2014. július 04., 15:452014. július 04., 15:45
Leomlott a bözödújfalusi római katolikus templom tornya, így már nem emlékeztet a romániai falurombolás jelképévé vált elárasztott településre. „14–14.30 között leomlott a bözödújfalusi katolikus templom” – adta hírül június 29-én az egykori falu lakóit tömörítő Facebook-oldal, fotókkal illusztrálva a torony leomlását.
Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a község a közelmúltban indított el egy olyan programot, amelynek a római katolikus templom megmentése is része lett volna. „Két-három hete mérettük fel a templomtorony statikai állapotát. A szakértők úgy vélték, az épületnek még két-három éve van, ugyanakkor bármelyik pillanatban összedőlhet” – mondta el az elöljáró. A néhány hete végzett felméréskor a templomtorony három méter mély vízben állt a parttól mintegy 25 méterre. Az egykori unitárius templom mára már nincs vízben, de az az épület is veszélyeztetett. „Megpróbálunk minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy – ha nem is tudjuk már visszaállítani a templomot – valamiféle emléket állítsunk neki” – jelentette ki a polgármester.
Az Erdőszentgyörgytől mintegy öt kilométerre, a Küsmöd-patak partján fekvő Bözödújfalut 1988-ban árasztották el egy víztározó építésekor. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. A település különlegességét vallási sokszínűsége adta: száz évvel ezelőtt az alig 700 lelkes faluban katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos hívek is voltak.
A bözödújfalusi víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban még 1975-ben megindult, és bár 1977-ben leálltak a munkálatok, 1984-től újrakezdték az építkezést. A gát 625 méter hosszú és 28 méter magas lett. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. A településnek 1992-ben még 126 lakosa volt, amelyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, lakosai elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől.
Az egykori Maros megyei falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neveit és a falubeliek felekezeti hovatartozásának szimbólumait tüntették fel. „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma” – olvasható az 1995-ben Sükösd Árpád emelte emlékművön. Az egykori település lakói minden év augusztusának első szombatján összegyűlnek a tó partján, és falutalálkozót tartanak.
A faluból megmaradt templomok – a római katolikus és unitárius – az évek során egyre rosszabb állapotba kerültek. 2009-ben egy viharban a katolikus templom tornyának teteje is összedőlt, már csak a csonk emlékeztetett az egykori településre. Ez a toronymaradvány dőlt le június 29-én, összeomlását egy arra járó polgár fényképezte le, és tette közzé a közösségi portálon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!