Egy nap a Föld jövőjéért

Mérföldkő 1970. április 22-e a Föld történetében, bár kétségkívül nem akkora, mint mondjuk a dinoszauruszok kihalását okozó 65,5 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás, de mégiscsak lényeges: megszületett a modern környezetvédelmi mozgalom. 1970-ben meghalt Jimi Hendrix, megjelent az utolsó Beatles-album és először szerveztek Föld napját. Természetesen Amerikában, ahol akkoriban a hippi életstílus és a háborúellenesség „dúlt”. Ezen ellenmozgalmak felhajtóerejét aknázta ki a természetvédelmi törekvés. Az ötlet Gaylord Nelson wisconsini szenátorhoz kötődik. Terveit siker koronázta: 1970. április 22-én mintegy húszmillió amerikai ment ki az utcákra, parkokba, előadótermekbe, hogy az egészséges és fenntartható környezetért demonstráljon. Az esemény ráadásul politikamentesre sikeredett, egyaránt támogatták demokraták és republikánusok, mindenféle társadalmi és gazdasági réteghez tartozók. Ez az alkalom vezetett az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének megalapításához és a Tiszta víz, Tiszta levegő és Veszélyeztetettfajok című törvények kiadásához. Nelson szerint az egész „egy lutri volt, de működött”. Bill Clinton 1995-ben az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta a szenátornak. Ez a legmagasabb amerikai elismerés, amit civil kaphat. Nelson 2005-ben, 89 évesen hunyt el.

Egy másik kezdet

A Föld napja egyszerre két gyökérre is visszavezethető. Nelson szenátor mellett John McConnell békeaktivista is a kiemelt nap panteonjának része: ő egy 1969-es, San Francisco-i UNESCO-konferencián vetette fel planétánk ünnepnapjának ötletét. Elképzelése alapján 1970. március 21-én, az északi félteke tavaszának első napján kerültek sorra különböző rendezvények. John McConnell 2012-ben hunyt el 97 esztendős korában. Keresztényként hitt abban, hogy az embereknek kötelességük vigyázni a Földre. Az aktivista megalkotta a Föld napja nyilatkozatot is, amelyet 36 ország vezetői láttak el kézjegyükkel. Az utolsó aláírás 2000-ben Mihail Gorbacsové volt.

Állandó időponttá Nelson április 22-je vált, bár eleinte nem esztendőnkénti rendszerességgel, mint manapság. Tízévente tartották, mígnem 1990-ben nemzetközivé vált és új szervezeti hátteret is kapott.

A harmadik fontos személy Denis Hayes, aki még egyetemi hallgatóként volt a legelső április 22-i Föld napja főszervezője. Ő most hetvenesztendős. Szerinte az általuk alapított esemény a világ legnagyobb szekuláris ünnepnapja, amit több mint egymilliárdnyian tartanak meg minden évben.

2013 óta a Google animált logóval emeli ki a napot, 1990 óta pedig a washingtoni Worldwatch Institute minden évben ezen a napon adja ki éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

A Föld napja nem tévesztendő össze a Föld órája mozgalommal. Ez utóbbi a WWF (World Wide Fund for Nature/Természetvédelmi Világalap) által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezett, Ausztráliából indult nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy egy órára kapcsolják ki a nem létfontosságú lámpáikat, elektromos berendezéseiket. A cél, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére.

Zöldebb hétköznapok

Világszerte számtalan esemény övezi a Föld napját. Az viszont általános jelleggel is megállapítható, hogy a Critical Mass, azaz kritikus tömeg elnevezésű kerékpáros mozgalom szervezői gyakran erre a napra szerveznek felvonulást. Az is gyakori, hogy ilyenkor fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, takarítást szerveznek civil szervezetek és helyi önkormányzatok, iskolák. A romániai felhozatal leginkább csak az oktatási intézményekre korlátozódott, Magyarország már 25. esztendeje tevékeny résztvevője az eseménynek a Föld Napja Alapítványon keresztül.

Miért van szükség Föld napjára? Mert a gyakorlat bebizonyította, hogy működik. Minden évben szélesedik a környezetvédelmi programokat támogatók köre, elősegíti az egyéni és a közösségi cselekvést. S hogy mit tehet az egyszerű ember? A Föld napja mozgalom szellemében a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Már az is valami, ha részt veszünk egy tematikus eseményen, fesztiválon, vagy napkollektort szerelünk a háztetőre, esetleg magunk szervezünk eseményt. Vagy megváltoztatjuk egy szokásunkat, kommunikálunk választott képviselőink felé. A lényeg, hogy tegyünk valami jót a Földdel a Földért, és közben érezzük jól magunkat, találkozzunk másokkal. Nem is kell minden év április 22-ig várnunk: minden nap a Föld napja. A jobb jövő reményében egész évben vigyázhatunk bolygónkra.

Sokkoló valóság

A jelenlegi számítások szerint nem egy, hanem másfél Földre lenne szükségünk, hogy igényeinket kielégítsük. A népesség már meghaladta a 7 milliárdot, és egyes becslések szerint 2050-re 9, 2100-ra pedig akár már 12,3 milliárdan fognak élni a bolygón. Mindeközben a víz- és az ökoszisztéma-készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt. Pedig jólétünk, sőt létünk függ az egészséges természettől. Ha csak a globális felmelegedés hatásait tekintjük, akkor is megállapítható: 1980 és 2002 közötti az átlaghőmérséklet 0,7 °C-ot emelkedett, miközben minden 0,5 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés 3–5%-os terméshozam-csökkenést von maga után. Természetesen az éghajlat mindig is változott különböző természeti jelenségek hatására. A változás üteme azonban az ipari forradalom óta drámai: ma már 40 százalékkal több szén-dioxid van a Föld légkörében, mint az ipari forradalom előtt. 2014 az eddigi legmelegebb év a mérések 1900 körüli kezdete óta. Mi folyamatosan növekszünk, de a bolygó nem nő velünk.

