
Pál István a kilencvenes években fedezték fel a néprajzkutatók
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február első teljes hetében a legendás nógrádi dudásra és polihisztorra, Pál Istvánra emlékezik. A zenei összeállításokban a híres pásztoremberrel készített felvételek szerepelnek.
2019. február 06., 11:302019. február 06., 11:30
2019. február 06., 11:412019. február 06., 11:41
A Kossuth Rádió „Hajnali” – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorát február első hetében a négy éve elhunyt Pál Istvánnak szenteli, aki egyedi tehetsége nyomán mind a népzenében, mind a mesemondásban tovább tudta adni ősei kultúráját.
Pál István 1919-ben született a Nógrád megyei Kétbodonyban egy kilenc gyermekes család első fiúgyermekeként. Családja kizárólag pásztor felmenőket tartott számon, édesanyja a bánki kanász lánya volt, édesapja pedig gulyás. Pál István egészen kicsi gyermekkora óta kísérte apját két öccsével együtt a legelőre, így szinte belenőtt a pásztormesterségbe.
István a három fiú közül egyedül vette át a furulyás, flótás, dudás örökséget, és édesanyja nagybátyjától a hangszerek elkészítési módját, valamint a faragást is megtanulta. Kilenc éves korára már a dudát is hóna alá tudta venni és még csak tizenöt éves volt, amikor édesapja ajánlására Koós József, a Bartók Béla által is kapcsolatban lévő és nagyra tartott muzsikus pásztor magával vitte a nógrádi várba, ahol az összegyűlteket dudajátékával mulattatta.
A fiatalember kivette részét a világháború megpróbáltatásaiból, a háborút követően apja tanácsára elszegődött Szécsénkére falusi gulyásnak, majd apja nyomdokain Nógrádsápra, kanásznak. Az 50-es évek derekán a család anyagilag már nehezen viselte a fokozatosan háttérbe szoruló falusi kanászkodást. Ezt megérezve, felesége biztatására 1957-ben elsajátította a juhokkal való bánásmód fortélyait.
Pál Istvánt 1992-ben fedezték fel a népzenekutatók. Ettől kezdve rendszeresen jártak hozzá néprajzi gyűjtők, furulyázásáról, dudálásáról, énekeiről számos felvétel készült, a Pál István mesél – Egy nógrádi magyar pásztorember mesekincse című kiadványt 2017-ben a Hagyományok Háza jelentette meg.
A műsor zenei összeállításában a hallgatók Pál István nótáiból és az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást.
Pál István születésének századik évfordulóján a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (Budapest, Fő utca 6.) kiállítást rendez, a tárlat február 20–március 9. között látogatható.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!