Hirdetés

Ferences kolostor: rejtélyek, ha mesélnek

Csinta Samu

2015. augusztus 28., 20:172015. augusztus 28., 20:17

A Kolozsvári Magyar Napok rendre alkalmat kínálnak olyan kolozsvári helyszínek bejárására, amelyek ilyen-olyan okokból egyelőre csak kevesek számára hozzáférhetők. Ez a „címke” ugyan csak némi árnyalással érvényes a ferences kolostorra – népszerűbb nevén a zárdára –, hiszen az épület hatvan esztendőn át adott otthont a zeneiskolának, így jó néhány nemzedék mindennapjainak színhelye volt. Ettől függetlenül a Kolozsvár nulla kilométerkövének számító épületegyüttes – ahogy az egyik „idegenvezető”, Guttmann Szabolcs műépítész fogalmazott – titokzatos hely, ettől pedig a bejárás is izgalmas órákat ígért.

És be is váltotta az ígéretét, még akkor is, ha a hajdani konyha, a mai előtér egyelőre inkább lomtár benyomását keltette székhalmazokkal, egy kisbusz ülésével. Eggyel beljebb a refektórium viszont gótikus íveivel már tiszteletet parancsoló, s mi tagadás, bármilyen lebilincselő volt Szabó Bálint és Guttmann Szabolcs műépítészek meséje, közben óhatatlanul a magasban kalandozott a tekintet. Persze azért figyeltünk is, s így megtudhattuk, hogy itt állt Kolozsvár első temploma, amely a tatárjárásban elpusztult, de helyére román stílusú templom épült, mellé pedig egy faépítésű zárda. Az 1300-as években megjelenő domonkos rendiek s a szerzetesek 1420 körül kezdték átépíteni a templomot és a kolostort gótikus stílusban. Hunyadi János, majd Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos király anyagi támogatásával röpke száz év alatt el is készült. A nagy vallásliberalizálás idején, 1556-ban kiűzték a szerzeteseket a városból, s a 17. század végéig az unitáriusoké volt az épületegyüttes, majd 1693-ban a jezsuiták, 1725-ben pedig a ferencesek kapták meg a templomot, s húsz év alatt barokk stílusúvá építették át.

A rend néhány éve kapta vissza a kolostor épületét, a zeneiskola 2011-ben költözött ki belőle, de iskola most is működik benne. Egy műhely benyomását keltő épületben az Apáczai Líceum kisdiákjai húzzák meg magukat, annak az épületnek az elbontása már semmilyen jogi akadályba nem ütközik, s eltűnése után gyönyörű rálátás kínálkozik majd a zárda épületére. A földszinten a Tálentum Református Iskola néven futó Montessori iskola működik, első emeletén a rend öt szerzetese lakik, a másodikon pedig egyetemisták számára készülnek kollégiumot üzemeltetni.

A kolozsvári középkori várfal egyik részletét eddig is lehetett látni – a zeneiskola lányvécéjéből. Azt a nyílást most felszabadították, így a férfiak is részesülhetnek az élményből. Sajnos a vendégszoba, amelyben Mátyás király kétszer is megszállt, ma már nem létezik, áldozatul esett a különböző átépítéseknek. Viszont a szakemberek felfedezték és láthatóvá tették a bejáratát, illetve azonosították építésének, átépítésének célját és módját.

Guttmann Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, ahogyan a kolostor épületén a gótika találkozik a Kolozsváron ritkán feltűnő román stílus jegyeit mutató épületrésszel. A kolostor alatt római kori részek is húzódnak, a már „csak” többnyire pénzügyi akadályokba ütköző tervek szerint egy panorámalifttel mutatnák majd be az egymásra épülő építészeti rétegeket.

Megnézhettük a második emelet felújításakor talált, korábban rejtett átjárók konzerválás alatt lévő nyomait, amelyeken a kolostorból lehetett közvetlenül a templomba jutni. Hasonlóan láthatóvá tették annak a szobának a kő ajtókeretét is, amely a most előcsarnoknak használt konyha fölött volt, s mivel a kemence miatt ez lehetett a zárda legmelegebb helyisége, ezért a protokollszoba szerepét is betöltötte. Ez lehetett Mátyás király szobája is, sőt, valószínűleg ez szolgált Izabella királyné otthonául is, amikor 1556-ban egy éven át a kolostorban lakott.

A kolostor történetét és jövőképét tartalmazó, az Épített örökségvédelem az elmúlt 20 évben című és a 2015-ös Erdélyi Műemlékvédő Nyári Egyetem eredményeit közszemlére tevő kiállítások is lekötötték az érdeklődő figyelmét. A túrát elsősorban az tette lehetségessé, hogy a Guttman elnökölte Erdélyi Építészek Rendje partnerszerződést kötött a ferences renddel, közösen pályáztak a felújításhoz szükséges forrásokra és az épület ad helyet az építészi rend irodáinak is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés