Gyopárosfürdő fedett élményfürdője: télen is teltház van
Fotó: Makkay József
2017. december 09., 20:082017. december 09., 20:08
2017. december 09., 20:112017. december 09., 20:11
A történelmi leírások szerint a gyulai várat 1566 nyarán egy harmincezres létszámú török sereg ostromolta, miközben Szulejmán szultán vezetésével a fősereg Szigetvár alá vonult megsemmisítő ütközetre. Gyula várának védelmét alig több mint kétezer várvédő biztosította, majd két hónapon át tartó hősies ellenállást követően Kerecsényi László várkapitány szabad elvonulás fejében a vár feladására kényszerült. Jelképesen mondva: négy és félszáz évvel később november és december hónap fordulóján harmincezer gyulai városvédő (értsd: lakos) „védte a várat”mintegy kétezer romániai wellness-turista ostromától. Akárcsak az előző években, a védelem sikeresnek bizonyult.
Gyula, Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő évek óta igyekszik felkészülni a Szent András napját, valamint az egyesülést élményfürdőkben, pezsgőmedencékben, termálvízben, aquaparkban avagy aquapalotában ünnepelni kívánó romániaiak áradatára. Közöttük legfeljebb kisebbségi számarányuknak megfelelően erdélyi magyarok jelenlétére is.
Ennek jegyében a gyulai Aqua Palotában a nyitvatartási idő hosszabb hétvégeken, illetve a magyar és román ünnepna-pokon. Szintén a szomszédból érkező turisták kedvében járnak a folyamatos román nyelvű szövegek, feliratok, információk. Bár egyetemes megjegyzésként szolgál, a gyulai ünnepi fürdőzés időszakára kiemelten érvényes: elkelne egy kifüggesztett viselkedéstani szabályzat, használati utasítással ellátott szórólap is.
„Țiganiada românească”– sopánkodott az egyik honfitársunk valószínűleg Ion Budai-Deleanu regényére utalva, miközben a tízkor nyitó Aqua Palota előtt zajosan és némileg tolongva várakozó tömeg magával sodorta. A sorbaállás, a nyugágyak lefoglalása már-már letűntnek vélt időkre emlékeztetett.
Az önbizalmat csak növelhette a fürdővel szemközti Szent Miklós ortodox templom látványa és látogathatósága. Legfeljebb az bizonyult szokatlannak, hogy a megvásárolni kívánt kegytárgyak mellett szereplő ár perselyes térítése ellenében a tárgy máris elvihetőnek bizonyult mindenféle árus nélkül. Szóval Nagy-Románia álma a Tiszáig tartott belefoglaltatva Gyula városát is várral, Almásy-kastéllyal, Erkel Ferenccel és Ajtósi Antallal (id. Albrecht Dürer) együtt. Az álom nem vált valóra, de némi kárpótlásképpen a városban található a magyarországi románok önkormányzati székhelye, a Nicolae Bălcescu Gimnázium és a román kulturális központ.
Elgondolom, hogy huszonhét évvel ezelőtt, 1990. március 15-én Magyarország nemzeti ünnepén mekkora cirkusszal járt néhány tucatnyi magyarországi turista békés (haza)látogatása Szatmárnémetibe. A politikusok, a sajtósok Erdély elcsatolásának a rémképével riogattak. Pedig elméletileg az is megtörténhetett volna, hogy kétezer fürdőzni vágyó magyar polgár lepje el Püspökfürdő szállodáit és medencéit az évről évre megismétlődő „román invázióhoz”hasonlóan. Akkor mit szóltak volna européer képviselőink? Igaz, ennek a gyakorlati lehetősége valószínűtlenül csekély, hiszen még a hazaiak számára sem elég vonzó ez a – monarchiában igencsak virágzó, később hiányosan karbantartott – fürdőtelepülés.
Százéves időutazást végezve teszem fel a kérdést: vajon manapság melyik fürdőre járna a császár vagy éppenséggel a román uralkodó?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!