
Zápor, szélvihar, rekkenő hőség: a klímaváltozás feje tetejére állította az évszakokat
Fotó: Barabás Ákos
2018. július 29., 09:582018. július 29., 09:58
2018. július 29., 10:042018. július 29., 10:04
Bár eddig hosszan tartó kánikulában nem volt részünk, az előrejelzések szerint idén sem ússzuk meg a forróságot. A meteorológusok munkája különösen nehéz, a klímaváltozás ugyanis egyre inkább a feje tetejére állítja Európa időjárását is. A román Országos Meteorológiai Intézet még a nyár elején tette közzé elemzését a meleg hónapok időjárása kapcsán. A szakemberek szerint júliusban a középhőmérséklet az átlagnál valamivel nagyobb lesz továbbra is, főként az ország déli, délkeleti és nyugati térségeiben. Bár erőteljesen Románia déli és délkeleti régióiban érezhető az évről-évre egyre növekvő középhőmérséklet, a további térségekben elviselhetőbb, az átlagoshoz közeli nyári idő várható, s
többek között Kovászna, Brassó, Hargita, Szeben, Arad, Hunyad megyékben, Kolozs megye délnyugati, délkeleti részén. Ugyanakkor a hevesebb időjárást is csak futó viharnak jósolják. Július végén a déli megyékben harminc fokra is felugorhat a hőmérő, a középső és északi, északkeleti térségben 23-28 Celsius fokban strandolhatunk. Augusztusban azonban az átlaghőmérséklet az egész országban az éghajlati normák fölé emelkedik, így a legmelegebb nyári hónapban úgy tűnik, idén sem ússzuk meg a 30 és 40 Celsius fok közötti kánikulát. Az időjárás azonban továbbra is ingatag marad, a meleget hirtelen jövő, kiszámíthatatlan, ám rövid viharok kísérhetik majd, így kisebb esőzések augusztusban is várhatóak. A bolyongós, felhős idő ezentúl sem kerüli el Romániát a nyáron.
A vakációzni indulóknak többnyire kedvez a kontinens idei nyara: bár Európa-szerte gyakran számíthatunk esőzésekre, ködre, az előrejelzések szerint ezek nem tartanak huzamosabb ideig, a középhőmérséklet átlagosan 20 és 28 fok között alakul majd. A kimutatások szerint földrészünkön az elmúlt tíz évben augusztus első hetében, illetve 20-tól ugrott fel a hőmérséklet 30 fok fölé –ez valószínűleg az idén is hasonlóan alakul. A legmelegebb idén Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Bulgáriában, Görögországban, Máltán, a délszláv államokban és Cipruson lesz, de Magyarországon is 30-35 fokot jósolnak. Az időjárást tekintve idén a legnagyobb meglepetést a skandináv államok okozták: miközben nálunk eddig májusban és áprilisban melegebb hőhullámok érkeztek, mint a nyári hónapokban, addig az észak-európaiak izzadnak a kánikulában.
Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban is átlagosan 32-34 fokot mérnek már egy hónapja. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítésekkel azon vannak, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben meg tudják majd jósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!