
Fotó: Boda L. Gergely
Kampánytémává vált a közoktatás helyzete. Az erdélyi magyar szavazók bizalmáért küzdő RMDSZ átfogó tanügyi reformot ígér, amelyben többek között versenyképesebb tananyagot szeretne. Tanárokat és szülőket kérdeztünk arról, mi a jó és mi a rossz a mai közoktatásban.
2016. november 13., 15:512016. november 13., 15:51
Szatmári Bence
A közoktatás megújítása kiemelt szerepet kap az RMDSZ idei kampányprogramjában. Erről elsőként Szabó Ödön Bihar megyei képviselőjelölt beszélt. Úgy fogalmazott: az elmúlt 25 évben az anyanyelvi oktatás rendszerének felépítését sikertörténetként kell elkönyvelni, ugyanakkor ma már új feladatokkal kell szembenéznünk. Jobb iskolákra van szükség, amelyekben megfelelő képzést kell a gyerekeknek nyújtani. Az RMDSZ szerint a tanügy megújulásához jobban felszerelt iskolák, magasabb tanári bérek és versenyképesebb tananyag kell. Összeállításunkban tanügyi szakembereket és szülőket kérdeztünk arról, hogyan kellene átalakítani a tananyagot ahhoz, hogy az a diákok képzésének érdekeit szolgálja.
Csökkenteni a túlterhelést
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója a jelenlegi tanügyi programot túlzsúfoltnak tartja. Véleménye szerint az iskolák feladata az lenne, hogy magas szintű általános műveltséget biztosítsanak a diákok számára, ezzel szemben a leadott tananyag gyakran az egyetemi szintű oktatáséval vetekszik. A kollégiumi vezető szerint a tanügy legfontosabb feladata a tanulók versenyképessé tétele, ám ezt nem csak száraz információk átadásával lehet elérni. A sűrű program miatt a gyermekeknek már alig marad szabadidejük, így az iskolán kívüli tevékenységek rendszerint háttérbe szorulnak. A nap végére a diákok elfáradnak, kedvetlenné válnak és leginkább pihenésre vágynak. A jelenlegi tanterv főként a képességvizsgára és az érettségihez szükséges tantárgyakra összpontosít, míg például a rajz és a zeneoktatás háttérbe szorul. Ennek következménye az, hogy a tanulók egyoldalú, néha hiányos tudást kapnak. Az igazgató szerint alapvető célnak kellene lennie, hogy az oktatási rendszert mind a gyermekek, mind a tanügyben dolgozók számára élhetővé tegyék.
Pásztor Gabriella volt tanügyi államtitkár – jelenleg a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója – régi igénynek tartja a tanügy reformját, de azt is tudja, hogy a tanterv megreformálása hosszú és nehézkes folyamat. Pásztor két fontos elemet emelt ki, amely megkönnyítheti a tanulást: az egyik az e-tankönyvek bevezetése, a másik a korszerű informatikai laborok létrehozása. Fontos lépés lenne a tehermentesítés is, így a tanulók már az iskolában elvégeznék házi feladataikat, ezzel több szabadidőt teremtve maguknak. Ez az oktatási módszer a nagyváradi Szacsvayban jól működik, azonban fontos leszögezni, hogy az állam anyagilag nem támogatja. Az igazgatónő az óraszámcsökkentés mellett a transzdiszciplinaritás megvalósításában látja a megoldást: ennek lényege, hogy nem tantárgyakra lebontva történik az oktatás, hanem bizonyos témaköröket összevonnának, és összefüggéseket vázolnának fel a diákok számára.
Mérni kell az iskolaérettséget
A Kolozs megyei Tanítók és Óvónők Tanfelügyelője, Batiz Elly-Erzsébet szerint a jelenleg hatályos tanterv teljes megváltoztatására kevés az esély, hiszen a jelenlegit is csupán néhány éve vezették be. Finomhangolásokra viszont szükség van, ugyanis szembetűnő hiányosságokkal, túlkapásokkal találkozunk. A kolozsvári szakember jelentős problémának tartja, hogy a harmadik és a negyedik osztályos tanulóknak nincsenek megfelelő tankönyveik, sokallja az elemi osztályosok óraszámát, valamint túlterheltnek találja az iskolai személyzetet. A tanári képzésben is gondok vannak, mert nincs megfelelő szelekció: bárki oktatóvá válhat, ha elvégzi a szükséges főiskolát vagy egyetemet. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a tanítók sokszor nem képesek a száraz tananyagon túl az iskola másik fő szerepének, az életre történő nevelésnek is eleget tenni.
