Fotó: Hagyományok Háza
A Veszprém megyei Kapolcson megrendezett Művészetek Völgye Fesztivál az ország kulturális életének meghatározó eseménysorozata, s immár 31 évre tekint vissza. A július 22–31. között folyó balatonfelvidéki fesztiválon a Hagyományok Háza is széles programválasztékkal gazdagítja a rendezvényt.
2022. július 24., 09:432022. július 24., 09:43
„Táncház 50” címmel vesz részt a Hagyományok Háza a Művészetek Völgye idei, július 22-én megnyílt rendezvénysorozatában. Az elnevezés szimbolikus: 2022-ben 50. évfordulóját ünnepli a táncházmozgalom, 1972. május 6-án rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat négy budapesti táncegyüttes részvételével. Ma már világszerte tartanak rendszeresen táncházakat, folkkocsmákat, ahol élő zenére néptáncot táncolva szórakozik sok száz, vagy akár ezer ember.
Fotó: Hagyományok Háza
A táncházmozgalom nemcsak zene és tánc, magába foglalja a népi kézművességet és a belőle ihletet kapó iparművészetet, az élőszavas mesemondást, a népi gasztronómiát, a népi gyógyászatot, mindazt a tudást, amit az önellátó gazdálkodó falusi emberek bírtak és adtak tovább apáról fiúra, anyáról lányára. Hogyan tudott sikeres lenni a falusi közegéből kiemelt hagyományelem ennyi időn keresztül? Mi a vonzó elődeink táncában és zenéjében, ami újabb és újabb generációkat ejt rabul? Milyen egy jó táncház és hogyan lehet akár több száz évvel ezelőtt született zenére és tánclépésekkel ma mulatni? Hogyan formálta a táncházmozgalom az értelmiség érdeklődését, fordította saját kultúrája felé a figyelmet, milyen hatásai voltak ennek? A táncházból kiinduló néphagyomány felé fordulás miként hatott a társművészetekre? Hogyan tud mintául szolgálni hagyományaink ilyen formájú éltetése más népek számára is? Mind megannyi kérdés, amelyek jó részére választ kaphatunk a Hagyományok Háza Folkudvarában Kapolcson.
A már sok éve megszokott módon
többek között Berecz András, Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, a Tükrös, a délszláv zenét játszó Vujicsics, a moldvai csángókat képviselő Petrás Mária a Tázlóval és a cigányzenét játszó kiváló Khamoro Budapest Band. Erdélyből érkezik a Heveder és az Üver zenekar, és ahogy már megszokhatták, a tiszta forrást képviselő mesterek, így a csodálatos hangú Hideg Anna Ördöngősfüzesről, aki ezúttal több udvarban is megfordul ízes meséivel. Most először kézműves mester is érkezik az udvarba, egy kalotaszegi bujkakészítő asszony, a nyolcvanesztendős Varga Erzsébet.
Fotó: Hagyományok Háza
A tavalyihoz hasonló módon, egy külön helyszínen működik a Hagyományok Háza népi játéktere, a Fűz Népi Játéktér, amelynek fából és fűzfavesszőből készült ügyességi játékai biztos, hogy garantált szórakozást nyújtanak az egész családnak. A kosaras népi körhinta elröpíti a gyerekeket a régi világ megidézett vásári hangulatába, az udvarba belépve a Hangszer Barkácsda kézműves asztalánál szárdudát készíthet magának a betérő.
Az 50 éves évforduló kapcsán új témaként lesz jelen az udvarban az irodalom és a népművészet nagy múltra visszatekintő kapcsolódásának felidézése, ezzel is megmutatva azt az élénk figyelmet, ami a 70-es években az induló táncházmozgalmat kísérte az értelmiség részéről, elég csak olyan neveket itt megemlíteni, mint Csoóri Sándor, Nagy László, vagy Illyés Gyula.
És ha már 50 év, akkor ez megér nagyszínpadi produkciót is,
amelyet az őket követő Aurevoir zenekar csak tetézni fog, ahol a Fonó zenekar közreműködésével megszólal az eredeti népzene és annak korszerű újragondolása is többezer ember előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!