Fotó: Hagyományok Háza
A Veszprém megyei Kapolcson megrendezett Művészetek Völgye Fesztivál az ország kulturális életének meghatározó eseménysorozata, s immár 31 évre tekint vissza. A július 22–31. között folyó balatonfelvidéki fesztiválon a Hagyományok Háza is széles programválasztékkal gazdagítja a rendezvényt.
2022. július 24., 09:432022. július 24., 09:43
„Táncház 50” címmel vesz részt a Hagyományok Háza a Művészetek Völgye idei, július 22-én megnyílt rendezvénysorozatában. Az elnevezés szimbolikus: 2022-ben 50. évfordulóját ünnepli a táncházmozgalom, 1972. május 6-án rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat négy budapesti táncegyüttes részvételével. Ma már világszerte tartanak rendszeresen táncházakat, folkkocsmákat, ahol élő zenére néptáncot táncolva szórakozik sok száz, vagy akár ezer ember.
Fotó: Hagyományok Háza
A táncházmozgalom nemcsak zene és tánc, magába foglalja a népi kézművességet és a belőle ihletet kapó iparművészetet, az élőszavas mesemondást, a népi gasztronómiát, a népi gyógyászatot, mindazt a tudást, amit az önellátó gazdálkodó falusi emberek bírtak és adtak tovább apáról fiúra, anyáról lányára. Hogyan tudott sikeres lenni a falusi közegéből kiemelt hagyományelem ennyi időn keresztül? Mi a vonzó elődeink táncában és zenéjében, ami újabb és újabb generációkat ejt rabul? Milyen egy jó táncház és hogyan lehet akár több száz évvel ezelőtt született zenére és tánclépésekkel ma mulatni? Hogyan formálta a táncházmozgalom az értelmiség érdeklődését, fordította saját kultúrája felé a figyelmet, milyen hatásai voltak ennek? A táncházból kiinduló néphagyomány felé fordulás miként hatott a társművészetekre? Hogyan tud mintául szolgálni hagyományaink ilyen formájú éltetése más népek számára is? Mind megannyi kérdés, amelyek jó részére választ kaphatunk a Hagyományok Háza Folkudvarában Kapolcson.
A már sok éve megszokott módon
többek között Berecz András, Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, a Tükrös, a délszláv zenét játszó Vujicsics, a moldvai csángókat képviselő Petrás Mária a Tázlóval és a cigányzenét játszó kiváló Khamoro Budapest Band. Erdélyből érkezik a Heveder és az Üver zenekar, és ahogy már megszokhatták, a tiszta forrást képviselő mesterek, így a csodálatos hangú Hideg Anna Ördöngősfüzesről, aki ezúttal több udvarban is megfordul ízes meséivel. Most először kézműves mester is érkezik az udvarba, egy kalotaszegi bujkakészítő asszony, a nyolcvanesztendős Varga Erzsébet.
Fotó: Hagyományok Háza
A tavalyihoz hasonló módon, egy külön helyszínen működik a Hagyományok Háza népi játéktere, a Fűz Népi Játéktér, amelynek fából és fűzfavesszőből készült ügyességi játékai biztos, hogy garantált szórakozást nyújtanak az egész családnak. A kosaras népi körhinta elröpíti a gyerekeket a régi világ megidézett vásári hangulatába, az udvarba belépve a Hangszer Barkácsda kézműves asztalánál szárdudát készíthet magának a betérő.
Az 50 éves évforduló kapcsán új témaként lesz jelen az udvarban az irodalom és a népművészet nagy múltra visszatekintő kapcsolódásának felidézése, ezzel is megmutatva azt az élénk figyelmet, ami a 70-es években az induló táncházmozgalmat kísérte az értelmiség részéről, elég csak olyan neveket itt megemlíteni, mint Csoóri Sándor, Nagy László, vagy Illyés Gyula.
És ha már 50 év, akkor ez megér nagyszínpadi produkciót is,
amelyet az őket követő Aurevoir zenekar csak tetézni fog, ahol a Fonó zenekar közreműködésével megszólal az eredeti népzene és annak korszerű újragondolása is többezer ember előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!