
Mezei János és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei kolozsvári sajtótájékoztatójukon
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Az RMDSZ-szel folytatott egyeztetés első szakasza zárult le, érveltek kolozsvári sajtótájékoztatójukon az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei. Mezei János és Csomortányi István elmondták: bizakodva várják a tárgyalások második szakaszát, amikor lehetőség nyílhat egy erdélyi magyar minimum megalkotására.
2020. október 19., 17:142020. október 19., 17:14
Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. Mezei János bevezetőjében úgy fogalmazott, „a mögöttünk lévő helyhatósági választásokon a versenyé volt a főszerep, az előttünk álló parlamenti választásokon pedig a közös munka és a megállapodás kell jellemezze tevékenységünket.
A politikus hozzátette: a helyhatósági választások során az EMSZ jelöltjeire leadott közel 50 ezer szavazat is bizonyítja, hogy a Néppárt és az MPP összefogásából létrejött politikai szövetségnek helye van az erdélyi magyar politikában. „Azzal, hogy az RMDSZ nyitott volt a megegyezésre, az is bizonyosságot nyert, hogy Erdélyben helye van a politikai pluralizmusnak, valamint az 5%-os bejutási küszöb eléréséhez szükség van az EMSZ-szel való együttműködésre is” – mondta Mezei János. Az EMSZ társelnöke rámutatott: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások elsősorban nem parlamenti helyekről szóltak, hanem egy javaslatcsomagról, melynek pontjai között a szimbólum- és nyelvhasználat, az oktatási reform vagy épp az önrendelkezés képviseletének mikéntje is szerepelt. „Fontos, hogy az egyre fokozódó bukaresti magyarellenességgel szemben közösen és határozottan tudjunk fellépni, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy az erdélyi magyarság bukaresti érdekképviselete egységes legyen” – mondta Mezei János.
„Látva az elmúlt időszak eseményeit, valamint tapasztalva Bukarest egyre fokozódó magyarellenességét, világos, hogy egyre nehezebb lesz a magyar érdekek képviselete. Az erdélyi magyar közösség jól felfogott érdeke, hogy képviseletünk legyen Románia parlamentjében. Az EMSZ vezetőiként ezért a közösségi érdekért vállaltuk az RMDSZ-szel való megegyezéshez vezető kompromisszumot egy olyan helyzetben, mikor jónéhány megoldatlan probléma van a magyar–magyar viszony tekintetében. Ezekre most közös megoldásokat kell találnunk” – fogalmazott Csomortányi István. A politikus elmondta: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások első szakasza most lezárult,
mely aztán közös erővel lesz képviselhető a román parlamentben és az önkormányzatokban egyaránt. „Ebben az RMDSZ és az EMSZ között létrejött tűzszüneti helyzetben nagyon fontos, hogy ne jelenhessenek meg olyan valótlanságok, mint amilyenek Székely István legutóbbi írásában szerepeltek. Így például az az állítás, mely szerint az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választások során román szavazókat használtak a magyar–magyar verseny eredményének befolyásolása érdekében. Székely vádjait, melyek tételesen és konkrét adatokkal is cáfolhatóak, határozottan visszautasítjuk” – mondta Csomortányi István. A politikus hozzátette: elérkezett az idő, hogy valóságos és őszinte párbeszéd szülessen az erdélyi magyarság bukaresti képviseletének nehéz helyzetéről. „A parlamenti választásokat követően feltehetőleg nehéz lesz kormányzati tényezővé válnunk, főként a körvonalazódó román hárompárti, jobboldali összefogás fényében. Épp ezért a közös hang megtalálására kell fordítanunk energiáinkat, nem pedig azokra a helyi csatározásokra, melyekben az EMSZ egyébként lényegesen jobban áll a tények és konkrét érvek tekintetében.
a közelgő parlamenti választások alkalmával. Ugyanakkor számunkra nem az 5%-os küszöb átlépése a cél és a siker, hanem az, ha kormányzati tényezővé tudunk válni, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy fejlesztési forrásokat tudjunk hozni az általunk vezetett városokba és falvakba” – zárta tájékoztatóját Csomortányi István.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!