
Mezei János és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei kolozsvári sajtótájékoztatójukon
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Az RMDSZ-szel folytatott egyeztetés első szakasza zárult le, érveltek kolozsvári sajtótájékoztatójukon az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei. Mezei János és Csomortányi István elmondták: bizakodva várják a tárgyalások második szakaszát, amikor lehetőség nyílhat egy erdélyi magyar minimum megalkotására.
2020. október 19., 17:142020. október 19., 17:14
Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. Mezei János bevezetőjében úgy fogalmazott, „a mögöttünk lévő helyhatósági választásokon a versenyé volt a főszerep, az előttünk álló parlamenti választásokon pedig a közös munka és a megállapodás kell jellemezze tevékenységünket.
A politikus hozzátette: a helyhatósági választások során az EMSZ jelöltjeire leadott közel 50 ezer szavazat is bizonyítja, hogy a Néppárt és az MPP összefogásából létrejött politikai szövetségnek helye van az erdélyi magyar politikában. „Azzal, hogy az RMDSZ nyitott volt a megegyezésre, az is bizonyosságot nyert, hogy Erdélyben helye van a politikai pluralizmusnak, valamint az 5%-os bejutási küszöb eléréséhez szükség van az EMSZ-szel való együttműködésre is” – mondta Mezei János. Az EMSZ társelnöke rámutatott: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások elsősorban nem parlamenti helyekről szóltak, hanem egy javaslatcsomagról, melynek pontjai között a szimbólum- és nyelvhasználat, az oktatási reform vagy épp az önrendelkezés képviseletének mikéntje is szerepelt. „Fontos, hogy az egyre fokozódó bukaresti magyarellenességgel szemben közösen és határozottan tudjunk fellépni, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy az erdélyi magyarság bukaresti érdekképviselete egységes legyen” – mondta Mezei János.
„Látva az elmúlt időszak eseményeit, valamint tapasztalva Bukarest egyre fokozódó magyarellenességét, világos, hogy egyre nehezebb lesz a magyar érdekek képviselete. Az erdélyi magyar közösség jól felfogott érdeke, hogy képviseletünk legyen Románia parlamentjében. Az EMSZ vezetőiként ezért a közösségi érdekért vállaltuk az RMDSZ-szel való megegyezéshez vezető kompromisszumot egy olyan helyzetben, mikor jónéhány megoldatlan probléma van a magyar–magyar viszony tekintetében. Ezekre most közös megoldásokat kell találnunk” – fogalmazott Csomortányi István. A politikus elmondta: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások első szakasza most lezárult,
mely aztán közös erővel lesz képviselhető a román parlamentben és az önkormányzatokban egyaránt. „Ebben az RMDSZ és az EMSZ között létrejött tűzszüneti helyzetben nagyon fontos, hogy ne jelenhessenek meg olyan valótlanságok, mint amilyenek Székely István legutóbbi írásában szerepeltek. Így például az az állítás, mely szerint az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választások során román szavazókat használtak a magyar–magyar verseny eredményének befolyásolása érdekében. Székely vádjait, melyek tételesen és konkrét adatokkal is cáfolhatóak, határozottan visszautasítjuk” – mondta Csomortányi István. A politikus hozzátette: elérkezett az idő, hogy valóságos és őszinte párbeszéd szülessen az erdélyi magyarság bukaresti képviseletének nehéz helyzetéről. „A parlamenti választásokat követően feltehetőleg nehéz lesz kormányzati tényezővé válnunk, főként a körvonalazódó román hárompárti, jobboldali összefogás fényében. Épp ezért a közös hang megtalálására kell fordítanunk energiáinkat, nem pedig azokra a helyi csatározásokra, melyekben az EMSZ egyébként lényegesen jobban áll a tények és konkrét érvek tekintetében.
a közelgő parlamenti választások alkalmával. Ugyanakkor számunkra nem az 5%-os küszöb átlépése a cél és a siker, hanem az, ha kormányzati tényezővé tudunk válni, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy fejlesztési forrásokat tudjunk hozni az általunk vezetett városokba és falvakba” – zárta tájékoztatóját Csomortányi István.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!