Hirdetés

Egyenes úton – Tőkés László, az EMNT elnöke hetvenéves

Tőkés László a magyarság szolgálatának szűk, rögös, bogáncsokkal és tövisekkel teleszórt útját választotta •  Fotó: Makkay József

Tőkés László a magyarság szolgálatának szűk, rögös, bogáncsokkal és tövisekkel teleszórt útját választotta

Fotó: Makkay József

Borbély Zsolt Attila

2022. április 16., 08:292022. április 16., 08:29

2022. április 25., 13:122022. április 25., 13:12

Sikeres egyetemi felvételit követően 1986 őszén vonultam be kilenc hónapra katonának a 32-es, Mircea cel Bătrânről elnevezett tesöldi gyalogezredbe. Hetente egyszer, vasárnap fogadhattunk látogatókat. Most is előttem van a kép, amint menyasszonyom – akivel e kis írás főszereplője összeadott a következő év augusztusában –, lelkendezve meséli egyik vasárnap, hogy az új református segédlelkész fekete farmert hord, maga köré gyűjti az ifjúságot, szorgalmasan szervezi a helyi közösséget és bátor, gondolatgazdag prédikációkat tart.
Minden nagyszülőm katolikus volt, de úgy nevelkedtem, hogy „első a natio, második a religio”, így örömmel és egyre növekvő lelkesedéssel hallgattam páromat,

alig vártam, hogy megismerjem az akkor 34. életévében járó lelkészt, akiről nem sejtettük, hogy néhány éven belül világszerte ismert történelmi hőssé válik.

Hirdetés

Leszerelésem után hamar megszerveztük a találkozót, kapcsolatunk máig tartó baráti, harcostársi viszonnyá nemesült az eltelt idők során.

Orbán Viktor születésnapi köszöntője

A keret szorításában nem szólok részletesen Tőkés Lászlónak és lelkésztársainak a falurombolás elleni 1988-as egyházi kiállásáról, a Szekuritáté által betiltott, de mégis megtartott Dsida-szavalóestről, a legendás Panoráma-interjúról, amelynek meghallgatása után apám, Borbély Imre családi „közgyűlésen” jelentette be: „László zászlót bontott, s ott a helyünk mellette”. Nem ecsetelhetem hosszan a házi őrizet nyomorúságát, vagy azt, hogy késsel felfegyverzett álarcosok támadtak a lelkészre saját otthonában. Jó lenne hosszasan felidézni a zsúfolásig telt templomban megtartott vasárnapi istentiszteletek hangulatát, a beszédek tartalmát, és persze a decemberi forró napok eseménysorát.
Talán szakmai ártalom, hogy ezek helyett arra térnék ki inkább, hogy Tőkés László miképpen sáfárkodott a megszerzett hírnévvel, miként alakította immár világszerte ismert közszereplőként az erdélyi és az anyaországi közéletet.
Orbán Viktor születésnapi köszöntőjében találóan fogalmazott: „jöttek azok a decemberi csodás napok, amelyek eggyé forrtak neveddel, és az egyik pillanatról a másikra a világtól elzártan, magányosan és reménytelenül harcoló lelkészből a történelem és a világ színpadára emeltek. Ha akkor és ott a megalkuvás széles ösvényét választod, talán lehetnél ma nemzetközi szinten elismert polgárjogi aktivista, vagy az egész emberiség ügyét védelmező békeharcos, akit kézről kézre adnak egymásnak az államfők és riporterek. Te azonban továbbra is a magyarság szolgálatának szűk, rögös, bogáncsokkal és tövisekkel teleszórt útját választottad.”   

Az ingyen elkélt liba

Tőkés Lászlónak legfőbb erénye, hogy hű maradt elveihez, értékrendjéhez, harcostársaihoz és céljaihoz. Megmaradt annak, akinek megismertük: a magyar ügy kérlelhetetlen és megvásárolhatatlan harcosának, aki az igazság kimondásáért akár halálos kockázatot is hajlandó vállalni. Nem törődött azzal, hogy anyaországi országos népszerűsége bánhatja, amikor kiállt a médiaháborúban a nemzeti oldalt képviselő Chrudinák Alajos mellett.

Ő mutatott rá 1993 elején – magára vonva az egész román politikum haragját –, hogy Romániában finom eszközökkel folytatott etnikai tisztogatás zajlik ellenünk,

ő leplezte le a neptuni árulást, vállalva az első számú közellenség szerepét a labanc táborban és a nacionalista román politikum körében. Minden bizonnyal következetességének és megtörhetetlenségének köszönhette, hogy egy gyanús múltú RMDSZ-es képviselő, név szerint Nagy Benedek egy azóta is példátlan, az RMDSZ parlamenti frakciója körében terjesztett szennyiratban a román sajtó botrányos rágalmát átvéve besúgónak, az ördög szolgájának, hűtlen kezelőnek nevezte 1994 decemberében.
Ő mutatott rá arra 1996-ban, hogy nem szabad feltétel nélkül a győztes román erők koalíciójának karjaiba omlani, hogy meg kell kérni a támogatás árát. Be is terjesztett egy részletesen kidolgozott követelésrendszert az ügyben döntő SZKT elé 1996. november 28-án. Ahhoz, hogy Markó Béla a következővel szerelje le: „a jó alkusz nem mondja meg előre a liba árát.” Arról már kevesen szóltak, hogy Markóék a libát ingyen adták végül oda, semmilyen koalíciós szerződés nem köttetett, az autonómia ügyében az azóta eltelt negyed évszázadban egy tapodtat sem haladtunk előre.

