Ellenőrzött autonómiamozgalom?

Amióta múlt hét elején a Hotnews.com román hírportál kiszivárogtatta az RMDSZ új autonómiatervezetét, a dokumentum az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. A romániai politizálás szokásrendjétől eltérően ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg. A CSM közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, leszögezve, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Állásfoglalása azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön. A legfelsőbb bírói testület szerint „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.

A vádakra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevezi, súlyos beavatkozás, a sajtó- és szólásszabadság jogának eltiprása”. Az RMDSZ ugyanakkor felszólította a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban. Kelemen szerint a jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Azt is tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében az anyanyelvhasználathoz való jogot az igazságszolgáltatásban.

Mindeközben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunorral és Victor Ponta miniszterelnökkel múlt héten, Székelyföldön tett kampánykörútja során úgy fogalmazott: „Semmilyen autonómiatörekvést nem támogatunk, ebben eltökéltek vagyunk. Nem is értjük, mit remél az RMDSZ egy ilyen törvénytervezettől.” Dragnea szerint kérdés, hogy a törvénytervezet elkészítése elég nyomós ok-e az RMDSZ-szel való együttműködés befejezésére, de az biztos, hogy nem erősíti az együttműködést és a bizalmat. „Azt hiszem, olyan kezdeményezés ez, amely elmaradhatott volna, hiszen semmi esélye a megvalósulásra” – jelentette ki a kormányfő-helyettes.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében úgy fogalmaz: az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, célja kizárólag az lehet, hogy alternatív jövőképet teremtsen, amelynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő
RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, amelynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek”. Izsák Balázs szerint a román hatalomnak új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, Bukarestből ellenőrözött és irányított mozgalomra van szüksége. A törekvés célja az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása, vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Az SZNT év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz.”