Magyarország legyőzte a Dunát

Bár Budapesten 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, az árvízi védvonalak stabilitása megvédte a magyar fővárost a víz szélsőséges haragjától. Az árvízi védekezésben a súlypontok a Budapest alatti Duna-szakaszra helyeződtek át, ahol ugyancsak az eddig mért legnagyobb szintnél magasabb vízállásra kellett számítani. A kormány tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna-menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.

Magyarországon senki sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, 1315 embert kellett kitelepíteni. Összesen 802 kilométeren zajlott árvízi védekezés, közel 10 millió homozsákot építettek be a gátakba. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál adódott, a gátakon több mint 20 ezren dolgoztak, köztük 3400 rendvédelmi dolgozó és 7700 honvédségi alkalmazott. A munkálatokban erdélyi és kárpátaljai önkéntesek is részt vettek.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják” – fogalmazott a politikus. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára lapzártáig több mint 150 millió forintnyi felajánlás érkezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége is felkérte az egyházközségek elöljáróit: szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére.

A román hatóságok nagy lelki nyugalommal várják az „évszázad árvizének” érkeztét. Az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs ülésén Victor Ponta miniszterelnök arra kérte a hazai katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. „Nem vagyunk túl  gazdagok, de úgy tűnik, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk” – mondta a június 10-i értekezleten a román kormányfő.
A román vízügyi hatóság vezetője szerint a Duna a sokéves 6400 köbméteres júniusi átlaghoz képest várhatóan másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát. A tetőzést június 14-re, péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami azonban jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra. A hatóságok csak a Bukarest-Konstanca autópályáért aggódnak: az áprilisi magas vízállás nyomán ugyanis szivárgásokat észleltek a Duna-gát egy hetvenméteres szakaszán. Ha a Balta Ialomiței nevű szigetre betör a víz, 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és a Bukarest-Konstanca autópálya, valamint a román fővárost a tengerparttal összekötő vasútvonal egy szakasza is víz alá kerül, de nagy erőkkel dolgoznak ezen a szakaszon. Ráadásul június 10-től újabb sárga jelzésű figyelmeztetés lépett érvénybe: a szakemberek szerint a hét első felében négyzetméterenként 20–25 liternyi, de helyenként 50–60 liternyi csapadék is várható, a zivatarok azonban nem növelik a dunai árvízveszélyt.

Romániában nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az árvizeknek, 2006. június 22-én például már hat halottról és kilenc eltűnt Beszterce megyei személyről számolt be a sajtó. „Még a Duna áradásánál is nagyobbak a károk” – írták, azután, hogy Hunyad és Temes megyében három férfit villám ölt meg, egy Galac megyei faluban egy óra alatt 114 liter eső zúdult le. A Duna 2006-os és 2010-es kiöntését a hatóságok Nicolae Ceaușescu hajdani hanyagságával magyarázták: Galac mellett csak a folyam egyik oldalán építtetett gátat! A nyolcvanas években fejezték be az I. C. Brătianu liberális politikusról elnevezett község 7,58 méter magas védőgátját, a túloldalon viszont, a galaci parton csupán 6,5 méteres a gát. A diktátornak az volt a mániája, hogy minél több termőterületet kell leszakítani a Dunától, és „elgátolta” a folyót saját árterületétől. Amikor 2010 júliusában kiönteni készült a Duna, 1400 katona, tűzoltó és csendőr dolgozott egy 4,5 kilométeres gátszakasz megemelésén Galacon, a tévék pedig mutatták, ahogyan a helybéliek a tömbházak erkélyeiről figyelik az egyenruhások munkáját.

Idén tavasszal ismét aggódni kezdtek a Ialomița megyei hatóságok, mert a Duna, Borcea-ágának eróziója következtében a Balta Ialomiței-t védő gát 650 méteren meglazult. Az Adevărul című lap beszámolója szerint azt a két millió lejt, amit a hatóságok az elmúlt nyolc évben gáterősítésre költöttek, akár a Dunába is dobhatták volna, annyit ér. A román vízügyi hatóság június 10-én abbéli reményét fejezte ki, hogy két napon belül befejezik a gátjavítást a Borcea-ág megsérült szakaszán, és nem kerül víz alá 30 ezer hektár termőterület, illetve az autósztráda és a vasút sem.