
A múlt hétvégén lezajlott Untold fesztivál megosztja a kolozsváriakat: míg a helyszínhez közel lakók körében felháborodást váltott ki a hangzavar, mások szerint szükség van a rendezvényre. Az elégedetlenkedők többek között azzal vádolják a kincses város vezetését, hogy törvénytelenül adta át a Sétateret a szervezőknek, hiszen a törvény szerint közterületeket nem lehet magáncélokra elkülöníteni.
2016. augusztus 13., 11:302016. augusztus 13., 11:30
Egy, a Sétatér környékén lakó olvasónk elmondta: önmagában a tömeg mozgása nem volt zavaró, de a koncertek hangosabbak voltak, mint a tavalyi első kiadás alkalmával, és a tömeg is hangosabb volt. „De idén legalább nem énekeltek Kis Grofót a tinédzserek az ablakom alatt” – talált némi pozitívumot is olvasónk.
Kell a civil nyomás
Emil Boc polgármester a Facebook közösségi oldalon közzétett videóban nyilvánosan kiállt a fesztivál mellett, a kolozsvári elöljáróról egy fénykép is készült, amint feleségével a nyakában szórakozik az Untoldon. Iulia Persă, a városháza szóvivője lapunknak elmondta: szerdáig 25, a fesztivál kapcsán megfogalmazott panaszt vett nyilvántartásba a polgármesteri hivatal. Hozzáfűzte, ezek kivizsgálása után a helyi önkormányzat dönthet arról, hogy engedélyezi-e a fesztivált jövőre is.
„Megértem azoknak a felháborodását, akik nem tudtak aludni és a közterületet használni” – válaszolta lapunknak Oláh Emese kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselő. Elmondta, elképzelhető, hogy kiköltöztetik az Untoldot a belvárosból, ha a civil szféra eléggé nagy nyomást gyakorol a polgármesteri hivatalra. Példaként a Szamos-parti útépítést említette, amelytől végül visszalépett Emil Boc polgármester, noha eredetileg hasznosnak ítélte a beruházást. De a tanácsos szerint számottevő civil nyomásgyakorlás kell ahhoz, hogy a polgármester meggondolja magát Untold-ügyben.
Kompromisszumra van szükség
Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, a városi frakció vezetője úgy értékelte: azért nehéz az Untold kapcsán állást foglalni, mivel a fesztivál vonzereje épp a sétatéri helyszínben rejlik, ugyanakkor a környékbeliek jogai sérülnek az okozott zaj miatt. Szerinte egy áthidaló, kompromisszumos megoldást kellene találni, például éjfélig lehetne a Sétatér a koncerthelyszín, azt követően viszont a bulit el lehetne vinni a városon kívülre.
„Azt sem lehet, hogy a városban egyáltalán ne szervezzenek fesztivált, de úgy gondolom, hogy a koncerteket éjfélre be kellene fejezni, az azt követő bulikat pedig ki lehetne vinni valahová, a város közelébe” – értékelt Csoma Botond, aki szerint a fesztiválozókat buszjáratokkal lehetne átszállítani a külvárosi helyszínre. Hozzáfűzte: nem tudja, hogy a javaslat mennyire érintené a fesztivál látogatottságát, de szerinte annak megítélésekor az előnyöket és hátrányokat is tárgyilagosan kellene mérlegelni.
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a Krónikának úgy értékelt: az Untold kapcsán gyakorlatilag két érdek ütközik egymással. Mint kifejtette: szemben áll ugyanis a gazdasági, illetve az ezen túlmutató érdek, hiszen a város hírnevének kétségtelenül a javára szolgál egy ilyen horderejű fesztivál. „Nagyon sok látogató érkezik nemcsak belföldről, hanem külföldről is, és világos, hogy ez egy életképesnek tűnő rendezvény, amely teljesen elüt azoktól a rendezvényektől, amelyekre Kolozsvár joggal büszke” – mondta a kolozsvári tanácsos.
Példaként a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált (TIFF), a Jazz in the Parkot vagy a Kolozsvári Magyar Napokat említette, amelyek szerinte inkább kulturális fesztiváloknak nevezhetők. „Az Untold egy egészen sajátos, nagy rendezvény, amely méreteit tekintve, illetve minden más tekintetben atipikus, és elüt a többitől. Kétségtelen, hogy a városnak hasznot hoz, a szállodáknak, a vendéglátóiparnak, a szolgáltatásokat nyújtó cégeknek. Sok a járulékos haszna, ugyanakkor teljesen világos, hogy felháborodást kelt a városlakók egy jelentős részében” – mondta Gergely Balázs, rámutatva: maga is a Sétatér mellett lakik, és egyszerű városlakóként szembesült a ténnyel, hogy a fesztivál három-négy napja alatt nem tudott otthon aludni.
„El kellett költözzünk, de a Hajnal negyed tetején is fel tudtam ismerni, hogy melyik lemezlovas áll a keverőpult mögött, annyira hangos volt a zene a stadionban” – mesélte. Hozzátette, hogy ennek ellenére mindkét fél érdekeit elfogadja és megérti. „Rendezvényszervezőként sokunknak a hozzáállása az, hogy organikus elv alapján működjünk: tájba illő dolgokat kell szervezni. Ez ugyanolyan, mint az építészetben, ami nem odaillő, azt nem csináljuk” – jelentette ki Gergely Balázs. Hozzáfűzte, a Kolozsvári Magyar Napok szervezőiként amellett, hogy egy valós kulturális igényt elégítenek ki, igyekeznek odafigyelni arra is, hogy ne ingerelejék az embereket, továbbá, mivel egy román többségű városban szervezik a rendezvénysorozatot, az ők érzékenységükre is tekintettel vannak.
„Talán ez a kulcsa a jövőre nézve az Untold létének: hogy mennyire tudják felmérni, hol van a városlakók ingerküszöbe, meddig lehet elmenni, és mikor kell azt mondani, eddig, és ne tovább. Én biztos vagyok benne, hogy ezt meg lehet találni. A város is megbír egy zajosabb rendezvényt, de úgy érzem, a szervezők részéről is kicsivel nagyobb empátiára, odafigyelésre van szükség. Mégsem a városon kívül szervezik a rendezvényt, oda kell figyelni, hogy ez 300 ezer embernek az otthona, itt kórházak, idősek vannak, illetve egyszerű munkásemberek élnek, akiknek hétfőn munkába kell menni. Biztos vagyok benne, hogy ez csiszolható, és a szervezők a jövőben oda fognak figyelni, ha nem, ők látják kárát. Ha a város fellázad ellenük, a rendezvény nem lesz életképes” – értékelt lapunknak Gergely Balázs.
Lapunk az Untold szervezőinek a véleményére is kíváncsi volt, csütörtök estig azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!