A speciális oktatást igénylő gyermekek száma is folyamatosan nő, amellyel a mai oktatási rendszer nem tud lépést tartani. Batiz Elly a szülő-iskola viszonyban is hiányosságokat lát: úgy véli, megfelelő kommunikációval jobb eredményeket lehetne elérni. A tanfelügyelő kitért az iskolaérettség mérésére is. „Elengedhetetlennek tartom ennek bevezetését, hiszen sokszor a gyermekek – bár elérték a beiskolázáshoz szükséges életkort – szellemileg, érzelmileg vagy szociálisan nem elég érettek az elemi oktatásra” – fogalmaz a tanfelügyelő. Az óvodai oktatás helyzetét kielégítőbbnek, jobbnak tartja, elsősorban az elmúlt hat évben bevezetett reformoknak köszönhetően.
Több szakmunkásképző osztályt
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő mind a működési, mind a tartalmi alapelveken változtatna. A működési feltételeknél kiemelte: a tehermentesítés miatt minden tanintézmény megérdemel egy igazgatót és egy aligazgatót, bármekkora is legyen a tanintézet. A közoktatás tartalmi részének átalakításánál több szempontot is szem előtt tartana. Az előkészítő osztálytól a negyedikig főként az írás, az olvasás és a számolás biztos elsajátítására építene, az elméleti képzést csak ötödiktől kezdené el. A nyolcadik osztályt követő képességvizsgát fontosnak tartja, de egy specifikus felvételit még beiktatna a 9. osztályba való bejutáshoz akár a líceumban, akár a szakmunkásképzőben való továbbtanulásról legyen szó. Ezt azért tartja lényegesnek, mert magas médiájuknak köszönhetően sokan bejutnak színvonalas osztályokba, de ott az iramot nem bírják, és lemaradnak társaiktól. Mivel a szaklíceumokban az elméleti oktatás mellett gyakorlati képzés is folyik, ennek oktatási idejét egy-két évvel meghosszabbítaná. Görbe kiemelte: szükség van a szakmunkásképző osztályokra, mivel az ország jól képzett munkaerőnek híján van. A szakmunkásképző befejeztével nem feltétlenül szükséges, hogy a végzősök felvételi vizsga nélkül iratkozzanak a líceum valamelyik osztályába, mint ahogyan az ma működik. Jelenleg a szakmunkásképző tananyaga a líceum 9. és 10. osztályáéval azonos, ami sok esetben túl nehéz a diákoknak, ezért sokan abbahagyják a továbbtanulást.
Idegen nyelvként a románt
A megszellőztetett tanügyi módosításokkal kapcsolatban a szülők véleményére is kíváncsiak voltunk. Egy nagyváradi kétgyermekes családapa szerint rövid időn belül két igen fontos változásra lenne szükség: növelni kell a tornaórák számát, a románt pedig a magyar gyerekek számára idegen nyelvként kell tanítani. Úgy véli, a kevés testnevelőóra miatt a gyermekeknél háttérbe szorult a sport szeretete. Míg régen az iskolákban komoly sportegyesületek működtek, mára ezek feledésbe merültek; aki pedig sportolni szeretne, az csak egyesületeknél teheti meg. A szülő véleménye szerint a tömegsport ma már nem ismert a gyermekek számára.
„Magyar iskolákban ma rossz módszer szerint oktatják a román nyelvet. A gyerekek sokszor nem értik a románt, így az iskola befejezése után hatalmas hiányosságokkal kerülnek ki az életbe. Szerintem az angol nyelv tanítási módszerét kell alkalmazni a román esetében is, hiszen tapasztalataim szerint az iskola befejeztével a gyermekek sokkal jobban beszélik az angolt, mint az ország hivatalos nyelvét” – fogalmazott a nagyváradi édesapa.
Egy nagyváradi édesanyának a véleményét is kikértük. Ő elsősorban azt kifogásolta, hogy több tantárgyat európai mércével mérve is igen magas szinten követelnek a romániai iskolákban. Példaként a matematikát említette: az iskolákban olyan szintű tananyagot adnak elő, amelyet nyugat-európai egyetemek első két évén oktatnak. A szülő szerint az sincs rendben, hogy a romániai oktatásban túlteng az elméleti tananyag, amelynek a tanulók egyáltalán nem látják a gyakorlati hasznát. „Nem tartom helyesnek a mai líceumi szakosodásokat sem: a diákoknak egy olyan alapot kell nyújtani, amivel mindenbe bele tudnak kóstolni. A gyermekek nagy része 14-15 évesen még nem tudja azt, hogy néhány év elteltével mivel akar foglalkozni, a szakosodás miatt pedig az iskolai évek alatt számos témakörrel egyszerűen nem is találkozhat” – fogalmazott a nagyváradi édesanya.
E néhány vélemény is jelzi, hogy tanárok és szülők részéről mekkora igény van a változásra. Az irány adott, a szakma és a szülők is pontosan körül tudják írni, mi a jó és mi a rossz a tanügyben. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy jelentős eredményekhez hosszú idő szükséges. Kérdés, hogy amennyiben az RMDSZ 2016 decemberében bejut a bukaresti parlamentbe, megteszi-e a kellő lépéseket, hogy a kampányában meghirdetett tanügyi változásokat életbe léptesse.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!