknak, ezért javasolják többek között a duális képzést.
A cégek válaszaiból egyértelműen kiderült: a diákok és szülők preferenciáitól eltérően háromszor több szakmunkásra van szükség, mint főiskolai és egyetemi végzettekre.
Az elemző csoport szerint a keresett munkakörökre elsősorban a szakiskolai képzettek felelnek meg, hiszen kétkezi munkásokra van a legnagyobb szükség. A munkaadók egyötöde szaklíceumi végzetteket alkalmazna, egyetemi diplomásokat pedig a vállalkozók egyharmada. A legjobban keresett munkaerő a kereskedelmi ismeretekkel rendelkező dolgozó, de nagy arányban keresnek CNC-operátort is, a szakmunkások közül főként az építőiparból hiányoznak az új alkalmazottak.
A tanulmányt végző szakemberek szerint a város középiskoláiban a hatékony képzési struktúrát csak úgy lehet kialakítani, ha azt a tanulók, szülők és a vállalkozások elvárásai alapján gondolják újra. Az elemzők nem javasolják az elméleti osztályok csökkentését, csupán a szakok módosítását. Így például a matematika-informatika profilú osztályok számának növelését tanácsolják és a teológiai képzés újragondolását, hiszen az utóbbit elvégzők többsége továbbtanuláskor más szakot választ. A kutatást végzők szerint a pedagógusképzést prioritásként kellene kezelnie a városnak, tekintettel arra, hogy Székelyudvarhelyen nagy múltja van a tanítóképzőnek. A szakközépiskolákat illetően kevesebb osztályt, de ezzel együtt magasabb színvonalat javasolnak és szorosabb együttműködést az oktatási intézmények között. Az elképzelés szerint a szakiskolák akár közösen is kialakíthatnának egy szakképző központot.
Mivel a diákok egy része nem tudja, milyen képzések vannak a székelyudvarhelyi középiskolákban, a tanulmány készítői szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tanulók tájékoztatására. Ugyanakkor a szakközépiskolák infrastrukturális modernizálását, illetve a hasonló, párhuzamos képzések megszüntetését és ezzel együtt a középiskolai hálózat átszervezését javasolják. Az elemzők szerint hiába akarja az önkormányzat és a vállalkozói szféra a szakképzést erősíteni, ha a diákoknak és a szülőknek rossz véleménye van az iskolák felszereltségéről és a szakoktatásról. Sokat kell befektetni ahhoz, hogy ez megváltozzon – vélekedik Geréb László kutatásvezető. A szeptemberben kezdődő 2017–2018-as tanév oktatási hálózatára egyelőre nem lesz hatással az elkészített tanulmány, az azt követő, 2018–2019-es tanévre már igen, de az önkormányzat egyelőre nem döntött arról, hogy miként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!