Az RMDSZ-t az 1998 őszén Alsócsernátonba összehívott népgyűléssel próbálta meg visszaterelni az autonómia útjára.

Annyit sikerült elérnie, hogy a népi fórumtól való félelmükben Markóék elfogadtak egy ultimátumot arról, hogy ha a kormány nem teremti meg az önálló állami magyar egyetem életre hívásának jogi feltételeit, akkor az RMDSZ kilép a kormányból. Az ultimátumot nem sokkal később visszavonták, az RMDSZ kormányon maradt, s azóta is kormányra kérezkedik, amikor csak lehetősége van rá. Önálló állami magyar egyetemünk pedig azóta sincs.
Midőn Markóék a jogfosztó tanügyi törvényt sikerként akarták eladni, 1999-ben Tőkés László mutatott rá a sikerpropaganda hamisságára. Miközben tudni lehetett, hogy 2003 januárjában a Szatmárnémetiben megtartott kongresszuson az RMDSZ le fog számolni az autonómiaprogrammal, harcostársaival megalapította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét. E szerveződés életre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely autonómiaközpontú fórumnak mindmáig Tőkés László az elnöke.
Végigtekintve életpályáján, Szabó Dezső egyik tanulmánykötetének címe juthat eszünkbe: Egyenes úton.

Elutasított autonómiapolitika

Szőcs Géza írta róla, hogy valójában soha nem volt forradalmár. Mi sem állt távolabb tőle, mint az anarchia, a rendezetlenség, ami a forradalmak velejárója. Sokkal inkább illik életművéhez az imént említett Szabó Dezső örökérvényű gondolata, miszerint „dogma, diszciplína, hierarchia nélkül nincs emberi teremtés”.
Ő a normalitás konok képviselője volt az épp fennálló rendszertől függetlenül. Akkor is ezt tette, amikor életét kockáztatva szembeszegült Ceaușescu „faluszisztematizálási” rémálmával. Akkor is, amikor egy embernyomorító politikai rendszerben „ledöntötte a hallgatás falát”. Akkor is, amikor arra intette az erdélyi és az anyaországi közélet szereplőit, hogy a hatalmasoknak való behódolás helyett használják ki a rendelkezésre álló politikai mozgásteret. És akkor is, amikor a minap kiállt Budaházy György kegyelmi kérvénye mellett.

Sokkal inkább jellemezte politikai bölcsesség és belátás, mint forrófejűség.

Inkább hasonlítanám a hazát tervszerűen építő Széchenyihez és/vagy az elérhető legtöbbet megcélzó kiegyezésről nevezetes Deákhoz, mint a forradalmár Kossuth Lajoshoz.    Más kérdés, hogy ez a józan, kölcsönös előnyökre törekvő, szélsőségmentes autonómiapolitika semmiféle fogadókészségre nem lelt román térfélen. Amelynek az is oka volt, hogy utóbbiak mindig megtalálták a maguk szövetségeseit az RMDSZ vezetésében. Ennek egyik részét megvették, másik részének közvetlenül parancsoltak, harmadik részét pedig meggyőzték, hogy nincs más út, csak az együttműködés.
Tőkés László nem véletlenül ápol évtizedek óta szövetségesi viszonyt Orbán Viktorral, aki Kárpát-medencei és európai szinten ugyanazt a nemzetelvű programot képviseli, mint amit ő.
Tőkés László néhány napja töltötte be hetvenedik életévét, de amint születésnapi ünnepségén jobb keze, az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina megfogalmazta: aki elolvassa meghagyásait a munkatársak számára, láthatja, hogy egy húsz­éves fiatal energiakészlete dolgozik benne. Mi mást kívánhatunk, mint azt, hogy ez még hosszú ideig így maradjon.
Isten éltesse sokáig Tőkés Lászlót!

Tőkés László
Református lelkipásztor, közéleti szereplő, öt gyermek édesapja. 1952. április 1-jén született Kolozsváron. Felsőfokú tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971 és 1975 között, utána Brassóban, majd Désen volt segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 1984 és 1986 között 25 hónapig munkanélküli volt. 1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd parókus lelkipásztor. Az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért 1988-ban és 1989-benfolyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. A lelkész ellenállt a hatalmi akaratnak, a presbitérium és a helyi közösség mindvégig kitartott mellette. A Ceaușescu-korszak nyers valóságát bemutató Panoráma-interjú után házi őrizetbe került. Az 1989. december 15-re tervezett erőszakos kilakoltatása elleni lakossági tiltakozás volt a temesvári népfelkelés elindítója. E népi megmozdulást használták ki a már hosszabb ideje Ceauşescu megdöntésére törekvő második vonalbeli román kommunisták a hatalom megragadására. Az 1989. december 22-i hatalomváltás után a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott többek között a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom miatt.
1990 és 2009 között a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, 1990 és 2003 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, 1996 és 2001 között a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Megalapítója a Sulyok István Református Főiskolának, majd a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A 2003-ban megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökké választotta, majd e tisztségében ismételten megerősítette. 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke. 2007 és 2019 között háromszor választották az Európai Parlament képviselőjévé. Tizennégy kötete jelent meg. Helytállását a kortársak számos kitüntetéssel ismerték el a Berzsenyi-díjtól a Bocskai-díjon át a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjéig. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés