
Fotó: Csinta Samu
Az ereje teljében lévő, 37 éves Kós Károlyt ábrázoló szobor áll október 13-a óta Sztána református templomának tövében. Az erdélyi építész-író-polihisztor-politikust a kolozsvári Gergely Zoltán szobrászművész álmodta bronzba.
2013. október 18., 09:292013. október 18., 09:29
A romániai magyar közélet számos kiemelkedő személyisége és a Kós Károly élete jelentős részének otthont adó kis település 120-as lélekszámának többszörösét jelentő ünneplő gyülekezet jelenlétében avatták fel Sztánán a Kalotaszegi Köztársaság megálmodójának mellszobrát. A transzszilván eszmeiség legjelentősebb képviselője születésének 130. évfordulójának előestéjén rendezett ünnepségen Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke erdélyi alkotmánynak nevezte Kós Károly 1921-ben megfogalmazott Kiáltó szó című röpiratát, amelyben a szerző az erdélyi magyarságot önálló társadalom és az autonómia kiépítésére buzdította. „Ha Erdély más népei a Kiáltó szónak fontos passzusaiban a magyar jelzőt behelyettesítenék a sajátjukkal, a némettel vagy a románnal, nyugodtan a magukénak vallhatnák ők is. Kós Károly azt hirdette, amihez ma is igazodnunk kell: építés, egység, önállóság itt ezen a földön, amelyet úgy hívnak, Erdély” – fogalmazott az RMDSZ korábbi elnöke. Szerinte Kós minden bizonnyal Budapesten is nagy építésszé, nagy íróvá, nagy művésszé válhatott volna, de akkor ma aligha beszélhetnénk ugyanarról a Kós Károlyról. „Ő nem a nyers, nehéz erdélyi élet ellenében lett egyik legfontosabb főemberünk, hanem éppen azáltal, hogy felismerte: ami itt van, jó is, rossz is, az sehol másutt nincsen, és ami itt megteremthető, az másutt még csak meg sem álmodható. Kalotaszeg Kós Károly által lett a világ közepe, de Kós Károly is Kalotaszeg által lett olyanná, amilyennek szeretjük és tiszteljük. Élete máig szóló tanulság mindannyiunk számára: vállald Erdélyt, ahol élned adatott, vállald erdélyi magyar népedet, de vállald azokat is, románokat, szászokat, akikkel együtt kell ezt a földet megművelned. ...Voltak még zseniális eleink itt Erdélyben, de erdélyibb Kós Károlynál egy sem volt. Minden bizonnyal ő volt a legerdélyibb erdélyi magyar” – mondta Markó Béla.
A tetterős Kós
Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotásában nem a közismert, ezer ránccal barázdált arcot látjuk viszont Kós Károly sztánai mellszobrán. „A hazatelepülő, 37 éves elszánt férfit tartottam fontosnak megformázni – mondta alkotásáról a művész. – Kissé előretartott fejével, karakteres profiljával az alkotó, tevékeny ember tetterős gesztusát igyekeztem hangsúlyozni. Élete, munkája mindannyiunk számára példaértékű, örök minta.” A Kolozsváron kivitelezett munka felkérésre készült, elhelyezése révén markáns alulnézeti látványt nyújt a sztánai templom előtti domboldalon.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: Kós Károly örökségének a 21. században is helyet kell teremteni. „Az öneszmélés, a társadalmi építkezés, az önszerveződő mozgalmak mindegyike nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság nem az önfeladást, a menekülést és nem az asszimilációt választotta” – fogalmazott. Igazi huszadik századi humanista volt ő, bástya és világító torony, hiteles alkotó, reményt és erőt sugárzó közvetítő, tette hozzá, aki szerint Sztánán nem csak egy anyagba öntött képmást avattak: ez a szobor üzenet, hogy a kóskárolyi transzszilván örökségnek ma is helyet kell biztosítani a közéletben, a társadalomépítésben, a politikai és kisebbségi érdekérvényesítésben.
Az ünnepségen Kós Károly saját tervezésű sztánai háza, a magántulajdonban levő Varjúvár kapuit is megnyitották a látogatók előtt.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!