Hirdetés

Aki románként védi Székelyföldön a magyar nyelvi jogokat

Silviu Ioachim 1990 óta vezeti független polgármesterként a háromszéki Sepsikőröspatakot. Az elmúlt 26 évben egy mandátumban nem volt polgármester, ezúttal azonban az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben újrázna. Neve attól lett híres Háromszéken, hogy egy alkalmazás kapcsán közigazgatási perben követelte a községházán a teljes körű magyar nyelvhasználatot, ami a későbbi RMDSZ-es polgármester számára már nem volt fontos. A kampányban az RMDSZ össztűz alá vette. A jelölttel beszélgettünk.

Makkay József

2016. május 28., 22:142016. május 28., 22:14

2016. május 31., 08:202016. május 31., 08:20


– Hogyan került a Székelyföldre?

– Közel negyven éve élek Sepsikőröspatakon. Tulajdonképpen hazajöttem, hiszen édesanyám, Vass Annamária idevalósi, mint ahogyan a feleségem is, akivel 1977-ben döntöttünk arról, hogy hazaköltözünk. Azóta itt vagyok és legjobb tudásom szerint szolgálom a települést és a közösséget, amely otthont adott és befogadott.

– Neve alapján ön román. Minek vallja magát?

– Apám román, az ő nevét viselem, anyám magyar, tehát azt is mondhatnám, hogy anyanyelvem a magyar. Mindkettőt vállalom, mindkettő hozzám tartozik. Bár iskoláimat – apám munkahelyéből eredően – Nagyszebenben románul végeztem, az elmúlt négy évtizedben a hely szelleme, a barátok, a közösség szeretete határozza meg életem és egyre inkább székelyként gondolkodom és cselekszem. Feleségemmel és gyermekeimmel együtt a református közösség tagjai vagyunk.

– Eddig ötször választották meg polgármesternek Sepsikőröspatakon. Hogyan kezdődött a közéleti szerepvállalása?

– Már a nyolcvanas években a községi tanácsnál dolgoztam. Soha nem tolakodtam a tisztségekért, mégis szinte magától adódott a ’89-es rendszerváltozás után a közéleti szerepvállalás. Akkoriban nem volt ekkora vetélkedés a vezető tisztségekért, az első szabad helyhatósági választáson megválasztottak és utána még négyszer. Valószínűleg elégedettek voltak a munkámmal, ezt éreztem a visszajelzésekből is.

– Első három mandátumában független polgármesterként vezette a községi önkormányzatot. Miért adta fel a független státust és engedett a pártpolitikának?

– Nem szívesen tettem, mert nem kenyerem a pártoskodás. Mindig fontosabb volt számomra a település dolgainak előre vitele, mint a pártpolitika. Az élet, az RMDSZ megyei elöljáróinak basáskodása és a község érdekeinek hatékonyabb képviselete kényszerített rá, hogy támogatást keressek román pártoknál. Meguntam, hogy a település folyamatosan hátrányos helyzetben van azért, mert nem akarok behódolni az RMDSZ megyei kiskirályainak. Lehet, nem volt a legszerencsésebb döntés a PSD, majd a PD ernyője alá beállni, de csak így tudtam a község fejlesztési terveihez forrást biztosítani.

– Hogyan került kapcsolatba a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fórumával és mit keresett küldöttségük Traian Băsescu államelnöknél?

– Én is meglepődtem ezen, amikor az újságban olvastam. Olcsó kampányfogás és gátlástalan hazugság ez a történet. Lehet, hogy egyesek ezt szerették volna magyar és román részről egyaránt, de soha semmilyen kapcsolatom nem volt az említett szervezettel, nem is ismerem a vezetőjét, nem hogy velük vegyülve Bukarestbe jártam volna panaszkodni. Ha ezt tettem volna, valószínűleg közösségem nem választ annyiszor újra. Băsescu államelnöknél sem jártam, nem jutottam a közelébe, bár nem lett volna haszontalan elmondani neki Székelyföld gondjait alulnézetből. Azt viszont nem tagadom, többször is voltam lobbizni különböző minisztériumokban a község fejlesztéséhez szükséges forrásokért. Néha sikerrel. Ha a Kovászna Megyei Tanács támogatására nem számíthattunk, kénytelenek voltunk átlépni rajtuk. Pedig nem a sajátjukból adtak volna, csak a kőröspatakiaknak vagy árkosiaknak járó pénzeket kellett volna folyósítaniuk, hiszen itt is ugyanolyan rendes adófizető, többségében magyar emberek élnek, mint máshol a megyében.

