2014. május 23., 22:192014. május 23., 22:19
Kalmár-jelentés: mérföldkő az európai kisebbségvédelemben címmel rendezett újabb vitafórumot a Járosi Andor Keresztyén Műhely és az Erdélyi Napló hetilap Kolozsváron a lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. Kalmár Ferenc, az Európa Tanács (ET) kisebbségi albizottságának volt alelnöke, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, az ET parlamenti közgyűlésének tagja, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával járta körül az európai kisebbségvédelem témakörét.
Abban mindenki egyetértett, hogy a Brassóban született, a rendszerváltás óta Magyarországon politizáló Kalmár Ferenc kereszténydemokrata-néppárti politikus áprilisban 9-én Strasbourgban elfogadott, a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentése mérföldkő és immár hivatkozási alap Európában a kisebbségi kollektív jogok területén. A jelentés létrejöttének történetéről Kalmár Ferenc elmondta: az Európa Tanács székhelyén döbbent rá, hogy az ET nagyon sok mindennel foglalkozik, csak épp az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével nem. A délvidéki Kovács Elvirával, a belgrádi parlament képviselőjével konzultálva döntötte el, hogy a kisebbségek helyzetével foglalkozó kezdeményezést terjesztenek elő. Mivel a téma nem tartozik az ET prioritásai közé, maga is meglepődött kissé, amikor beadványára pozitív válasz érkezett. Másfél év állt a rendelkezésére, hogy az időközben egy görög kollégája ellenében jelentéstevővé avanzsált magyar politikus elkészítse az immár híressé vált jelentését.
Mivel a kisebbségpolitika Magyarország és általában a magyar politikusok számára mindig is kéznél levő feladatnak számít, nem okozott gondot a jelentés struktúrájának elkészítése, és előzetes beterjesztése. Munkáját egy héttagú, nemzetközi jogászokból álló csoport segítette. Dél-Tirolban, Finnországban és Szerbiában vettek részt tanulmányúton. A két nyugat-európai országot a jól kidolgozott nemzetiségi autonómiamodellek miatt látogatták meg, a Balkánra pedig mint a közép-kelet-európai kisebbségi kérdések egyik jellegzetes régiójába látogattak el. Amúgy ma Szerbia az egyedüli a Magyarországgal szomszédos utódállamok közül, ahol hivatalosan is elismerik a kisebbségek kollektív jogait: mintegy húsz nemzetiségnek van kulturális autonómiát szavatoló Nemzeti Tanácsa.
A kezdetben olajozottan induló munkálatok a finis közelében találtak ellenzőkre, akik meg akarták akadályozni a jelentés elfogadását. A román, a szlovák, a görög és a török diplomácia elsősorban a kollektív jogokat, a kisebbségi autonómiák tényét kifogásolta. Több északi ország képviselője a romakérdést is be szerette volna illeszteni a jelentésbe, amelyet egy lett képviselő például túlságosan magyarnak nevezett. Végül is egyetlen jelentősebb kompromisszumra kényszerültek: a jelentés címéből kivették az őshonos szót, így az csak a nemzeti kisebbségeket jelöli meg. Az eredeti elképzelésekhez képest a tartalmilag jórészt változatlan kisebbségügyi jelentést a 47 tagországból 44 fogadta el – ellene szavazott Románia, Szlovákia és Horvátország.
Kalmár Ferenc és Korodi Attila egyaránt arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan kisebbségügyi jelentése az Európa Tanácsnak, amely körülírja és valamennyi tagország számára ajánlja a pozitív európai autonómiamodellként elhíresült dél-tiroli, åland-szigeteki és egyéb nyugat-európai autonómiák meghonosítását. Korodi szerint a kollektív jogokat elutasító országok többé nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs európai irányelv: 2014 áprilisától már van!
A jelentés a kisebbségi nyelvek használata, és az államnyelv oktatása terén is áttörést hozott. Kalmár egyértelművé tette: Európának mihamarabb meg kell oldania kisebbségi ügyeit. „Nyugat döbbenten áll, hogy Kelet-Ukrajna többmilliós orosz kisebbsége utcára vonul, miután a demokratikusnak vélt új kijevi vezetés egyik első intézkedéseként a nyelvtörvényt törölte el. Az uniónak meg kell értenie, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nélkül az EU erőforrásai nem építésre, hanem konfliktusrendezésre fognak rámenni” – fogalmazott a magyar politikus.
A jelentés elkészítése során Kalmár jelentős segítséget kapott az erdélyi politikusoktól is. Biró Zsolt arról beszélt, hogy az elmúlt két esztendőben a Székely Nemzeti Tanács képviselői többször is találkoztak Kalmár Ferenccel. Korodi Attila a román delegáció tagjaival folytatott vitákról is szólt, ők kezdettől fogva féltek az autonómia gondolatától. Az ukrajnai ET-delegáció vezetője, egy kárpátaljai román politikus viszont a jelentés mellett szavazott, bár ezt a bukaresti delegáció vehemensen ellenezte.
A hogyan tovább kérdésére válaszolva Kalmár azt szeretné, ha az újonnan megalakuló Európai Parlament magyar tagjai olyan kisebbségi törvény megalkotását és elfogadását szorgalmaznák, amely azET-jelentés alapján kötelezővé tennéatagállamok számára a kollektív
jogok elismerését. Korodi szerint az RMDSZ-nek a román parlament elé kerülő székelyföldi autonómiastatútuma eleve arra épít, hogy a benne foglaltak összhangban vannak az Európa Tanács által elfogadott kisebbségügyi ajánlással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!