Ismét az anyanyelven oktató tanítók tartották meg a románórákat hétfőn a kisebbségi elemi osztályokban, a tanfelügyelőségek körlevelének kiérkezésétől függően azonban akadtak iskolák, ahol még a román szaktanárok tanították a kisdiákokat.
2018. október 01., 17:562018. október 01., 17:56
2018. október 01., 17:572018. október 01., 17:57
Lassan, de biztosan visszatér a rendes kerékvágásba a román kommunikáció, nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi tannyelvű osztályokban. A román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján a megyei tanfelügyelőségek hétfőn körlevelet juttattak el az érintett oktatási intézményekhez, elrendelve, hogy újra tanítók oktathatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban.
Mint ismert, az augusztus 23-án – az időközben lemondott – Valentin Popa oktatási miniszter által előterjesztett kormányrendelet értelmében a kisebbségi tanítási nyelvű elemi elemi osztályosok románnyelv-oktatását a tanítók helyett szaktanárokra bízták, akiket a szeptember 10-ei tanévkezdéstől a tanfelügyelőségek ki is neveztek.
A rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése ellenére Kolozs megyében reggel nyolc és 11 óra között még ugyancsak a román szaktanárok tartották a románórákat, a tanfelügyelőség ugyanis csak 10-11 óra körül küldte ki a tanítók visszatérését elrendelő körlevelet az iskolákhoz. Török Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, már csak annak a kérdésnek a megválaszolása maradt hátra, hogy miként oldják meg a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tanítók bérezését.
„A sürgősségi rendeletben az szerepel, hogy a románórákat csak felsőfokú végzettséggel rendelkező tanítók tarthatják, ezért levélben fordultunk a minisztériumhoz, hogy miként oldjuk meg a csak pedagógiai líceumot végzettek bérezését” – jelentette ki lapunknak a helyettes főtanfelügyelő, hozzátéve: Kolozs megyében mindössze 12 tanító nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Török Zoltán kérdésünkre elmondta, a megyében mintegy 75 százalékban olyan szaktanároknak osztották ki az elemi osztályok románóráit, akiknek megvolt a katedrájuk, és pluszóraként tanították a magyar kisdiákokat. Ők most visszatérnek eredeti katedrájukhoz, a többieknek pedig megpróbálnak más oktatási intézményekben órákat biztosítani. „Nem könnyű feladat, de mindenki, aki az augusztusi rendelet alapján elvállalta a tanítást, tisztában volt a határozat visszavonásának következményeivel” – állapította meg Török Zoltán.
Pár száz kilométerrel odébb, Hargita megyében nem adódtak ilyen gondok, ott a tanfelügyelőség egyszerűen érvénytelenítette a 170 román szaktanár alkalmazására szóló álláshirdetést. Eddig a székely megyében egyetlen szaktanárt sem neveztek ki az elemibe, a román órákat a magyar tanítok tartották – bérmentve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!