A német hadiipari óriás mintegy 5 milliárd euró értékben fog fegyvereket gyártani Romániának a nagyszabású haderőfejlesztés keretében
Fotó: Rheinmetall.com
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. A haderőfejlesztés terén eldőlt, hogy a legnagyobb fegyverbeszerzések német vállalatok útján történnek, és hadiipari óriásra bízzák a mangaliai hajógyár megmentését is. A konkurenciának természetesen nincs ínyére a közbeszerzés mellőzése.
2026. május 04., 07:572026. május 04., 07:57
2026. május 04., 08:192026. május 04., 08:19
Jóváhagyták a bukaresti képviselőház és szenátus védelmi bizottságai a napokban a védelmi minisztérium kezdeményezését tizenöt, a SAFE-programon keresztül megvalósítandó projektről szóló szerződés megkötésének előkészítésére. A beruházások összértéke 8,33 milliárd euróra rúg, és máris látszik, hogy a haderőfejlesztés gyümölcsét mindenekelőtt német hadiipari vállalatok fogják learatni, közülük a legnagyobb ágazati szereplő, a Rheinmetall közel 5 milliárd euró értékű megrendelésekhez jut.
A védelmi, valamint a belügyminisztérium összesen 21 haderőfejlesztési beruházás végrehajtására készül a hitelprogram keretében elnyert forrásokból. Ezen túlmenően Románia 4,2 milliárd eurót infrastruktúra-fejlesztésre fordíthat a SAFE-hitelből, ez gyakorlatilag két autópálya megépítését jelenti Moldvában.
A román hadsereg egész fegyverarzenált vásárol az uniós hitelből: páncélozott járműveket, drónokat, hadihajókat, helikoptereket, fegyvereket, lőszereket, légvédelmi rendszereket és radarokat. A honatyák rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a fontos döntések már meg is születtek a beszerzésekről. Ennek megfelelően eldőlt, hogy Románia a Rheinmetall vállalattól vásárol 298 darab, KF-41 Lynx típusú harcjárművet 3,337 milliárd euróért. (Ebből 232 darabot szereznek be a SAFE-hitelkeretből, 2,5 milliárd euró értékben, további 66 darab harckocsit más forrásból fedezi a védelmi tárca). Radu Miruță védelmi miniszter szerint ezeket a járműveket részben a német társaság medgyesi gyárában fogják előállítani, a katonai járműveket és polgári tehergépjárműveket gyártó Automecanica üzemben a Rheinmetall 2024-ben szerzett többségi tulajdont. (A magyar hadsereg már használja a KF-41 Lynx harcjárműveket, amelyek gyártását 2020-ban kezdték el a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében).
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Jelentős tételt tesz ki a programban a tengeri flotta fejlesztése is. Románia két OPV típusú katonai járőrhajót vásárol 836 millió euróért, valamint szintén két darab, búvárok által mentésre használt hajót, 84 millió euróért. Miruță megerősítette, hogy ezeket a vízi járműveket a mangaliai hajógyárban állítják elő, a kivitelező pedig nem más, mint a Rheinmetall, amely egyúttal átvenné a csődeljárás alatt álló ipari létesítményt is. Az üzlet nyélbe ütése és a német hadiipari óriás meggyőzése terén döntőnek bizonyult, hogy Bukarest a két járőrhajóra eredetileg elkülönített 700 millió eurót megtoldotta 136 millióval, a másik két hajó vételárát pedig 27 millióval, így a különbözet majdnem fedezi a fekete-tengeri kikötő mintegy 180 millió euróra rúgó adósságait.
Ugyancsak a Rheinmetallra fogad Románia a légvédelem terén is. A német hadiipari társaság olaszországi leányvállalatától vásárolnak a légierő számára 7 darab, Oerlikon Skynex kis hatótávolságú légvédelmi rendszert 476 millió, továbbá két, Skyranger 35 típusú önjáró légvédelmi löveget 470 millió euróért. És szintén a Rheinmetall fogja legyártani hozzájuk a 35 milliméteres légvédelmi lőszereket is, erre a célra 450 millió eurót különítettek el, ami azonban még nem a végleges vételár.
Skynex légvédelmi rendszert is vásárol a román hadsereg a német Rheinmetalltól
Fotó: Rheinmetall/Facebook
A hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek a légvédelem korszerűsítésére, az Ukrajnában dúló háború miatt ugyanis az elmúlt időszakban rendszeresen behatolnak orosz drónok az ország területére, ahol legutóbb ráadásul robbanóanyagot szállító légi járművek is lezuhantak. (Különben a német társaság katonai karbantartó és logisztikai központot működtet Szatmárnémetiben, a Brassó megyei Viktóriavárosban pedig lőporgyárat hoz létre 535 millió eurós beruházással).
