
Húsz ponttal emelkedik tavalyhoz képest a bejutási küszöb az idei magyarországi felsőoktatási felvételin. A legtöbben a Pécsi Tudományegyetemre juthatnak be, a legdrágább képzést pedig a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hirdeti.
2014. január 10., 12:212014. január 10., 12:21
2014. január 10., 12:222014. január 10., 12:22
Február 15-ig lehet jelentkezni a magyarországi felsőoktatási intézmények szeptemberben kezdődő képzéseire, a meghirdetett szakkínálat ezúttal is a Felvi.hu portálon érhető el. A jelentkezőknek idén valamivel nehezebb dolguk lesz, a ponthatárt ugyanis 240-ről 260-ra emelték alap- és osztatlan szakokon, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 200 pont helyett már 220 a küszöb. Mesterképzéseken a maximális 100 pontból 50-et kell megszerezni. Igen fontos változás: a minimumot többletpontok nélkül kell elérni, csak az emelt szintű érettségiért járó pontok számíthatók bele. Előre megadott keretszámok nem lesznek, az intézmények kapacitásán múlik, hová hányan férnek be. A legtöbb diákot várhatóan Pécsre fogják felvenni, ahol több mint 33 ezer belépőnek van hely, közülük 18 ezren nappali képzésre iratkozhatnak be. Szegeden 22 ezer hely van, míg a budapesti ELTE mintegy 17 ezer, a Debreceni Egyetem pedig 16 ezer gólyát vár.
A ponthatárokat idén is július 24-én hirdeti majd ki az Oktatási Hivatal, ez alól kivételt képez a 16 legnépszerűbb szak, amelyeknek ösztöndíjas pontszámait különmegállapodásban már előzetesen rögzítették. Ez garantálja, hogy mindegyik szakon lehet állami támogatással tanulni, de a legkedveltebbeken, így a gazdasági képzések többségén, igencsak jól kell teljesíteni az ösztöndíjas helyekért: alkalmazott közgazdaságtan, nemzetközi tanulmányok vagy gazdaságelemzés szakon például 465 pontot kell elérni a maximális 500-ból, a jogászképzésen 464-et, a kommunikáción pedig 455-öt. Jó hír ugyanakkor a felvételizőknek, hogy mivel a kormány ígéretet tett arra, hogy az első helyes jelentkezők 10 százaléka biztosan állami ösztöndíjjal tanulhat ezeken a szakokon, kilátásba helyezték: ha nem lesznek elegen, akik teljesíteni tudják a szintet, néhány ponttal esetleg csökkenhet az előzetesen megszabott határ.
Az állami ösztöndíjasoknak beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy a diplomaszerzés után a támogatás igénybevételével megegyező ideig Magyarországon fognak dolgozni.
Fontos változásnak ígérkezik az intézményi struktúra átalakítása is. A létrehozandó közösségi főiskolán kétéves lesz a képzés, a végén pedig felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szeretnének továbbtanulni. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Klinghammer István felsőoktatási államtitkár úgy fogalmazott: a közösségi főiskolákon nagyon jó védőnőt, falugazdászt vagy óvónőt képezhetnek. „Ez az intézménytípus lenne a piramis alja, miután a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet” – mondta Klinghammer.
A jövőben négy kategóriába sorolnák be a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást, valamint azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A nemzeti tudományegyetemek sorába tartozna a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ezek az intézmények sok karon sok szakot oktatnak, hirdetnek mesterképzést és doktori iskolájuk is van. A „szakegyetemeken” – Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem – fontos, hogy „minőségileg ugyanezt a színvonalat képviseljék, de ezeknek nem kell annyi kar” – fogalmazott Klinghammer. A főiskolákon viszont csak alapképzéseket indíthatnának: az államtitkár szerint ennek az intézménytípusnak az a dolga, hogy „a közvetlen gyakorlati élet legkorszerűbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel.”
A tervekről Klinghammer azt mondta, szeptemberre kidolgozzák az alapelveket, megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, de ez még csak az irányok kijelölése lesz, az átfogó átalakításhoz két-három évre van szükség.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!