
Ismét az anyanyelven oktató tanítók tartották meg a románórákat hétfőn a kisebbségi elemi osztályokban, a tanfelügyelőségek körlevelének kiérkezésétől függően azonban akadtak iskolák, ahol még a román szaktanárok tanították a kisdiákokat.
2018. október 01., 17:562018. október 01., 17:56
2018. október 01., 17:572018. október 01., 17:57
Lassan, de biztosan visszatér a rendes kerékvágásba a román kommunikáció, nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi tannyelvű osztályokban. A román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján a megyei tanfelügyelőségek hétfőn körlevelet juttattak el az érintett oktatási intézményekhez, elrendelve, hogy újra tanítók oktathatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban.
Mint ismert, az augusztus 23-án – az időközben lemondott – Valentin Popa oktatási miniszter által előterjesztett kormányrendelet értelmében a kisebbségi tanítási nyelvű elemi elemi osztályosok románnyelv-oktatását a tanítók helyett szaktanárokra bízták, akiket a szeptember 10-ei tanévkezdéstől a tanfelügyelőségek ki is neveztek.
A rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése ellenére Kolozs megyében reggel nyolc és 11 óra között még ugyancsak a román szaktanárok tartották a románórákat, a tanfelügyelőség ugyanis csak 10-11 óra körül küldte ki a tanítók visszatérését elrendelő körlevelet az iskolákhoz. Török Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, már csak annak a kérdésnek a megválaszolása maradt hátra, hogy miként oldják meg a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tanítók bérezését.
„A sürgősségi rendeletben az szerepel, hogy a románórákat csak felsőfokú végzettséggel rendelkező tanítók tarthatják, ezért levélben fordultunk a minisztériumhoz, hogy miként oldjuk meg a csak pedagógiai líceumot végzettek bérezését” – jelentette ki lapunknak a helyettes főtanfelügyelő, hozzátéve: Kolozs megyében mindössze 12 tanító nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Török Zoltán kérdésünkre elmondta, a megyében mintegy 75 százalékban olyan szaktanároknak osztották ki az elemi osztályok románóráit, akiknek megvolt a katedrájuk, és pluszóraként tanították a magyar kisdiákokat. Ők most visszatérnek eredeti katedrájukhoz, a többieknek pedig megpróbálnak más oktatási intézményekben órákat biztosítani. „Nem könnyű feladat, de mindenki, aki az augusztusi rendelet alapján elvállalta a tanítást, tisztában volt a határozat visszavonásának következményeivel” – állapította meg Török Zoltán.
Pár száz kilométerrel odébb, Hargita megyében nem adódtak ilyen gondok, ott a tanfelügyelőség egyszerűen érvénytelenítette a 170 román szaktanár alkalmazására szóló álláshirdetést. Eddig a székely megyében egyetlen szaktanárt sem neveztek ki az elemibe, a román órákat a magyar tanítok tartották – bérmentve.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!