Bemutatkozik a Magyar-Turán Alapítvány tudományos gyűjteménye: a tárlat a Magyar Természettudományi Múzeumban november 15-ig tekinthető meg. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a régészeti adatok, az antropológiai kutatások, illetve a genetikai vizsgálatok merre mutatnak a magyarság eredetkutatásában a XXI. században. A tárlat tehát döntően a Magyar-Turán Alapítvány tudományos kutatási anyagainak a bemutatója.
2019. október 23., 09:482019. október 23., 09:48
Az alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus, az Ősök Napja és a Kurultáj főszervezője osztott meg információkat portálunknak a tárlatról. Mint kifejtette, a kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást. A kiállítás sok kérdést felvet és sokat meg is válaszol, de sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.
Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak – hangzott el a tárlat október 15-i megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A tárlat döntően a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósult meg, amelynek elnöke, Bíró András Zsolt elmondta, nagyon fontos az, hogy legyen egy olyan szervezet, amely koordinálja azon résztudományok tevékenységét, amelyek többek között foglalkoznak a magyar őstörténettel is.
Bíró András Zsolt kifejtette, hogy a természettudományi kutatások mellé beemelték a hagyományőrző sportok kapcsolatát, ezáltal a régészeti leletek és az azokból készült rekonstrukciók, fegyverzetek gyakorlati tesztelése során további eredményekre derülhet fény. A kiállításon a századokat felölelő csontmaradványok és arcrekonstrukciók mellett számos használati tárgy is megtekinthető, valamint betekintést nyerhetünk a fegyverek és eszközök megalkotásának részleteibe is.
A tárlatmegnyitót követő beszélgetésen elhangzott, hogy Magyar-Turán Alapítvány számos erdélyi múzeummal és régészeti csoporttal áll kapcsolatban, és ezen együttműködésnek hála, a 2019-ben Bugacon megszervezett Ősök Napján, a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált a Marosvásárhely közelében talált hun sírlelet. Ezen lelet koponya és arcrekonstrukciója is, a jelenlegi tárlat részét képezi, így bárki számára megtekinthető.
hiszen a hun, avar leletek gazdagsága, a használati tárgyak elképesztő művészeti díszítése és mérnöki kidolgozottsága messze felülmúlja a hasonló korszakból feltárt szomszédos népek, ilyen jellegű tárgyleleteit. A hunokra és később magyarokra jellemző jurtai életmód pedig nem annak tudható be, hogy ne lettek volna képesek fa vagy kőházakat, városokat emelni, csupán az akkori életmódunknak sokkal inkább megfelelt ez a mobilisabb lakóhely. A kifinomult ötvösmunka, fém megművelés, fegyver és harcászati technológia mellett olyan gyógyászati fejlettséggel rendelkeztek, amelyről a kiállításon is látható koponyalékelések is tanúskodnak. A feltárást követő vizsgálatok is bizonyítják, hogy ezen egészségügyi eljárásokat követően az egyén több évet vagy akár évtizedet is megért még az eljárásnak köszönhetően – fejtette ki az alapítvány elnöke.
A Magyar-Turán Alapítvány jövőbeli tervei közt szerepel olyan erdélyi előadások megszervezése, ahol ezen kutatások eredményeit az ott élő közösség számára is elérhető közelségbe hozzák.
(X – fizetett hirdetés)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!