A klímaváltozás következménye a kiszámíthatatlan nyári időjárás

többek között Kovászna, Brassó, Hargita, Szeben, Arad, Hunyad megyékben, Kolozs megye délnyugati, délkeleti részén. Ugyanakkor a hevesebb időjárást is csak futó viharnak jósolják. Július végén a déli megyékben harminc fokra is felugorhat a hőmérő, a középső és északi, északkeleti térségben 23-28 Celsius fokban strandolhatunk. Augusztusban azonban az átlaghőmérséklet az egész országban az éghajlati normák fölé emelkedik, így a legmelegebb nyári hónapban úgy tűnik, idén sem ússzuk meg a 30 és 40 Celsius fok közötti kánikulát. Az időjárás azonban továbbra is ingatag marad, a meleget hirtelen jövő, kiszámíthatatlan, ám rövid viharok kísérhetik majd, így kisebb esőzések augusztusban is várhatóak. A bolyongós, felhős idő ezentúl sem kerüli el Romániát a nyáron.

A vakációzni indulóknak többnyire kedvez a kontinens idei nyara: bár Európa-szerte gyakran számíthatunk esőzésekre, ködre, az előrejelzések szerint ezek nem tartanak huzamosabb ideig, a középhőmérséklet átlagosan 20 és 28 fok között alakul majd. A kimutatások szerint földrészünkön az elmúlt tíz évben augusztus első hetében, illetve 20-tól ugrott fel a hőmérséklet 30 fok fölé –ez valószínűleg az idén is hasonlóan alakul. A legmelegebb idén Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Bulgáriában, Görögországban, Máltán, a délszláv államokban és Cipruson lesz, de Magyarországon is 30-35 fokot jósolnak. Az időjárást tekintve idén a legnagyobb meglepetést a skandináv államok okozták: miközben nálunk eddig májusban és áprilisban melegebb hőhullámok érkeztek, mint a nyári hónapokban, addig az észak-európaiak izzadnak a kánikulában.

Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban is átlagosan 32-34 fokot mérnek már egy hónapja. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítésekkel azon vannak, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben meg tudják majd jósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.