Fotó: Hagyományok Háza
A Veszprém megyei Kapolcson megrendezett Művészetek Völgye Fesztivál az ország kulturális életének meghatározó eseménysorozata, s immár 31 évre tekint vissza. A július 22–31. között folyó balatonfelvidéki fesztiválon a Hagyományok Háza is széles programválasztékkal gazdagítja a rendezvényt.
2022. július 24., 09:432022. július 24., 09:43
„Táncház 50” címmel vesz részt a Hagyományok Háza a Művészetek Völgye idei, július 22-én megnyílt rendezvénysorozatában. Az elnevezés szimbolikus: 2022-ben 50. évfordulóját ünnepli a táncházmozgalom, 1972. május 6-án rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat négy budapesti táncegyüttes részvételével. Ma már világszerte tartanak rendszeresen táncházakat, folkkocsmákat, ahol élő zenére néptáncot táncolva szórakozik sok száz, vagy akár ezer ember.
Fotó: Hagyományok Háza
A táncházmozgalom nemcsak zene és tánc, magába foglalja a népi kézművességet és a belőle ihletet kapó iparművészetet, az élőszavas mesemondást, a népi gasztronómiát, a népi gyógyászatot, mindazt a tudást, amit az önellátó gazdálkodó falusi emberek bírtak és adtak tovább apáról fiúra, anyáról lányára. Hogyan tudott sikeres lenni a falusi közegéből kiemelt hagyományelem ennyi időn keresztül? Mi a vonzó elődeink táncában és zenéjében, ami újabb és újabb generációkat ejt rabul? Milyen egy jó táncház és hogyan lehet akár több száz évvel ezelőtt született zenére és tánclépésekkel ma mulatni? Hogyan formálta a táncházmozgalom az értelmiség érdeklődését, fordította saját kultúrája felé a figyelmet, milyen hatásai voltak ennek? A táncházból kiinduló néphagyomány felé fordulás miként hatott a társművészetekre? Hogyan tud mintául szolgálni hagyományaink ilyen formájú éltetése más népek számára is? Mind megannyi kérdés, amelyek jó részére választ kaphatunk a Hagyományok Háza Folkudvarában Kapolcson.
A már sok éve megszokott módon
többek között Berecz András, Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, a Tükrös, a délszláv zenét játszó Vujicsics, a moldvai csángókat képviselő Petrás Mária a Tázlóval és a cigányzenét játszó kiváló Khamoro Budapest Band. Erdélyből érkezik a Heveder és az Üver zenekar, és ahogy már megszokhatták, a tiszta forrást képviselő mesterek, így a csodálatos hangú Hideg Anna Ördöngősfüzesről, aki ezúttal több udvarban is megfordul ízes meséivel. Most először kézműves mester is érkezik az udvarba, egy kalotaszegi bujkakészítő asszony, a nyolcvanesztendős Varga Erzsébet.
Fotó: Hagyományok Háza
A tavalyihoz hasonló módon, egy külön helyszínen működik a Hagyományok Háza népi játéktere, a Fűz Népi Játéktér, amelynek fából és fűzfavesszőből készült ügyességi játékai biztos, hogy garantált szórakozást nyújtanak az egész családnak. A kosaras népi körhinta elröpíti a gyerekeket a régi világ megidézett vásári hangulatába, az udvarba belépve a Hangszer Barkácsda kézműves asztalánál szárdudát készíthet magának a betérő.
Az 50 éves évforduló kapcsán új témaként lesz jelen az udvarban az irodalom és a népművészet nagy múltra visszatekintő kapcsolódásának felidézése, ezzel is megmutatva azt az élénk figyelmet, ami a 70-es években az induló táncházmozgalmat kísérte az értelmiség részéről, elég csak olyan neveket itt megemlíteni, mint Csoóri Sándor, Nagy László, vagy Illyés Gyula.
És ha már 50 év, akkor ez megér nagyszínpadi produkciót is,
amelyet az őket követő Aurevoir zenekar csak tetézni fog, ahol a Fonó zenekar közreműködésével megszólal az eredeti népzene és annak korszerű újragondolása is többezer ember előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!