– Azt mondják, folyamatosan peres ügyei vannak. Szeret a bíróságra járni, vagy csak az igazságérzete túl fejlett?

– Nem tagadom, nem szeretem az igazságtalanságokat és a hazugságokat, de perelni kimondottan nem szeretek. Néha azonban nincs más útja az igazságnak. Főleg, ha a becsületembe, vagy még inkább a családom becsületébe gázolnak. Akikkel peres viszonyban voltam, mert megrágalmaztak, csak azért úszták meg az elmarasztalást, mert időközben a rágalmazás kikerült a büntetőtörvénykönyvből. Én megadom a tiszteletet mindenkinek és elvárom, hogy mások is ezt tegyék. A községhez tartozó települések érdekeinek képviseletében azonban nem ismerek tréfát, ha kell, jogi úton is érvényt szerzek az igazságnak.

– Ezért perelt a település jegyzőjével is?

– A jegyző ügye a község szégyene. Kőröspatak 98 százalékban magyarok vagy magyarul beszélő romák által lakott közigazgatási egység, jogos bárki elvárása, hogy a községházán dolgozók beszéljék a közösség anyanyelvét. Amikor a törvény lehetővé tette, polgármesterként feltételül szabtam, hogy az önkormányzat jegyzője tudjon magyarul. Az akkori – és jelenlegi – jegyző ennek a feltételnek nem felelt meg, ezért elbukott a versenyvizsgán. Nem hagyta annyiban, és perre vitte a dolgot. Utódom, a jelenlegi polgármester – „derék” magyar ember, RMDSZ-es – papírt adott arról, hogy nem szükséges a magyar nyelvtudás ajegyzői teendők végzéséhez. Hiába nyert az önkormányzat első fokon, ezzel a polgármesteri átiratra hivatkozva a törvényszék visszahelyezte állásába és azóta a tanácsüléseket ismét románul tartják. Mégis tőlem, a „romántól” féltik a község magyar jövőjét. De az embereket még egyszer nem lehet becsapni.

– Öt polgármesteri mandátuma alatt sok mindent megélt. Mire a legbüszkébb és mit tart legfőbb kudarcának?

– Az általam vezetett önkormányzat sikereiről beszéljenek inkább a tények, az emberek látják és naponta megélik a különbséget. Inkább arról beszéljünk, amit még nem sikerült megoldani, és ami feladata a mindenkori polgármesternek: nem sikerült visszaszerezni a községnek egyik legértékesebb tulajdonát, a bányatavat. Sokan mondják, hogy leginkább ezért nem szerettek a megyei kiskirályok, mert polgármesterként nem engedtem, hogy egyes, a politikummal összefonódott érdekcsoportok rátegyék a kezüket erre a kincsre, amely a település jövőjének a kulcsa lehet, hiszen a falusi turizmus a fejlődés húzóágazata. Rossz hírem van mindenkinek, aki a tóra pályázik: a közösség segítségével meg fogjuk akadályozni, hogy a község jogos tulajdona illetéktelen kezekbe kerüljön.

– Miért veszített 2012-ben?

– Ha az ember ilyen sokáig van elöl, előbb-utóbb megunják az arcát. A 2012-es választást azonban leginkább nem ezért vesztettem el és még csak azért sem, mert sikerrel románoztak le politikai ellenfeleim, bár kétségtelen, hogy ez is számított. Igazából azt a megyei utat verték le rajtam, amit nem is a helyi önkormányzatnak, hanem a megyei tanácsnak kellett volna megjavítani, de sikerrel hitették el a többséggel, hogy az én mulasztásom miatt járhatatlan az út. Gondolom, azóta kinyílt a szemük.