A General Dynamics amerikai fegyvergyártó 359 darab, Piranha 5 típusú, 8×8-as páncélozott szállító harcjárművet fog legyártani a román hadseregnek 2,1 milliárd euróért; ebből a tételből 831 millió eurót fedeznek SAFE-hitelből. Az olasz IVECO autóipari vállalat kap megrendelést 1115 katonai és csapatszállító járműre 344 millió euróért, ugyanakkor a francia Airbus 12 darab H225-ös szállító helikoptert gyárt 852 millió euróért; ezeket a brassó IAR repülőgépgyárában fogják felszerelni. Az eredeti tervek még arról szóltak, hogy a belügyminisztérium és az alárendeltségébe tartozó fegyveres erők, rendvédelmi szervek (csendőrség, katasztrófavédelem, rohammentő-szolgálat) 2,8 milliárd eurót használhatnak fel a védelmi hitelprogramból, ám az összeget most 3,24 milliárd euróra növelték. A beszerzések kiterjednek többfunkciós helikopterek és repülőgépek, drónok és drónelhárító rendszerek, mentőautók, mentővonatok vásárlására; polgári védelmi célokra 900 millió eurót költenek.
A román hatóságoknak május végéig meg kell kötniük az egyéni szerződéseket a kiszemelt vállalatokkal, míg azoknak a beszerzéseknek az esetében, amelyeket Bukarest partnerországokkal (Németország, Franciaország) közösen hajt végre, június vége a határidő. Románia a szerződések aláírását követően 15 százalékos előleget kap az Európai Bizottságtól, és a tervek szerint a fegyvergyártás idén ősszel megkezdődik. A SAFE-programon keresztül igénybe vett kölcsön után a román államnak 3 százalékos kamatot kell fizetnie, 40 éves futamidővel, amelyhez egy 10 éves türelmi idő is társul.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összefogásának, a bizalmatlansági indítvány beterjesztésének és a Bolojan-kabinet elkerülhetetlennek tűnő bukásának hírére néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepén jegyzett 6,7 százalékról. Vagyis a SAFE-program kamata kevesebb mint a fele annak, mint ahogy jelenleg a román állam a pénzpiacról képes hitelhez jutni, arról nem beszélve, hogy a biztonsági akcióterv lehetővé teszi Románia számára, hogy a már korábban jóváhagyott, többéves haderőfejlesztési terve egyes elemeit kedvező feltételekkel, európai forrásból valósítsa meg, ha már számos projektet jegelni kellett a magas költségvetési deficit követelte megszorítások miatt.
Egyébként a fegyverarzenálok bevásárlása az esetek többségében nem közbeszerzési eljárások, hanem közvetlen tárgyalás útján történik. Nyilvánvaló, hogy a bukaresti hatóságok preferenciálisan kezelik a német vállalatokat, közülük is elsősorban a Rheinmetallt, e téren nem véletlen, hogy miközben tíz hónapos mandátuma során Ilie Bolojan kormányfő mindössze háromszor látogatott külföldre, útjainak egyike éppen Berlinbe vezetett idén januárban. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy a SAFE-hitelkeretből 5 milliárd eurót a Rheinmetallnak ítéltek oda, a liberális miniszterelnök a hétvégén úgy válaszolt, hogy a beszerzésekről már évekkel korábban megszületett a döntés kormányzati szinten és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).
Mindez persze elégedetlenséget váltott ki más piaci szereplők körében. A világ legrégebbi fegyvergyártója, az olasz Beretta a napokban nyílt levélben kifogásolta, hogy semmilyen információt nem kapott a román és olasz illetékes szervektől a haderőfejlesztési beruházások kapcsán. Emiatt a társaság felkérte a román védelmi minisztériumot, hogy bármilyen beszerzési döntés meghozatala vagy európai uniós forrás lekötése előtt folytasson le átlátható, versenyalapú és műszaki szempontból szigorú kiválasztási eljárást.
A haderőfejlesztés kérdését ugyanakkor az AUR igyekszik felhasználni a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos politikai válság során is. George Simion, az ellenzéki alakulat vezetője arra figyelmeztette az állami tisztségviselőket, hogy a Bolojan-kabinet megbuktatásáig hátralévő napokban ne írjanak alá fegyvervásárlási vagy energiaügyi közbeszerzéseket, mert „mindenkit felelősségre fognak vonni”, aki korrupciógyanús szerződések megkötésében vesz részt. A szélsőségesen nacionalista AUR több ízben támadta a kormányt, arra hivatkozva, hogy az ország lakossága és a hazai ipar helyett idegen érdekek szolgálatában áll, francia és német hadiipari cégeket részesít előnyben, és ki akarja árusítani az állami tulajdonban lévő stratégiai vállalatokat. Ilie Bolojan egyébként a hétvégén közölte, a fegyverbeszerzésekről kötött megállapodások egyik sarkalatos pontja, hogy a Románia által beszerzendő hadfelszerelés 50 százalékát belföldön kell előállítani.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
Rekordmagasságba emelkedett a templomok elleni, keresztényellenes gyújtogatások száma Németországban, és nő az „intolerancia légköre” – áll az Európai Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Megfigyelő Központ friss jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!