Közösségben. Az idős, magányos emberek sokszor csak társaságra vágynak
Fotó: Haáz Vince
Rendszeres klubtevékenységekkel, az idős emberek látogatásával, ápolásával, segélycsomagok és szükség esetén orvosi segédeszközök biztosításával is igyekszik segíteni az Unitarcoop Alapítvány Maros megyében.
2017. december 22., 22:362017. december 22., 22:36
2017. december 22., 22:392017. december 22., 22:39
A két marosvásárhelyi unitárius egyházközség alapítványa, az Unitarcoop már a kétezres években felismerte, hogy a társadalom és a közösségek egyik legnagyobb gondja az elöregedés és az idős emberek elmagányosodása. Megpróbáltak olyan rendezvényeket és szolgáltatásokat biztosítani, amelyekkel elsősorban az időseknek segítenek.
A kis marosvásárhelyi klubteremben decemberben kétszer is szerveztek évbúcsúztató klubdélutánt, ahol szeretetvendégség keretében megajándékozták egymást. A klubtagok együtt beszélgettek, énekeltek, miközben az évet is kiértékelték. Az alapítvány szociális munkása, Gergely Orsolya szerint a hetente két alkalommal megszervezett klubdélutánok, de az otthoni idősgondozás is megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy tartoznak valahova, nincsenek egyedül.
„Az idősek gyermekei elfoglaltak, külföldön élnek. Nincs idejük, lehetőségük, hogy rendszeresen meglátogassák, odafigyeljenek szüleikre. Az egyedül élők közül többen betegeskednek, kérik a segítségünket, de van, akit csak a magány sújt. Az évek során többször tapasztaltuk: az elmagányosodás súlyos lelki bajokhoz vezetett és a közösség tud segíteni az idős személyen” – magyarázza Orsolya. Munkájukat eredményesnek tartja, hiszen voltak olyan személyek, akik súlyos depressziós tünetekben szenvedtek szeretteik elvesztése miatt, s miután sikerült bekapcsolni őket az alapítvány tevékenységeibe, évekig irodalmi esteken vettek részt. Jellemző, hogy a szervezett tevékenységben való részvétel által lelkileg többen is felépültek, és testileg is jobban érzik magukat.
Egész évben hetente kétszer szerveznek klubdélutánt a marosvásárhelyi és a környékbeli idős személyeknek. A megyeszékhelyen lakók számára otthoni beteggondozást és segélycsomagot is biztosítanak. Az idősek sokszor csak azt igénylik, hogy valaki meglátogassa őket, segítsen bevásárolni vagy kivenni a receptre felírt gyógyszert, amit az önkéntesek és az idősgondozók segítségével meg is tesznek. A segélycsomagokhoz jól jön a marosvásárhelyi városháza és a megyei tanács támogatása is, és az otthoni szociális jellegű idősgondozás költségeit is pályázatok révén biztosítják. A marosvásárhelyi alapítvány együttműködik az unitárius egyház Gondviselés Segélyszervezetével is, kölcsönösen támogatják egymás munkáját.
A decemberi évzáró, ünnepi klubdélutánon az idősek nemcsak az elmúlt hónapokban történteket leltározták, hanem azt is megbeszélték, ki kivel fogja tölteni a karácsonyt, esetleg a szilvesztert.
„Hívják egymást a rendezvényeinkre, rendszeresen tartják a kapcsolatot egymással, s többen vannak, akik az év végi ünnepeket is együtt töltik. A társaság fontos számukra, hogy ne érezzék a magány súlyát” – magyarázza Antal Ildikó, az Unitarcoop Alapítvány nappali foglalkoztató központjának önkéntes programkoordinátora.
Az alapítványhoz fordulók nagy százaléka épp az elmagányosodásra keres megoldást. Az alapítvány munkatársaitól azt kérik, segítsenek be az idősgondozásba, vagy segítsenek olyan személyt találni, aki vállalja az idős, sokszor beteg személyek ápolását. De sajnos egyre nehezebb megfelelő gondozót, ápolót találni. Igény van az orvosi segédeszközökre is: ezeket rendszeresen bérbe adják az alapítványnál, és jó hír, hogy hamarosan újabb szállítmány érkezik, így több rászorulót tudnak ilyen segédeszközökkel ellátni. Jövőre a szolgáltatásokat is bővíteni szeretnék, az alapítvány tevékenységébe fiatalokat, gyermekeket is bekapcsolnának.
Az Unitarcoop kuratórium egyik társelnöke, Kecskés Csaba unitárius lelkész-esperes mosolyogva meséli, hogy az alapítvány már a kezdetektől felkarolta a kövesdombi egyházközséget, és a templomépítésnél is jelentős segítséget nyújtott jótékonysági bál megszervezésével. „Valahányszor az idős emberek hozzánk fordulnak segítségért, legtöbbször az Unitarcoophoz irányítjuk őket. Áldásos munkájukat mi is sokszor megérezzük, hiszen a hívek jobban ragaszkodnak az egyházhoz, ezzel is megköszönve, hogy az alapítvány hathatósan segítette őket” – magyarázza Kecskés Csaba.
Az unitárius család imája karácsony este
Szeretetnek mennyei Atyja, békességünk Istene! Boldogan dobban össze szívünk karácsony estünk családi örömében. Milyen jó, hogy a békességes áhítatban együtt lehetünk, Atyánk. Neked köszönjük mindazt, amit ez az este szent érzésekben a szívünkben fakaszt. Az emlékezést, amellyel a betlehemi gyermekre, a kis Jézusra gondolunk. A jóságot, amely az életéből áradt a világra. A fényt, amely a betlehemi csillag ragyogásából sugárzott az emberekre. A karácsonyi égi szózatot, amely könnyes, fájó szenvedéseink után, mint a megváltás himnusza zengett fel életünkben. A békességet és a jóakaratot, amelyhez az első karácsonyban te vezettél el minket. Mindent, ami örök szépség és vigasztalást fakasztó remény karácsony estjében, neked köszönünk, mert te adtad nékünk, Atyánk! Otthonunk békességes csendjében, gyermeki hittel vesszük ajkunkra szent nevedet, s kérünk, hogy a karácsonyi szeretet áldott melegében kapcsold össze szíveinket. Ajándékozz meg karácsony éjszakájának lelki kincseivel. Tégy boldoggá ez estén és szent érzésekben dobogtasd össze szíveinket, hogy az árvák ne érezzék egyedüllétük sivárságát, hogy a könnyezőket ne égessék fájó sebeik és a szenvedők ne hordják súlyos keresztjeiket. Amilyen boldog volt a betlehemi kis család az első karácsony éjszakáján, tedd a mi kis családunkat is olyan boldoggá. Amilyen örömmel zengett a pásztorok éneke, olyan örömmel találjon egymásra ember az emberrel szerte a nagy világban ezen az estén. Szálljon újra megváltó égi üzenetként a világra szíveket összekapcsoló erejével a karácsony örök evangéliuma: „dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jó akarat.” Ámen. (Huszti János unitárius lelkész imádsága az Unitáriusok imája című 1960-ban megjelent könyvből)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!