Tavaly augusztus 19-én volt az úgynevezett túlfogyasztás napja. A bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan ugyanis a globális ökolábnyom-hálózat a bevételeket és a kiadásokat évről évre nyomon követi, és ez alapján számítja ki az ökológiai túlfogyasztás napját. Ez minden évben az a nap, amikortól deficitessé válik az emberiség gazdálkodása a természeti erőforrásokkal. Ami ez után a nap után elfogy, azt a természet már nem képes a saját megújuló képessége alapján előállítani. Ettől a naptól kezdve a hiány pótlásához már a következő évi erőforrásait fogyasztja az emberiség. Az ökológiai túlfogyasztást három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. Az 1960-as évek elején a föld erőforrásainak évente még csak kétharmadát használta föl az emberiség, ám az emberiség évről évre több erőforrást fogyaszt, mint amit a föld biztosítani képes. 1992-ben még októberben volt ez a nap, 2014-ben már augusztusra esett…

A föld édesvízkészletét a túlzott fogyasztás mellett az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a talajszennyezés és a gazdasági növekedés veszélyezteti. Az ENSZ szerint 2040-re már 30%-kal nagyobb lesz az ivóvíz iránti kereslet, mint a kiaknázható készletek. Ekkor már a föld népességének a fele szenved majd vízhiánytól.

Míg 1990-ben 500 millió volt az autók száma világszerte, 2011-ben már csaknem 800 millió volt, 2050-re 2-3 milliárd között lesz a számuk a nemzetközi energiaügynökség szerint. Ezek energiaigénye – ami, legalábbis egyelőre, a kőolajtermeléssel áll összefüggésben – összességében óriási.

A biodiverzitás 1992 óta globálisan 12%-kal csökkent, a trópusi területeken pedig 30%-kal. Az elmúlt 40 évben a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak. A fajok kihalásának sebessége a becslések szerint ma ezerszer akkora, mint az ipari kor kezdete előtt volt, „hála” az emberi beavatkozásnak.

Környezetvédelem és Lenin
Nem gondolnánk, hogy van összefüggés a Föld napja és Lenin közt. Nagyon nagy valószínűséggel csak véletlenül, de így is tény: a legelső Föld napját 1970-ben épp Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin születésének századik évfordulóján tartották. Tudható, hogy Gaylord Nelson szenátor azért választotta ezt az időpontot, mert nem esett egybe egyházi ünnepekkel, nem volt vizsgaidőszak vagy szünidő a felsőoktatási intézményekben. Nelson ugyanis nagyban alapozott az egyetemisták szervezettségére és ügybuzgóságára. Ráadásul április 22-én már szép tavaszi idő várható. Azt a szervezők is számon tartották, hogy John Muir skót–amerikai konzervatív természetvédő születésnapja közeli (1838. április 21.), de Lenint nem vették számításba. Nem úgy az FBI: attól tartva, hogy kommunista akcióra készülnek a szervezők, J. Edgar Hoover és csapata árgus szemekkel követte az előkészületeket és az eseményeket. Ugyanakkor máig vannak olyanok, akik szerint egyáltalán nem véletlen a Lenin születésnapja és az első Föld napja közti összefüggés.

Jó példák

Az idei Föld napja egyik akciója késsel-villával hirdetett harcot az éghajlatváltozás ellen. A húsmentes hétfő mozgalom jegyében arra szólították fel az embereket, hogy hetente egy napon kerüljék a hústermékeket és fogyasszanak lehetőleg idénytermékeket, valamint nem távolról szállított élelmiszereket. A húsmentes hétfő nem a húsevést támadja, csak kis mértékletességre biztat. Ugyanis a haszonállatok tartása felel a globális üvegházgáz-kibocsátás 14,5%-ért, ezért húsfogyasztásunk csökkentésének – még ha az csak egyetlen egy nap is egy héten – rendkívül nagy a környezeti hatása. Amozgalom szerint, ha a világ népessége 15%-kal csökkentené a húsfogyasztását, az ugyanannyival csökkentené az üvegházgáz-kibocsátást, mintha 240 millió autóval kevesebb közlekedne az utakon minden évben.

„Heti egy nap hús nélkül – nemcsak neked, a Földnek is nagy megkönnyebbülés!” – olvasható a felhívásban. Nemcsak az üvegházgáz-kibocsátása nagy ugyanis az állattartásnak, hanem erdőirtásokért is felel, és az ivóvízkészletet is jobban megterheli, mint a növénytermesztés. 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak fel, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. 1990 óta mintegy 61%-kal nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás, és ennek több mint negyedéért az állattartás a felelős.

Lámpagyújtogatók címmel mutattak be egy különleges filmet a magyarországi mozik április 22-én. A magyar sci-fit az ÁNTSZ egykori mikrobiológusa, Dr. Százados Miklós készítette. Voltaképpen egy áldokumentumfilm, melyben 42 elismert magyarországi személyiség vall emberről, sikerről, bukásról, tehetségről, teremtő erőről, vallásról, úgy általában az életről. Hogy miért? Mert az alaphelyzet szerint egy idegen civilizáció felvette a kapcsolatot az emberiséggel, a Lámpagyújtogatók pedig az a filmes alkotás, amit elküldenek űrbéli – és reménybeli – barátainknak üzenetként. A kérdés már csak az: mit szólnának az idegen lények saját bolygónkhoz való viszonyulásunkhoz?