Bemutatkozik a Magyar-Turán Alapítvány tudományos gyűjteménye: a tárlat a Magyar Természettudományi Múzeumban november 15-ig tekinthető meg. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a régészeti adatok, az antropológiai kutatások, illetve a genetikai vizsgálatok merre mutatnak a magyarság eredetkutatásában a XXI. században. A tárlat tehát döntően a Magyar-Turán Alapítvány tudományos kutatási anyagainak a bemutatója.
2019. október 23., 09:482019. október 23., 09:48
Az alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus, az Ősök Napja és a Kurultáj főszervezője osztott meg információkat portálunknak a tárlatról. Mint kifejtette, a kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást. A kiállítás sok kérdést felvet és sokat meg is válaszol, de sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.
Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak – hangzott el a tárlat október 15-i megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A tárlat döntően a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósult meg, amelynek elnöke, Bíró András Zsolt elmondta, nagyon fontos az, hogy legyen egy olyan szervezet, amely koordinálja azon résztudományok tevékenységét, amelyek többek között foglalkoznak a magyar őstörténettel is.
Bíró András Zsolt kifejtette, hogy a természettudományi kutatások mellé beemelték a hagyományőrző sportok kapcsolatát, ezáltal a régészeti leletek és az azokból készült rekonstrukciók, fegyverzetek gyakorlati tesztelése során további eredményekre derülhet fény. A kiállításon a századokat felölelő csontmaradványok és arcrekonstrukciók mellett számos használati tárgy is megtekinthető, valamint betekintést nyerhetünk a fegyverek és eszközök megalkotásának részleteibe is.
A tárlatmegnyitót követő beszélgetésen elhangzott, hogy Magyar-Turán Alapítvány számos erdélyi múzeummal és régészeti csoporttal áll kapcsolatban, és ezen együttműködésnek hála, a 2019-ben Bugacon megszervezett Ősök Napján, a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált a Marosvásárhely közelében talált hun sírlelet. Ezen lelet koponya és arcrekonstrukciója is, a jelenlegi tárlat részét képezi, így bárki számára megtekinthető.
hiszen a hun, avar leletek gazdagsága, a használati tárgyak elképesztő művészeti díszítése és mérnöki kidolgozottsága messze felülmúlja a hasonló korszakból feltárt szomszédos népek, ilyen jellegű tárgyleleteit. A hunokra és később magyarokra jellemző jurtai életmód pedig nem annak tudható be, hogy ne lettek volna képesek fa vagy kőházakat, városokat emelni, csupán az akkori életmódunknak sokkal inkább megfelelt ez a mobilisabb lakóhely. A kifinomult ötvösmunka, fém megművelés, fegyver és harcászati technológia mellett olyan gyógyászati fejlettséggel rendelkeztek, amelyről a kiállításon is látható koponyalékelések is tanúskodnak. A feltárást követő vizsgálatok is bizonyítják, hogy ezen egészségügyi eljárásokat követően az egyén több évet vagy akár évtizedet is megért még az eljárásnak köszönhetően – fejtette ki az alapítvány elnöke.
A Magyar-Turán Alapítvány jövőbeli tervei közt szerepel olyan erdélyi előadások megszervezése, ahol ezen kutatások eredményeit az ott élő közösség számára is elérhető közelségbe hozzák.
(X – fizetett hirdetés)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!