– Miért akar visszajönni? Nem volt elég az öt mandátum?

– Egy életen át a közösségért dolgoztam, a legszebb fizetség a közösség megbecsülése. Számtalan jelzést kaptam, hogy újra szívesen látnának a község élén. Rengeteg a feladat, elképzeléseim és erőm is van még hozzá. Nem állhatok félre.

– És miért a néppárt színeiben?

– Fontolgattam, hogy ismét függetlenként indulok, de csapatban a kampány és a munka is könnyebb. A néppárt adott jogi keretet és erkölcsi támogatást. Transzszilvanista értékrendjük, következetes kiállásuk és emberközeli politikájuk is közel áll hozzám. Örülök, hogy soraik közé fogadtak.

RMDSZ–EMNP-közelharc Háromszéken
 Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) között Háromszéken állóháború folyik a helyhatósági választások kampányában. Ennek egyik kiemelt helyszínévé vált Sepsikőröspatak, ahol a község közügyeit 22 éven át vezető Ioachim Silviu független polgármester –miután 2012-ben elveszítette a választásokat – idén a néppárt színeiben indul egy újabb mandátumért.
Az RMDSZ helyi vezetői azzal vádolják Silviut, hogy a román pártok színeiben is próbálkozott a polgármesteri székért, most pedig magyar párt színeiben indul, miközben a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma küldöttségének részeként annak idején Bukarestbe ment panaszkodni arról, hogy a székelyföldi románok el vannak nyomva.
Grüman Róbert, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke sajtótájékoztatóján így fogalmazott Ioachim Silviuval kapcsolatban: „Ennek a jelöltnek a több tucat feljelentése nyomán becsületes községbeli magyar emberek 3 évig járták a bíróságot ártatlanul. Látjuk mind, egy igazi nemzetpolitikust nevesített polgármesterjelöltnek az EMNP Sepsikőröspatakon. A kérdés csak az, hogy Ioachim Silviu melyik nemzet oldalán politizál. Meggyőződésem, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt nem ilyen emberrel akar együtt dolgozni, és puszta tévedés, hogy az EMNP szórólapján nevüket adják mellé, és támogatásukról biztosítják őt”.
Az EMNP megyei és országos vezetősége szerint betelt a pohár az RMDSZ háromszéki vádaskodásaival. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak: „Silviu Ioachimnak soha nem volt dolga a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumával, Traian Băsescuval sem találkozott. A 98 százalékban magyarok által lakott község öt alkalommal választotta meg polgármesterévé, 1977 óta él a településen, a magyar közösség befogadta. Nagy bajban lehet a Tamás Sándor által vezetett háromszéki RMDSZ, ha a Nagy-Románia Párt eszköztárát alkalmazva ilyen ordas rágalmakat, hazugságokat használ fel politikai ellenfele ellehetetlenítésére. Az RMDSZ azt az embert rágalmazza etnikai hovatartozása okán, akit mind az árkosi, mind a sepsikőröspataki és kálnoki közösség döntő többsége magáénak tekint, akinek független polgármesterként más pártokhoz kellett fordulnia, hogy az általa képviselt közösség érdekeit érvényesíteni tudja, mivel az RMDSZ megyei elöljáróinál nem számíthatott támogatásra”.
A néppárt bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZ hamisan vádaskodó jelöltjét, Kisgyörgy Sándor bukott polgármestert (akit 2008-ban éppen a PDL színeiben választottak meg helyi tanácsosnak), Grüman Róbert ügyvezető elnököt és mentorát, Tamás Sándor megyei elnököt. Az EMNP rágalmazásért akar perelni. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban

Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban
Hirdetés
2025. november 16., vasárnap

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet

November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet
2025. november 15., szombat

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében

Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében
2025. november 15., szombat

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait

III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre

A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre
2025. november 13., csütörtök

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről

Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről
2025. november 12., szerda

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök

Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök
2025. november 11., kedd

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe

Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe
2025. november 11., kedd

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön

Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön
Hirdetés
Hirdetés