
Fotó: Dénes Ida
Hatvan különböző helyszínen, összesen 390 programponttal várják a határon innen és túlról érkező vendégeket a negyedik alkalommal sorra kerülő Kolozsvári Magyar Napokra. A Kárpát-medence egyik fontos rendezvényévé vált hét napos programsorozat fénypontja az István, a király rockopera lesz, amelyet első ízben mutatnak be Erdély „kincses” fővárosában.
2013. augusztus 17., 12:442013. augusztus 17., 12:44
A negyedik Kolozsvári Magyar Napok egyik újdonsága, hogy a nulladik nappal kezdődik a rendezvény: ekkor öt kiállítás megnyitójára, és néptáncbemutatóra kerül sor. Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője az előkészületekben részt vevők hangulatát a vizsgadrukkhoz hasonlította, hiszen a kincses város Erdély és a Kárpát-medence egyik legnagyobb eseményére készülődik. Az elmúlt évek tanúsága szerint több tízezer ember vesz részt naponta a különböző programokon, az István, a király című rockopera főtéri bemutatójára az idén legkevesebb 20 ezer nézőt várnak.
A nyolc naposra tervezett Kolozsvári Magyar Napok önköltségvetése eléri a 250 ezer eurót, az összeg nagy részét pályázati támogatásokból sikerült összegyűjteniük a szervezőknek, Kolozsvár önkormányzata, illetve a megyei tanács a költségvetés 10 százalékának biztosítását vállalta magára.
Négy év alatt sikerült elérni, hogy a Kolozsvári Magyar Napok pártokon felüli rendezvénnyé nője ki magát, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai – akik a szervezés oroszlánrészét magukra vállalták – igen hathatósan együttműködtek például a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es tagjaival, illetve Horváth Anna alpolgármesterrel. Utóbbi példaértékűnek nevezte azt, amivé a rendezvény kinőtte magát, hiszen az évek során egyetlen politikai vagy civil szervezet sem sajátította ki a Magyar Napok lebonyolításának sikerét.
A kezdetektől kiveszik részüket a programok lebonyolításából az ifjúsági és civil szervezetek: az Életfa Egyesület, mint minden évben, idén is a legkisebbeknek tart hasznos foglalkozásokat. „Közel 400 programot szervezünk az idén, közülük 100 a gyerekeknek illetve az ifjúságnak szól. Az érdeklődők 20 kiállítást tekinthetnek meg, részt vehetnek színházi előadásokon, lesznek városnéző séták, és idegenvezető kíséretével látogatható lesz a Házsongárdi temető is” – közölte Szabó Lilla programigazgató.
A szokásos Farkas utcai helyszín mellett a környező kisebb utcákban is lesznek különféle standok, és ami talán a legnagyobb újdonság: a jobb időket is megért egykori New York szálloda halljában a rendezvény ideje alatt tíz képzőművész állít ki munkáiból.
Hatalmas sikernek örvendett a tavaly a Szent Mihály templom tornyában felcsendülő zene, erre az idén is számíthatnak az érdeklődők. De rendkívül színes programpontok között orgonakoncertek és operett részletek is helyet kaptak.
A főtéri nagyszínpadon hat előadás és a néptánctalálkozó gálaműsora, a Farkas-utcai színpadon további kilenc koncert és egyéb esemény zajlik majd. Szintén újdonság a Sportcsarnok előtti téren felállított színpad, ahol a kolozsvári Knock-Out és a Tankcsapda szórakoztatja a közönséget.
És ha már szóba kerültek nevek: a 4. Kolozsvári Magyar Napok fénypontjának az augusztus 25-i István, a király rockopera főtéri bemutatója számít, de olyan közkedvelt, és remek énekesekkel, együttesekkel is találkozhatunk, mint Zorán, Földes „Hobó” László, a Csík Zenekar, Lovasi András, a Kolozsvárott első alkalommal koncertező Demjén „Rózsi” Ferenc, vagy a három és fél évtized után ismét a kincses városba látogató Szörényi Levente. De fellépnek a fiatalabb generáció közkedvelt képviselői is: az Intim Torna Illegál és az Alma együttes, Vastag Csaba és Antal Timi is.
Külön érdekessége lesz a magyar napoknak a Tranzit Házban sorra kerülő Kolozsvári Magyar Filmnapok, ahol régi és új filmek felhozatalából válogathat a közönség. Természetesen a borászati és gasztronómiai bemutatók sem hiányozhatnak a menüből, de még bűvész trükkökkel is elszórakoztatja majd a kicsiket és a nagyokat Belloni mester.
A Kolozsvári Magyar Napokon kerül lealepel a felújított Farkas-utcai Szent György szoborról, és tárlatvezető kíséretében tekinthető meg a Bánffy-palotában a nagybányai festőtelep kiemelkedő művészének, Thorma Jánosnak a kiállítása.
Aláásta a városháza a Vásárhelyi Forgatag szervezőinek elképzeléseit
A Főtérről a Maros-partra kénytelen elköltözni az augusztus 30.–szeptember 1. között megrendezendő Vásárhelyi Forgatag. A polgármesteri hivatal olyan feltételeket szabott a szervezőknek, melyeket lehetetlen lett volna teljesíteni.
A Vásárhelyi Forgatag szervezői júliusban a városházára benyújtott területi igénylésükben többek között a főteret, a Színház-teret és a nyári színpadot szerették volna lefoglalni a háromnapos rendezvény számára. Portik Vilmos főszervező szerint, bizonyos ideig nyitottan és türelemmel viszonyultak a polgármesteri hivatal által felállított különböző akadályok iránt, a pohár akkor telt be, amikor már a rendezvény nevét is megváltoztatták volna. „Elfogadhatatlan volt számunkra, hogy a Vásárhelyi Forgatagot egyesek kedvéért Marosvásárhelyi Harmóniákra kereszteljük, és kétharmad részben román fellépői legyenek a rendezvénynek. Nyitottak voltunk egy bizonyos pontig, de azt nem tudtuk elfogadni, hogy mások uralják, ugyanakkor átszabják a rendezvényünket” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Portik Vilmos. A közlekedési rendészet képviselői kijelentették, hogy a fesztivál idejére nem hajlandók lezárni és biztosítani Marosvásárhely főterét, mert ezzel „ellehetetlenítik” a város közlekedését. Ennek a kijelentésnek a főszervező szerint semmilyen valóságalapja nincs, hiszen az elmúlt években, különböző rendezvények kapcsán nem egyszer leállították a központban a forgalmat, az élet mégsem állt meg a városban.
Portik Vilmos hangsúlyozta: a magyar napok nem azt jelentik, hogy kizárnák a románokat a fesztiválról: ha minőségi programokkal jelentkeznek, természetesen felléphetnek. Az viszont már furcsa lenne, ha a magyar rendezvényen többségében román énekesek és együttesek szórakoztatnák a közönséget.
Mivel nem született konszenzus a szervezők és a városháza képviselői között, a Vásárhelyi Forgatag kiköltözik a Maros-partra. „A kiszemelt helyszín Marosszentgyörgyhöz tartozik, a telkek tulajdonosai többségében magyarok, reméljük náluk megértésre találunk” – fogalmazott a rendezvény főszervezője, Portik Vilmos.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!