Hosszabbított oktatási kötelezettség

Sürgősségi kormányrendeletben szabályozta a kormány a hazai oktatás idénre tervezett módosításait. A két éve hatályos oktatási kerettörvény tíz osztály elvégzését tette kötelezővé, beleértve az iskolai előkészítő – úgynevezett nulladik – osztályt és az általános iskola felső tagozatához sorolt kilencedik osztályt. Az új jogszabály alapján a kilencedik osztály visszakerül középiskolai státusba, amelynek első két évét – elméleti vagy szakközépiskolában – lesz kötelező elvégezni. Remus Pricopie tárcavezető azt is bejelentette, hogy az egyetemi felvételire jelentkezőket 2014-től csak az érettségi jegyeik és/vagy az egyetem által szervezett felvételi vizsgán elért teljesítményük alapján lehet rangsorolni. Részben ezzel az intézkedéssel indokolta a szaktárca az oktatási kerettörvény sürgősségi rendelettel való módosításának szükségszerűségét: a vizsgaszabályokat ugyanis a vizsga előtti utolsó hat hónapban már nem szabad módosítani.

Vitatott mélységek
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónika napilapnak nyilatkozva elsősorban adminisztratív jellegűnek nevezte a kötelező oktatásra vonatkozó módosításokat, amelyek olajozottabbá tennék a kerettörvény alkalmazását. „Számos intézmény kifogásolta a felvételi vizsgák eltörlését, a vonatkozó jogszabálynak pedig az a célja, hogy az egyetemek nagyobb teret kapjanak a jelentkezők szűrésére” – mondta az államtitkár. Megváltozott a tanári versenyvizsgákra vonatkozó jogszabály is: az új rendelet alapján a sikeresen vizsgázó – azaz hetes osztályzatot elérő –, de végleges álláshoz nem jutó pedagógusok mostantól három helyett hat éven belül jelentkezhetnek végleges kinevezésért a megszerzett osztályzattal.
Akadnak azonban, akik még így is kevésnek tartják a módosításokat. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő például továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a középiskolákban és az egyetemeken újra be kellene vezetni a felvételi vizsgákat. „Azt tartanám ideálisnak, ha a tanintézetek – élve az intézményi autonómia lehetőségével – saját kritériumrendszert dolgozhatnának ki valamennyi szak esetében, vannak ugyanis olyan szakok, ahol a szóbeli vizsga is fontos lenne. Csak így lehetne pontos képet kapni a jelentkezők tudásszintjéről, képességeiről” – állítja a háromszéki főtanfelügyelő, aki szerint az érettségi vizsgán a diáknak az érettségéről kell tanúbizonyságot tennie – ahogy azt a megméretés neve is jelzi. „Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy jó érettségi eredménnyel bárki bármelyik egyetemre felvételt nyerhet, hiszen különböző egyetemeken különböző elvárásoknak kell megfelelni” – mutatott rá a hatályos jogszabályok visszásságaira Keresztély Irma.

PISA-teszt a láthatáron
Idén megkezdődik a több tudományterületet is érintő, interdiszciplináris oktatási vizsgarendszerre való áttérés előkészítése is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghonosított, háromévente elvégzett úgynevezett PISA-felmérések alapján – jelentette be az oktatási tárca. Az OECD összetett felméréssorozat révén vizsgálja a 15 éves tanulók természettudományi műveltségét és alkalmazott matematikai, illetve szövegértési képességeit.
Az első, PISA típusú érettségire 2019-ben kerülne sor. Remus Pricopie oktatási miniszter szerint azért e távoli időpont, mivel a diákok teljesítményét csak akkor lehet tantárgyközi kompetenciák alapján értékelni, ha erre készítették fel őket. Az áttérést a 2014-ben induló ötödik és kilencedik osztályokban kezdik el. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekre és azadott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. A szempontrendszer azt is figyelembe veszi, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésére és értelmezésére. Az is fontos, hogy a tanulók mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak.