Erdélyi autonómia-párbeszéd Szili Katalin közvetítésével

Az erdélyi magyar autonómiatervezetek kapcsán egyeztetett a múlt héten Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Kolozsváron a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel. A konzultáció erdélyi résztvevői – a három politikai alakulat és a nemzeti tanácsok – a közöttük fennálló bizalmatlanság ellenére fontosnak nevezték a párbeszéd folytatását.

Hasznosnak, az erdélyi autonómiatörekvések összehangolása terén pedig előremutatónak nevezték a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsvárt folytatott megbeszélésüket a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek képviselői.

Az EMNP, EMNT, MPP, RMDSZ és SZNT vezető politikusai Magyarország kincses városi főkonzulátusának rendezvénytermében ültek tárgyalóasztalhoz a magyar Országgyűlés volt szocialista elnökével. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) 2010-ben kilépett Szili Katalin ez év márciusa óta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes felkérésére dolgozik a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságán. Miniszterelnöki megbízottként járja a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit, és segít az adott közösségeknek testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozni, hiszen a különböző területeken más-más önrendelkezési formákra van szükség.

A résztvevők a zárt ajtók mögött lefolytatott egyeztetést követően üdvözölték, hogy Szili Katalin megkezdte az autonómiaelképzelések összehangolását, európai kontextusba helyezését célzó munkáját; egyúttal jó döntésnek nevezték, hogy a magyar kormány a volt házelnököt bízta meg a feladattal.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: bár az erdélyi pártok, szervezetek között bizalmatlanság áll fenn, jónak tartja, hogy külső közvetítéssel ki lehet beszélni az eltérő nézőpontokat. Megtudtuk, a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az autonómiakoncepciók kidolgozása során olyan terminológiát kell használni, amely közelebb visz a tervezetek, de főképp az önrendelkezési törekvések elfogadtatásához. „Elhangzott például, hogy az önkormányzat kifejezést ne autoguvernare-ként fordítsuk románra, mert az kiveri a biztosítékot. Másrészt jogi értelemben azt is tisztázni kell, hogy az autonómiatervezetek jelenleg alkotmányellenesek-e vagy sem Romániában” – jelentette ki Kovács.

A Krónika megkérdezte az ügyvezető elnököt, mekkora esélyt lát arra, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok, nemzeti tanácsok – akár Szili Katalin közvetítésével – közös autonómiatervezetet dolgozzanak ki és képviseljenek. Szerinte először azt kell megvizsgálni, mekkora esély van egy ilyen koncepció elfogadtatására Bukarestben.

„Akár naponta is be lehet nyújtani egy tervezetet a parlamentben, de jóváhagyásukra jelenleg ugyanakkora az esély. Szerintünk hasznosabb megvárni a pillanatot, amikor hajszálnyi esély ígérkezik az elfogadására, vagy legalább az erről szóló érdemi vita lefolytatására. Miközben most egy ilyen tervezet a parlamenti vitáig sem jutna el, megfelelő alkalomnak mutatkozik az alkotmánymódosításról, valamint a romániai régiók átalakításáról rendezendő vita” – nyilatkozta Kovács.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többek között azért tartja fontosnak, hogy a magyar kormány megbízásából Szili Katalin egyfajta moderátori szerepet tölt be az autonómiatörekvések összehangolása terén, mert az egyebek mellett erre hivatott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) az elmúlt években nem sikerült öszehívni.

„Abban állapodtunk meg, hogy a mostanihoz hasonló párbeszéd közös cél és eszköz, amelyet jó lenne rendszeresíteni, egyeztetve akár tartalmi kérdésekben is. Mi nyitottak vagyunk a folytatásra” – állapította meg Sándor Krisztina. Kérdésünkre az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, lát esélyt arra, hogy az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek a jövőben összehangolt, akár közös autonómiakoncepcióval rukkoljanak elő; szerinte ilyen vonatkozásban jó hatással bír a magyar kormány közvetítő szerepe.

Szili Katalin a tanácskozás után az MTI-nek elmondta, jó lehetőség mutatkozik arra, hogy „új időszámítás kezdődjék” az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködésében. Hozzátette, hogy az első „bizalomerősítő” találkozás után valamennyi fél szükségesnek tartotta a párbeszéd folytatását, hiszen az erdélyi politikai szervezetek képviselői maguk is érzékelték, hogy „kijegesedtek” az egymás közötti viszonyaik, és ezen változtatni kell.

„Mindenki kifejezte: az a cél, hogy értsük egymást. Nem kell mindig ugyanazt az álláspontot képviselni, de meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van. Ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni. Már az a tény is eredmény, hogy egy asztalhoz ültünk, és mindenki kifejezte a szándékát, hogy a párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyarság különböző szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés kialakítására, másrészt az önigazgatás, önkormányzás, autonómia kérdéseinek a nemzetközi színtéren történő napirenden tartására vonatkozik a mandátuma. Hozzátette, arra készül, hogy Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is hasonló egyeztetésekre hívja a magyar politikai szervezetek vezetőit.

A megbeszélésen az EMNP-t Zakariás Zoltán alelnök, az MPP-t Kulcsár Terza József, a párt megyei szervezete egyeztető fórumának elnöke, az SZNT-t pedig Izsák Balázs elnök képviselte.