
Fotó: Krónika
A saját világhálós naplójában néhai édesapja, Könczei Ádám megfigyelési dossziéjából huzamosabb ideje szemelvényeket közlő és az ügynökök igazi nevének felfedését tavaly ősszel kérvényező Könczei Csilla a Bíró Ferenc-ügy újabb fejleményéhez a Krónika érdeklődésére csak annyit fűzött hozzá: „Részemről az ügyet lezártnak tekintem. Amikor a testület a Bíró Ferenchez hasonló, édesapámról és családunkról jelentő többi ügynök nevét is felfedi, akkor sem teszek mást, mint most: tudomásul veszem”.
A titokzatos kultúrbesúgó
A Bíró Ferenc-ügy azután került 2007 októberében a nyilvánosság elé, hogy Könczei Csilla világhálós blogján részleteket közölt édesapja, Könczei Ádám, a Korunk című folyóirat munkatársa, az 1970-es évektől induló táncházmozgalom egyik szervezője és támogatója néhai szekuritátés megfigyelési iratcsomójából.
A dokumentumok szerint az 17 012-es számú, „Bíró Ferenc” fedőnevű ügynök 1977 és 1982 között 18 jelentést írt Könczei Ádámról, tíz jelentés a táncházról szól. Könczei Csilla már akkor jelezte: a besúgói jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy Bíró Ferenc polgári foglalkozására nézve a Román Televízió magyar adásának a munkatársa volt az 1970–80-as években. Könczei Ádám és fia, Árpád megfigyelése mellett arról is jelentenie kellett, hogy kik járnak táncházba, mi történik az összejöveteleken, és miről beszélgetnek az emberek, vannak-e nacionalista megnyilvánulások, járnak-e a táncházba külföldiek, és ha igen, kik.
Könczei Csilla szerint a filmezés sikeresen elfedte „B. F.” háttérmunkáját. A gyanú árnyéka Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőre vetült. A televíziós szakember 2007. október 5-én sajtónyilatkozatban ismertette: a fölöttes pártszerveknek többször jelentett a Könczei családról, de nem ő Bíró Ferenc.
Xantus is tisztázást vár
Xantus Gábor ma is kitart amellett, hogy nem ő Bíró Ferenc. Lapunk érdeklődésére a televíziós szakember tegnap azt mondta: ő is csak Könczei Csilla blogjáról értesült arról, hogy a CNSAS szerint azonos volna Bíró Ferenccel, de erről még semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. „Sőt – tette hozzá – egyelőre még a 2007 októberében kikért saját szekuritátés dossziémat sem kaptam kézhez, úgyhogy semmilyen eszközöm nincs ellenőrizni a CNSAS által vagy a Könczei Csilla blogján állítottakat”. Hozzátette: amíg a saját iratcsomóját nem látja, addig csak egyoldalú lejáratási kampánynak és feltételezésnek tekinti az egész ügyet.
Xantus szerint a Könczei Csilla blogján eddig közzétett szemelvényekben a Bíró Ferenc fedőnevű ügynök olyan helyekről és eseményekről számolt be a Szekuritáténak, amelyekhez neki semmi köze, például soha nem is járt táncházba.
„Eddig csak édesapám, dr. Xantus János megfigyelési dossziéját kaptam meg, ebből világosan kirajzolódik az a testi-lelki nyomás, amely alatt családunk élt, és amely körülmények között tudatlan fiatalként a nyomásnak engedve vállaltam, hogy a kolozsvári pártszerveknek beszámolok munkámról” – foglalta össze a televíziós szakember, aki minderről már korábban, 2007. október 5-én nyilatkozatában is tájékoztatta a közvéleményt. Ebben egyebek mellett azt írta: „1977-ben, harminc évvel ezelőtt, 22 éves koromban, megfelelő élettapasztalattal nem rendelkező, megfélemlített fiatalemberként egyike voltam azon – Könczei Csilla állítása szerint mintegy 30 – jelentéstevőnek, akik Könczei Ádámmal való kapcsolatukról beszámolókat kellett írjanak. Ezeket a Román Kommunista Párt Megyei Bizottságának székházában, ennek egyik földszinti szobájában mondták nekem tollba vagy jegyzetelték kikérdezésemet. Ezeket saját nevemmel szignáltam, és Achim nevű párthivatalnok vette magához. Ezért ma megkövetem Könczei Ádámot és családját. (…) A Bíró Ferenc névhez semmi közöm (…)”
Ugyanabban a nyilatkozatában Xantus Gábor azt is közölte, hogy kétszer tért ki a Szekuritátéval való együttműködésre tett kísérletek elől, 1976-tól az 1980-as évek közepéig pedig a Szekuritáté csak három alkalommal hívatta be kihallgatásra és nyilatkozattételre, amikor saját munkájáról faggatták.
Mélyebbre kéne ásni
„Tavaly októberi nyilatkozatomat fenntartom, és amíg a saját dossziémat meg nem ismerem, semmit nem tudok hozzátenni. Egyetértek azzal, hogy a közelmúltat tisztázni kell, de ehhez meg kell ismernünk az akkori igen bonyolult rendszert. És talán meg kéne kérdezni minderről azokat a személyeket, akik a megfigyeléseket irányították, és a dossziékat összeállították. Ha a saját szekuritátés dossziémat végre kézhez kapom, minden abban szereplő információt nyilvánosságra hozok” – mondta a Krónikának Xantus Gábor, aki ma a Román Televízió kolozsvári stúdiójának a munkatársa.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.