Autópályán Európába

Immár Temesvártól Bécsig lehet folyamatosan utazni autópályán, miután megnyitották az első sztráda-határátkelőt az Arad megyei Nagylak és Csanádpalota között. Az uniós támogatásból megvalósult határátkelőhely a román oldalon épült meg: mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépkocsiknak, illetve a teherforgalomnak, két sávot pedig az autóbuszoknak. A húszsávos határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.

Az avatóünnepségen a lábadozó, mankóra támaszkodó Victor Ponta kormányfő Marius Nica európai alapokért felelős miniszterrel, valamint Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével vágta el a szalagot. Bár a megnyitón nem tartott beszédet – Marius Nica tárcavezetőre hagyta, mivel a beruházás európai uniós alapokból valósulhatott meg –, az átadás után a román miniszterelnök bejelentette: még idén teljes egészében elkészül a dél-erdélyi sztrádához tartozó Nagylak–Lugos-szakasz, illetve a Lugos–Szászváros nyomvonalon is megnyitnak egy rövidebb részt. Jövő évben a magyar határtól egészen Nagyszebenig lehet autópályán közlekedni. A kormányfő hozzátette: a sztráda legnehezebben kivitelezhető szakasza a Nagyszeben és Piteşti közötti rész, az erre vonatkozó tervet pedig pénteken fogadták el, miután a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás eredménye ellen többször is óvást nyújtottak be.

Semjén Zsolt avatóbeszédében hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása. „A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő” – tette hozzá. Ugyanakkor közölte: várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út. „A magyar kormány fontosnak tartja a határmenti területek fejlesztését, ehhez azonban a két ország helyi útjainak összekötésére is szükség lenne. Magyarország az elmúlt években kilenc új, a határig vezető útszakaszt épített uniós finanszírozásból, sajnos azonban ezeket egyelőre nem tudtuk megnyitni a forgalom előtt, mivel a romániai oldalon nincs amihez hozzákötni” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A július 11-i határátkelő-avatón is megragadta az alkalmat Ponta, hogy az Európai Bizottság által biztosított, 9,5 milliárd eurós támogatásról beszéljen. A támogatáshoz a kormánynak is biztosítania kell valamennyi önrészt, így a nagy közlekedésfejlesztési projekt keretében összesen 11,8 milliárd euró áll az ország rendelkezésére. Az összeg az Európai Unió kohéziós politikája keretében biztosított, összesen 23 milliárd eurós támogatás része. A beruházási programot az uniós alapokért felelős minisztérium bonyolítja le, amelynek tájékoztatása szerint a 2014–2020 között kiutalt összegből 6,8 milliárd eurót költenek út- és autópálya-építésre, korszerűsítésre (ebből 5,1 milliárd euró az uniós finanszírozás). A környezetvédelmi beruházásokra 4,47 milliárd eurót szánnak (3,8 milliárd eurót biztosít az EU), míg az energiaiparra 600 millió eurót különítenek el (az uniós támogatás ebben az esetben 520 millió euró). A nagyszabású közlekedésfejlesztési terv hét nemzetközi repülőteret, tíz dunai kikötőt és tizennégy intermodális közlekedési csomópont megvalósítását is magában foglalja. Ebből a pénzből kezdik el a kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési tervének (master plan) megvalósítását is, amelyet ugyancsak nemrég fogadott el az Európai Bizottság. Az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően 2020-ig a hazai fontosabb vasútvonalakon 20 százalékkal csökken az utazási idő.